Meèiari amnesztiák: nincsenek egységes állásponton a jogászok

A zsúfolt terem előtt a pozsonyi jogi kar pedagógusai és a meghívott vendégek szólaltak fel, illetve a hallgatókkal a meèiari amnesztiák eltörlésének jogi vonatkozásairól beszélgettek el. Cibulka foglalta össze a hatálytalanítás ellenzőinek érveit. Elmondta: ha a törvényhozó megteremti a szükséges alkotmányjogi előfeltételeket, azt is meg kell vizsgálnia, hogy az amnesztiákkal olyan nagy kárt okoztak-e, hogy azokat el kell törölni.
Bármilyen legyen a döntés - a megosztottság marad
Cibulka nem tartja olyan nagy kárnak azt, hogy meghiúsult a hajdani referendum, illetve azt, hogy Meèiar megbízott államfőként 1998-ban amnesztiát rendelt el. „Meg vagyok győződve arról, hogy ha bármilyen döntés is születik, a társadalom, a civil és a szakmai közvélemény akkor is megosztott marad“ – szögezte le.
Marián Giba, a jogi kar dékán-helyettese rámutatott, hogy az alkotmánybíróság később Mikuláš Dzurinda megbízott államfő amnesztiával kapcsolatos javító rendelkezése nyomán leszögezte: az államfőnek ugyan joga van amnesztiát adni, de nincs joga megváltoztatni a már meglevő amnesztia tartalmát. Emiatt szerinte a második amnesztia is kérdéses, amellyel Meèiar első sikertelen szövegén javított. „A legalitás szempontjából ez az amnesztia is nagyon erősen sántít“ – hívta fel a figyelmet.
Az amnesztiák jelképnek számítanak
A meèiari amnesztiák eltörlése szempontjából nem az a lényeges, hogy azokkal nem olyan súlyos tetteket részesítettek amnesztiában, mint amilyen a fajirtás – véli Giba. „Vladimír Meèiar amnesztiái azt jelképezik, hogy a jogállam helyett itt az a középkori alapelv érvényesül, hogy az uralkodó a törvények felett áll“ – magyarázta, hozzátéve: az amnesztiák tehát fontos jelképnek számítanak, és ahhoz vezethet, hogy az antidemokratikus alapelvekre épülő rendszer egy napon visszaüthet.
Ez egy arról szóló mérkőzés, hogy a jogállam Szlovákiában anyagi vagy formális jelleget ölt-e – mondta el a diákoknak Alojz Baránik (SaS) ellenzéki honatya.
Az ügyvéd a büntetőjogi mentességgel való párhuzamra is rámutatott, amellyel kapcsolatban a politikusok úgy határoztak, hogy azt eltörlik, mert arra nincs szükségük, hiszen uralják a bűnüldöző szerveket.
„Tizenöt évvel a történtek után a kormányzat elismerte: az állam kormányzásában olyan szintre jutott, hogy itt az anyagi jellegű jogállam olyan hiánya mutatkozik, hogy már a meèiari amnesztiákra sincs szüksége“ – fejtette ki.
Ez nem jogi, hanem értékrendet érintő kérdés
Daniel Lipšic jogász és volt politikus nagyra értékelte azt, hogy a kormány a közvélemény nyomására végre a tettek mezejére lépett. Azt azonban rossz jogi megoldásnak tartja, hogy az alkotmánybíróságra ruházza azt az általános hatáskört, hogy bírálja el az amnesztiák eltörlését. Úgy véli, hogy a vita végén majd arról kell dönteni, hogy melyik amnesztia annyira igazságtalan, hogy az eltörölhető. „Ez nem jogi, hanem értékrendet érintő kérdés“ – véli Lipšic.
„Az alkotmányjogászok erkölccsel kapcsolatos véleménye ugyanannyit ér, mint bárkié, aki bejön az utcáról. Ezt komolyan gondolom“ – egészítette ki.
Ján Cuper, a jogi kar jogelméleti és szociális tudományok katedrájának a docense is ellenzi az amnesztiák eltörlését. Az Alkotmány társszerzője, aki a Meèiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (¼S-HZDS) képviselője volt, hangsúlyozta: az alkotmányt oly´módon, ahogy azt a koalíció és az ellenzék is javasolja, nem lehet módosítani, mert az a jogállam valamennyi alapelvének, így a jogbiztonság, illetve a retroaktivitás elvének és annak a tilalomnak is ellentmond, hogy a már egyszer megszerzett jogokat töröljék. Cuper szerint mindez komoly féket jelent akkor is, ha az amnesztia bármiképpen is erkölcstelen lenne.
Az ellenzék kivárna, a koalíció pedig cselekedne...
„Mindaz, ami itt történik, már nem az amnesztiákról és azok jellegéről, hanem a politikáról, a hatalom lerombolásáról és új hatalom megteremtéséről szól. Ez forradalom, amiről nem akarok beszélni. Forradalmár ugyanis sosem voltam“ – szögezte le végül Cuper.
