Menyhárt József: a magyar-magyar párbeszéd is szükséges

Ön bő két hónapja áll a Magyar Közösség Pártja élén. A jelek szerint a politikában „uborkaszezonnak“ tartott nyári időszakban teljes erőbedobással kezdte az elnöki feladatok ellátását. Mire helyezi ezekben a hetekben a hangsúlyt?

Megválasztásom után első utam a keleti végekre vezetett. A közeljövőben igyekszem meglátogatni valamennyi regionális központunkat. Egymást érik a különböző meghívások, köztük több szabadegyetemé (Martos, Kisvárda, Gombaszög, Tusványfürdő), amelyeknek természetesen szívesen tettem eleget. Fontosnak tartom a személyes kapcsolattartást, első kézből szeretek tájékozódni, mivel csakis így tudok teljes képet kapni az adott régióról, az ott élők mindennapjairól.

Az elmúlt két hónap alatt milyen mértékben tudta feltérképezni az MKP helyzetét, problémáit és szükségleteit? Helyzetfelmérését segíti-e az Ön által korábban emlegetett kistérségi stratégia, amely alapjait a párt járási és helyi szervezeteivel való folyamatos kapcsolattartás, illetve a rendszeres terepmunka képezi?

A kistérségi stratégia arra épít, hogy többségünk inkább vallja magát Ung-vidékinek, gömörinek vagy csallóközinek, mintsem felvidéki vagy szlovákiai magyarnak. Helyi struktúráinkkal, tisztségviselőinkkel közösen azon dolgozunk, hogy ezt az asszimiláció megállításának szolgálatába állítsuk. Hisszük, hogy magyarságunk érték, s a felvidéki magyarság revitalizálható!

Az új országos elnökség megalakulása óta történt előrelépés a csapatépítés terén? Igényt tart-e az országos alelnökök által kidolgozandó szakmai alapú koncepciókra és az elnökelődei tapasztalatain alapuló tanácsokra?

Természetesen! Az Országos Elnökség alakuló ülését Rimaszombatban tartottuk, nem véletlenül, ez is jelzés értékű. A szakmai alelnökök feladatul kapták, hogy saját tanácsadói, szakmai csapatot szervezzenek maguk köré. E szakmai bizottságok készítik el a párt szakmai téziseit. Koncepcióban gondolkodunk, ennek fundamentumát a szakmai munka jelenti. Ezen szakmai csoportokon belül tudjuk integrálni fiatal tagjainkat, az ő meglátásaik is fontosak az általunk elképzelt jövő felvázolásához.

Tervei szerint az elkövetkező időszakban csak a pártelnöki feladatokra összpontosít, avagy folytatni kívánja nyitrai egyetemi oktatói munkáját is?

Az elmúlt két hónap alatt nyilvánvalóvá vált, hogy eddigi életvitelemet jócskán át kell szerveznem. Ugyanakkor egyetemi oktatóként olyan közegben mozoghatok, amely kizárja a „csőlátást“. Ha folyamatosan kizárólag ugyanazon értékrendet valló, egyszínű közösségben tartózkodnék, előfordulhat, hogy egy idő után beszűkülne a látóköröm. Ezt szeretném elkerülni. Ezért – ha jóval kisebb óraszámban is –, de továbbra is fogok oktatni, tehát az egyetemi közegben mozogni és folytatni szakmai tevékenységemet.

Tervezi-e a nyitást a többi hazai kisebbség, illetve civil szervezet, esetleg a jobboldali szlovák pártok felé? Ön szerint milyenek a párbeszéd valós lehetőségei a Felvidéken?

Az MKP Közös Akarat programja jó alapul szolgál a hazai civil szervezetekkel való további kapcsolattartáshoz. A kisebbségek képviselőivel is sokéves az együttműködésünk, ezt is folytatni szeretném. Politikai együttműködést egyértelműen a jelenlegi szlovák ellenzékkel tudunk elképzelni. Történtek megkeresések a szlovák ellenzéki pártok részéről, amelyeket az ősz folyamán egyeztetésekre váltunk. A magyar-szlovák párbeszéden kívül, mint azt már többször hangsúlyoztam, szükséges a magyar-magyar párbeszéd is.

Korábban leszögezte: a hazai magyarság fogyása megállításának hatékony módja lehet megosztottságunk felszámolása. Milyen feltételek mellett ülne tárgyalóasztalhoz a kormánykoalíció részét képező Most-Híd párttal?

Úgy vélem, politikai megosztottságunk egyik legfőbb okozója éppen a feltételek szabása, és legtöbbször sajnos e feltételeknek a sajtón keresztüli üzengetése. Pártunk a jelenlegi kormánykoalíció munkáját – a politikai kultúra betartása mellett – száz nap után értékelte. A Most-Híd pártra jelenleg elsősorban az egyik kormánypártként tekintünk. A kormány tevékenységével, a szinte naponta előkerülő korrupciós ügyekkel, a belügyminiszter körül kialakult botrányokkal, finom szólva sem vagyunk elégedettek.

Nem tart attól, hogy a Bugár Béláékkal történő esetleges együttműködés miatt sokan elpártolhatnak az MKP-tól, miközben a szimpatizánsok gyarapítása a cél? Milyen stratégiával kívánja megszólítani a politikából, esetleg a felvidéki magyar pártból előzőleg kiábrándult választókat?

Célunk egy láthatóbb, célirányosabb MKP működtetése, amely valódi érdekképviseletet jelent a déli régiók számára. Fő célunk a felvidéki magyarság felemelkedéséért dolgozni, identitástudatuk és gazdasági helyzetük megerősítése által.

Az Ön által vezetett MKP első komoly megméretése a 2017-es megyei szavazás lesz. Megyei képviselőként szerzett tapasztalatait hogyan kamatoztathatja a remélt választási siker érdekében? Mi módon növelné az MKP befolyását a régiókban?

Sokan nem is tudatosítják, milyen szerepet tölt be a megye mindennapi életükben. Mivel a megyehatárok kijelölésén nem vették figyelembe a természetes régiókat, ennyi év távlatából sem képes azonosulni velük a választók többsége. Ennek ellenére fontos, hogy a regionális döntéshozatalban minél nagyobb számban legyenek ott képviselőink. A párton belül szorgalmazom a megyei képviselőink közti rendszeres tapasztalatcserét. Tanuljunk egymástól! Bár vannak regionális különbségek, ami bevált, az átemelhető és a negatív tapasztalatokból is lehet tanulni.

Az elmúlt hetekben a prioritások között emlegette a sajtópolitikát is.  Az elképzelései a sajtóval való kapcsolattartásra összpontosulnak, vagy ennél összetettebb módon, szervezettségében gondolná újra az MKP médiapolitikáját?

A sajtóval való kapcsolattartás kiemelten fontos minden párt számára, mi sem vagyunk kivételek. Rendszeresíteni szeretném a találkozókat a sajtó képviselőivel, nem csak sajtótájékoztatók keretében, de kötetlenebb formában is.

A hétvégén nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a határozza meg a történéseket. Értesüléseink szerint az MKP koloni Szent István-napi ünnepségének is nagy figyelmet szentel.

A Magyar Közösség Pártja mindig is fontosnak tartotta, hogy megemlékezzen nemzeti ünnepeinkről. Ez hozzátartozik identitásmegőrző, erősítő munkákhoz. Augusztus 20-át idén a Zobor-vidéken, Kolonban ünnepeljük. A szórványvidék mint helyszín üzenete: voltunk, vagyunk, leszünk!