Menyhárt József: az MKP megújhodása együtt jár a felvidéki magyarság megerősödésével

Magyar–Magyar Párbeszéd, sikeres időközi választások, jogérvényesítő lépések a bírósági és közlekedési nyelvhasználatért, az oktatáspolitika ügyei – a párt elnöke úgy véli, elsősorban ezek határozták meg a Magyar Közösség Pártja tevékenységét a tisztújító közgyűléstől tartó féléves időszak óta. Menyhárt József elmondta, az MKP nyitott az emberek felé, ezt szolgálta az a körútja is, amellyel végigjárta a magyarok lakta járásokat. A terepmunkát ugyanis kiemelt fontosságúnak tartja. A párt új emberek bekapcsolásában és a helyi szervezetek megújhodásában is érdekelt és ezek a célok jövőre sem változnak. „Újratervezés és építkezés, a belső szabályok átalakítása, illetve stratégiai programok meghatározása a kistérségek megerősítése érdekében, ezek a 2017-es év fő céljai” – fogalmazott az elnök. Az elképzelést az is indokolttá teszi, hogy jövőre megyei választások lesznek. „Jelenleg erős a képviseletünk, az MKP-nak 42 megyei képviselője és 3 alelnöke is van. A célunk nem csupán az, hogy ezt a pozíciónkat megtartsuk, hanem, hogy tovább növeljük azt” – mondta Menyhárt József.

Kistérségi stratégiák kellenek

A jövő év feladata lesz a természetes régiók megerősítése is. Ennek érdekében a párt kistérségi stratégiai programok kidolgozását ígéri. Menyhárt József szerint a felvidékiség az emberek számára megfoghatatlan fogalmat jelent, erősebb a kötődésük a szűkebb pátriájukhoz, van tehát gömöri, nógrádi, csallóközi… tudatuk, s ez is indokolja tehát, hogy minél több eszközzel megerősítsék az egyes régiókat. „A régiók különböző helyzetben vannak, más gondokkal küzdenek a szórványban, mással a tömbben, s megerősödésük is más megoldásokat feltételeznek. A programok tehát a helyi viszonyokhoz igazodnak, s egy-egy kistérségben ki kell alakítani az erős gazdasági és kulturális központokat, gócpontokat” – vázolta az elképzelést Menyhárt József.

Az MKP vezetője az eredmények között hangsúlyosan is rámutatott az együttműködés fontosságára, amely példaértékű a református egyházzal, de, ahogy a választások előtt is, azóta is folyamatos a kapcsolattartás a civil szférával és a kulturális szervezettekkel is. Ebben a folyamatban kiemelt jelentőségű volt a Magyar–Magyar Párbeszéd, "amely egy asztalhoz ültetett mindenkit, erre azonban szükség is van, hiszen akkora mértékű a felvidéki magyarság fogyása, hogy ennek megállításához beszélni kell az ügyeinkről". A párbeszéd szakpolitikai szinten folytatódik, a következő megbeszélés témája a tervek szerint ismét az oktatásügy lenne. A találkozónak egyelőre még nincs időpontja.

A jogérvényesítés ügyei érdekében tenni kell 

Értékelésében Õry Péter, az Országos Tanács elnöke is kitért a Magyar–Magyar Párbeszédre, amelyre ilyen formában, s ilyen széles körben az elmúlt 25 évben nem volt példa. Õry azonban úgy véli, félreértelmezik a helyzetet azok, akik úgy vélik, miután a politikai képviselet tárgyalóasztalhoz ült, a párt már ne fogalmazhasson meg akár bíráló véleményt is, ha elégedetlen a kormányzati tevékenységgel.

„A közlekedési és bírósági nyelvhasználat, a számarányos közszolgálati műsorszolgáltatás – három konkrét ügy, amelyben nincs előrelépés. Joggal várható, hogy a jogérvényesítés valós szándék lesz kormányzati szinten” – fogalmazott Õry, aki szerint az MKP ezt követően is elmondja véleményét, akár bírálatát is, olyan kérdésekben, amelyek a magyar közösséget érintik, s nincs bennük előrelépés.

A magyar iskolák pozitív diszkriminációja a cél

Kiss Beáta oktatásügyi és kulturális alelnök értékelésében kiemelte, hogy létrejött a több mint 30 tagú oktatási és kulturális tanács, amelyben gyakorló szakemberek vannak, akik segítik a párt szakpolitikai tevékenységét. „Az elmúlt bő félévben több tervezet is napvilágot látott, ilyen például a közoktatás finanszírozása, amelyben a párt a fejkvótán felüli támogatást, vagyis a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítését tartaná elfogadható megoldásnak, mert nincs más lehetőség a magyar iskolák megőrzésére” – mondta az alelnök, aki ugyanakkor méltányolta azt, hogy "a Magyar–Magyar Párbeszéd zárónyilatkozata előkészítésekor véleményösszhang volt a másik párttal, s a dokumentumba az MKP programtézisei is bekerültek". Vannak azonban olyan ügyek is, amik kérdéseket vetnek fel, ilyen például a szlovák nyelv tanításának a módszertana. Az MKP ragaszkodik ahhoz, hogy a szlovákot idegen nyelvként oktassák, egy új elképzelés és az ahhoz rendelt gyakorlati oktatás azonban már második nyelvként határozza azt meg. Mint elhangozott, a Magyar–Magyar Párbeszéd következő fordulója éppen ezeknek a kérdéseknek a tisztázására szolgálna. Az ugyan nem közvetlenül az MKP eredménye, de az alelnök mégis legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy enyhén növekedett a magyar iskolába beíratottak száma. Ez szerinte a sokrésztvevős, és sok szálon futó beiratkozási programoknak is köszönhető.

A felvidéki magyarság helyzetéről nemzetközi színtéren is

Kőrösi Ildikó közigazgatási és önkormányzati alelnök értékelésében az eredmények között rámutatott a párt számára sikeres időközi önkormányzati választásokra, ami 4 új polgármestert és további 3 képviselőt jelent. Konkrét ügyeket is felvállalt a párt, ilyen volt például a bírósági nyelvhasználat ügye, amely júniustól a dokumentumoknál az anyanyelv használatát fizetőkötelessé tette, avagy a közszolgálati média műsorszolgálata terén a nemzetiségi arányok betartására vonatkozó törvényjavaslatuk, ez utóbbit elutasították, előbbire választ sem kapott a párt. „Az ügyeket ennek ellenére tovább visszük, célunk az összes jogorvoslat kimerítése” – mondta az alelnök, aki a jövőben nemzetközi színtérre is ki akarja vinni a felvidéki magyarság helyzetét, ügyeit, ahogy történt ez idén novemberben, az ENSZ kisebbségi fórumán. „A nemzetközi fórumokon továbbra is jelen kívánunk lenni” – fogalmazott Kőrösi Ildikó, aki szerint a 2017-es év legnagyobb kihívása azonban a megyei választás lesz.

Az idei év hiányosságai kapcsán Menyhárt József a családok helyzetét emelte ki. Mint mondta, minden korosztállyal tervezni kell, a fiatalokkal erős a párt együttműködése, s ez elmondható az idősekről is, nyitni kell azonban a középgeneráció, a családosok felé. A jövőre nézve a pártelnök építő párbeszédet remél a sajtóval is.

Az elnök elmondta, céljuk a közösség revitalizálása, és ebben kulcsszerepe van az MKP megújhodásának is. "Az MKP megújhodása együtt jár a felvidéki magyarság megerősödésével" - fogalamzott Menyhárt József.