Megteremtették a szuperbruttót
A munkaügyi minisztérium háromféle „szuperbruttósító” módszert javasol a munkáltatóknak. Az alkalmazott módszer a munkaviszony típusától és jelenlegi bér nagyságától is függhet. Az első szerint a jelenlegi bért 1,344-es szorzóval megszorozzák, s az így kapott összeg lesz a a járulékkivetési alapnak is tekinthető szuperbruttó. Ha a munkaviszony a magánszféra jellemzői szerint van megkötve, a tárca ezt a módszert tartja a legalkalmasabbnak a felbruttósításra, mely attól is függ majd, hogy a munkavállaló bére meghaladja-e az átlagkereset 1,5-szörösét.
A jövőben lesz egy ún. státus-alapú átszámítási módszer, amely több, a munkavállalóval kapcsolatos jellemzőt is figyelembe vesz (az öregségi nyugdíjas munkavállalók és az egészségkárosultak esetében járulékfizetési kedvezmények vannak). Az átlagbér másfélszeresénél többet keresők esetében olyan képlet szerint kellene a szuperbruttót kiszámolni, amely az eredeti bért tartalmazza, és az ebből fizetett járulékokat. A közszférában dolgozók esetében kötelezően ezt az ún. státus-alapú átszámítást kell alkalmazni.
Az új szociális járulék alkalmazottak esetében 19 százalék lesz, ami tartalmazza majd a nyugdíjjárulékot, valamint a táppénz- és foglalkoztatási járulékot. Az alkalmazottnak e tétel befizetése alapján jár majd a táppénz, ha megbetegszik, a nőknek pedig szülés után a gyermekgondozási díj.
A rendszertelen jövedelmű alkalmazottak és az önfoglalkoztatók 13 százalékos szociális biztosítási járulékot fizetnének majd bruttó jövedelmükből, de ez csak nyugdíjbiztosítást jelent. A szerződéses munkavégzők 10 százalék nyugdíjbiztosítást kötelesek fizetni az új szabályozás szerint. Az utóbbi két csoport esetében a járulékreform lehetővé teszi az önkéntes táppénz- és foglalkoztatási biztosítás megkötését.
A szuperbruttó bér tervezett bevezetésével kapcsolatban a kormány a közérdek védelméről szóló sarkalatos törvény módosítását is jóváhagyta. Ez eltörölné azt a munkáltatói kötelezettséget, amely alkalmazottai után egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezi a foglalkoztatót. A jövőben csupán a balesetbiztosítási kötelezettséget hagyná meg a kormány arra hivatkozva, hogy a járulékfizetési kötelezettség átszáll az alkalmazottakra.
A szomszédos Csehországban 2008-ban vezették be a szuperbruttó bérezést, a jelenlegi az adó- és járulékreform már a megszüntetésével számol. A szuperbruttó ugyanis az adóalap megemelését jelenti, így a korábbinál alacsonyabb tiszta jövedelmet eredményez a munkavállalóknak. A szlovák munkaügyi tárca tagadja, hogy a szuperbruttó ilyen következményekkel járna, s azt állítja: az új járuléktarifák nullszaldóssá teszik a reformot, azaz nem érinti a keresetet.
Ha a törvényt a parlament elfogadja, 2012. január elsejétől lesz hatályos. A törvényjavaslat része több jogszabály módosítása is. Változna például a nyugdíjakat, valamint a baleseti járadékok valorizálását szabályozó törvény; a munkanélküli-segély folyósításának ideje és összege, továbbá módosulna a gyermekgondozási szabadság terjedelme is.
