Megőriznénk semleges pozíciónkat Nyugat és Kelet között

Az elemzést a GLOBSEC Policy Institute két munkatársa, Jakub Wišniewski és Daniel Milo mutatta be.

„Közép- és Kelet-Európa nem csupán elfogadni kívánja a politikát, de az alakításában is szeretnének részt venni, s ez a polgárok kezdeményezése kell, hogy legyen. Érezniük kell, hogy hatással lehetnek és dönthetnek az intézmények sorsáról… Támaszkodhatnak, illetőleg bizalommal fordulhatnak az olyan intézményekhez, mint például a NATO vagy az EU” – nyilatkozta az elemzésben vizsgált országok margójára Jakub Wišnewski, a GLOSEC Policy Institute igazgatója.

Az közvélemény-kutatás eredményein alapuló elemzés hét közép- és kelet-európai országban (Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) próbálja feltérképezni a társadalmi irányzatokat és ad választ számos aktuális kulcsproblémára, melyekkel a nevezet országok küzdenek. A kutatáshoz az ötletet az elmúlt évben történt számtalan, elsősorban Kelet- és Közép-Európát érintő változás adta – nyilatkozta Daniel Milo, a GLOBSEC Policy Institute stratégiai kommunikációs programjának vezetője.

Milo szerint a közép- és kelet-európai régió lakosságát érintő attitűdök és tendenciák elemzésének legfőbb eredménye, hogy a lakosság nagy része – a különbségek ellenére – az Európai Unióhoz és NATO-hoz való viszonyában hasonló prioritásokat tart fontosnak. A lakosság szemében bizonytalan időkben mindkét intézmény a stabilitás pilléreit jelenti, miközben népszavazás esetén nagy többségük a bennmaradás mellett döntene.

A kutatás másik eredménye arra mutat rá, hogy Magyarország (53 %), Szlovákia (42 %) és Csehország (41%) lakosságának többsége inkább a Kelet és Nyugat közötti semleges pozíció megtartását preferálná, mint hogy valamelyik blokk tagjává váljon, viszont egyúttal a keleti orientáció valamennyi ország népessége részéről rendkívül gyenge támogatottságot élvez.

Az euroszkeptikus politikai retorika erősödése ellenére néhány országban viszonylag magas az EU tagság támogatottsága. A felmérés alapján leginkább eurszkeptikusnak Csehország bizonyult, ahol az EU tagságságot a lakosság egyharmada pozitív dolognak tartja, egynegyede viszont negatívan tekint rá.

A kutatás rámutatott arra is, miszerint a NATO tagság támogatottsága a kelet- és közép-európai országokban jóval elmarad az EU támogatottsága mögött. A NATO-t viszont népesség nagy része minden országban a biztonság garanciájának tartja. Ugyanez nem mondható el a nevezett országokba telepített NATO-infrastruktúráról. Lengyelországon, Horvátországon és Románián kívül a többi országban a támogatás mértéke és elutasítása vagy azonos, vagy az ellenzők vannak fölényben.

A liberális demokrácia támogatása az autokrata vezetőkkel szemben szinte valamennyi vizsgált országban magasabb volt. A mérték Bulgáriában volt a legszorosabb, míg a legtöbb demokrácia-párti választ Magyarországon gyűjtötte be az intézet. A közvélemény-kutatás szerint a demokratikus elveket a népesség közel háromnegyede támogatja.

A V4 országok kormányfőire saját országaiban kevésbé tekintenek pozitívan, mint például bolgár, román vagy horvát kollégáikra. Közép- és Kelet-Európa országaiban Donald Trump, az USA újonnan megválasztott elnöke sem örvend nagy népszerűségnek. A támogatottsága Romániában a legmagasabb (40 %). Angela Merkel Horvátországban, Romániában és Lengyelországban népszerűbb, míg Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában Putyinnál is rosszabbnak tartják.

Szlovákiában a Merkellel szimpatizálók aránya mindössze 19 %, Trump a lakosság 21, Putyin pedig 41 százalékának rokonszenvét nyerte el. Az egyetlen ország, ahol a Putyin szimpatizánsok magasan (70 %) vezetnek, Bulgária. Lengyelországra viszont ennek az ellenkezője jellemző, Putyin ott mindössze 10 százalékot kapott.

A felmérés az intézmények, a kormány, a média és a civil szervezetek iránti egyre növekvő bizalmatlanság globális trendjét is tükrözi. Az emberek többsége nem hisz a médiának, a rejtett igazságok keresése közben könnyen belegabalyodhatnak a különféle összeesküvés-elméletek és jól szervezett dezinformációs kampányok hálójába. A lengyelek és a horvátok a leginkább gyanakvók. A két ország lakosságának a 60 százaléka állítja, nem hiszi, hogy a vezető médiák valós képet festenek a világról.

Milo szerint Közép- és Kelet-Európa lakossága tudatosítja, hogy egy hajóban eveznek, tehát a NATO-szövetségesek minden gondját és prioritását osztják, ennek ellenére több országnak megvannak a maga geopolitikai specifikumai, nem azonosulnak sem Nyugattal, sem Kelettel, inkább egy „köztes” pozíció mellett teszik le voksot.