Megvan a Csatáry-ítélet
Emília Koèišová, a szlovák belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa szerint a volt csendőrtiszt elleni egykori eljárás peranyaga 48 oldalas, és 1986-ban a kassai kerületi bíróságról került az archívumba. Megtalálható benne a feljelentés, az elfogató parancs, a tanúvallomások jegyzőkönyvei és az a levelezés, amelyet a bíróság az ügyben érintett intézményekkel folytatott. Megvan a kiszabott büntetést és annak indoklását tartalmazó úgynevezett "büntető levél" is, ám a dokumentumköteg nem tartalmazza magát az ítéletet.
A belügyminisztérium közlése szerint a perdokumentáció valószínűleg már az archívumban való elhelyezés idején sem tartalmazta az ítéletet, mivel a halálbüntetést kirovó bírósági határozatokat külön tárolták. "A bírósági gyakorlat szerint akkoriban 50 évig vagy még annál tovább meg kellett őrizni a periratokat. Mivel ez nagyon hosszú idő, az ítéletet máshol helyezték el, mielőtt a peranyagot archiválták" - közölte a a szlovák belügyi tárca. "A kassai Népbíróság peranyagainak megközelítőleg 90 százalékából hiányzik az ítélet. Csak olyan iratoknál található meg, amelyeknél végül érvénytelenítették az ítéletet" - magyarázta Koèišová.
A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) szerdán megerősítette: az intézet levéltárában található Csatáry halálos ítélete. Egy másodpéldányról van szó, amely feltehetően az Állambiztonsági Szolgálat (ŠtB) anyagaival együtt került az archívumba.
A rögtönítélő bíróság határozatában bűnösnek mondja ki Csatáry Lászlót és halálra ítéli. Ehhez kapcsolódik még a teljes vagyonelkobzás és állampolgári jogainak 15 évre szóló felfüggesztése.
A kassai Állami Területi Levéltárban őrzött Csatáry-aktában a bírósági ítélet eredetije hiányzik, s nincs ott egy másolat sem - ezt Balassa Zoltán, kassai történész közölte az MTI-vel a múlt héten. Balassa közlését most a szlovák belügyminisztérium megerősítette. Az ÚPN dokumentációjából kiderül, hogy Csatáry 1944-ben a kassai rendőr igazgatóság "magas politikai tisztviselője és politikai tisztje" volt.
A bíróság szerint "a kassai rendőr igazgatóság elöljárója a nyilasok magyarországi hatalomátvétele után vallási meggyőződésük, faji eredetük, nemzeti hovatartozásuk és nézeteik miatt embereket üldözött és önkényesen őrizetbe vétetett". A pozsonyi akta tartalmazza a tanúk kihallgatásának jegyzőkönyveit, az 1948. március 16-án kiadott letartóztatási parancsot, illetve Csatáry személyleírását is.
A tanúvallomások szerint Csatáry "a neki alárendelt őröket arra utasította, hogy legyenek könyörtelenek a kassai gettóban és a kassai gyűjtőtáborban lévő zsidókhoz, miközben személyesen is aktívan részt vett az őrizetbe vett személyek kínzásában és megalázásában".
A zsidók koncentrációs táborokba való elszállítása idején "olyan személyeket is besorolt a transzportokba, akikre a kitoloncolás nem vonatkozott, illetve fizikailag nem voltak képesek a transzport elviselésére." A dokumentumok szerint Csatáry így "állítólag ismételten visszaélt beosztásával, és több személy halálát okozhatta".
A hatályos törvényi szabályozás szerint a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézeténél működő levéltár feladata a náci Németország, a kommunista Szovjetunió, a második világháború alatti Szlovák Köztársaság, illetve a háború utáni Csehszlovákia állambiztonsági szerveinél 1939. április 18-a és 1989. december 31-e között keletkezett dokumentumok nyilvántartása, kezelése, kutatása és nyilvánosságra hozatala.
A 97 éves Csatáry Lászlót - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában - a múlt héten Budapesten vették őrizetbe a kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt.
A héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZZNO) bejelentette: indítványozni fogja az erre illetékes szlovák szerveknél, hogy azok kérvényezzék Magyarországtól Csatáry László Szlovákiába való kiadatását. A szervezet szerint a kiadatás egyik lehetséges jogalapját az szolgálhatná, hogy Csatáry ellen "jogerős ítélet van érvényben" Szlovákiában.
frissítve 15:50
