Meghalt Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus

"Mély szomorúság tölt el minket, hogy szeretett apánk eltávozott az élők sorából" - idézte a Press Association brit hírügynökség gyermekei, Lucy, Robert és Tim közleményét.

"Nagyszerű tudós és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog ... Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, 'nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk'. Örökké hiányozni fog nekünk" - tették hozzá.   

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az "asztrofizika popsztárjaként" is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.    

Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal.   

Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.   

Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle. Hawking szerepelt már rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre.   

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.   

Hawking számos kitüntetés birtokosa, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

"Úgy vonta be az embereket a tudományba, mint Einstein óta senki"

Stephen Hawking nagy érdeme, hogy úgy vonta be az embereket, a nyilvánosságot a tudományba, mint talán Einstein óta senki - fogalmazott a szerdán elhunyt világhírű elméleti fizikust méltatva Wendy Freeman, a Carnegie Obszervatórium igazgatója.

"A hétköznapi halandókon túlmutató ikonikus elme volt. Az emberek nem értették pontosan, hogy miről beszél, de tudták, hogy briliáns elme. Talán küzdelmének egy emberi tényezője késztette őket arra, hogy megálljanak és odafigyeljenek rá" - fűzte hozzá Freeman.   

Michael Turner, a Chicagói Egyetem kozmológusa kiemelte, hogy Hawking az emberiség legnagyobb kérdéseire kereste a választ: a világegyetem születésére, a fekete lyukakra, az idő irányára. "Az ember figyelmét először a Hawkingot tolószékhez kötő betegsége ragadta meg, de aztán mindenkit lebilincselt a gondolkodása és az öröm, amit a tudományba vetett - idézte fel.   

Andy Fabian, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a Királyi Csillagászati Társaság elnöke emlékeztetett rá, hogy Hawking rendre egy tréfával kezdte a fekete lyukakról szóló előadását. "Gondolom, hogy mindannyian olvasták Az idő rövid története című könyvet és meg is értették" - mondogatta, és mindig nagy derültséget váltott ki a hallgatók körében. Fabian megjegyezte, hogy "egy átlagos csillagász" meg sem próbálja követni Hawking számos ezoterikus elméletét, amelyekkel az utóbbi 20 évében állt elő. "Én sem tudtam követni" - mondta.   

Neil deGrasse Tyson, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója arról beszélt, hogy miközben Hawking a matematika tanszéket vezette Cambridge-ben, a fizikusok és az asztrofizikusok is maguk közé sorolták. Tyson szerint azonban ezek a címek nem relevánsak Hawking esetében, egyedül csodálatos elméje számít. "Asztrofizikusnak mondjuk, mivel az univerzum volt a laboratóriuma" - tette hozzá.   

Hawking nagy formátumú elméletei kevéssé illettek személyiségéhez. Kollégái gyakran emlegették kitűnő humorát, széles mosolyát, elszánt makacsságát. "Emberi arcot adott a tudománynak" - hangsúlyozta Turner. Az embereket magával ragadta ez a tolószékben ülő apró férfi, akinek egészségi állapota folyamatosan romlott, valamint páratlan intellektusa, amelynek mélyére kevesen tudtak lemerülni. "Kapcsolódtak az emberhez és sorsához" - fogalmazott Freedman.   

Stephen Hawking milliók számára jelentett inspirációt, az egész világnak hiányozni fog - jelentette ki Stephen Toope, a Cambridge-i Egyetem kancellárhelyettese a 76 évesen elhunyt tudósról.   

A Hawking életéről készült A mindenség elmélete című film főszerepét alakító Oscar-díjas Eddie Redmayne is lerótta tiszteletét a tudós előtt. "Egy valóban csodálatos elmét veszítettünk el, egy fantasztikus tudóst és a legviccesebb embert, akivel valaha szerencsém volt találkozni" - idézte közleményét a BBC News.   

Brian Cox, a Manchesteri Egyetem fizikaprofesszora "a legkiválóbbak egyikeként" jellemezte. Mint írta: még ezer év múlva is lesznek tudósok, akik Hawking sugárzásáról beszélgetnek majd, és használni fogják a fekete lyukakkal kapcsolatos alapvető eredményeit.   

Halálhíre bejelentése óta több mint kétmillió Twitter-bejegyzés született Hawkinggal kapcsolatban.   

Theresa May brit kormányfő mikroblogos üzenetében "briliáns és rendkívüli elmének, nemzedéke egyik legnagyobb tudósának" nevezte. "Bátorsága, humora és elszántsága, amellyel a legtöbbet akarta elérni az életében, ösztönző erő volt" - fogalmazott.   

"Micsoda győzelem volt az élete. Neve fennmarad a tudomány történetében, milliók kozmikus horizontját tárta szélesre bestsellerjeivel, s mi több, egyedülálló példát mutatott a csodálatos akaraterő és elszántság megnyilvánulásával" - idézte fel emlékét Martin Rees, a Cambridge-i Egyetem kozmológiai és asztrofizikai emeritus professzora.