Marsi dűnék felé tart a Curiosity

A Sharp-hegy északnyugati lábánál található, sötét Bagnold-dűnék felé tart, és a következő néhány napban kezdi meg vizsgálatukat. A képződmények igen tekintélyesek: a felderítő az egyik focipálya méretűt és kétemeletes épület magasságút veszi majd szemügyre. A dűnék ráadásul aktívak, a marsi keringő egységek adatai alapján némelyikük évente 1 métert is megtesz.

A NASA szakemberei úgy hiszik, ezek a vizsgálatok nemcsak a modern dűneaktivitásról árulnak majd el részleteket, hanem segítségükkel felfejthetik a hosszú idővel ezelőtt kőzetté alakult dűnék homokkőrétegeinek összetételét is. Míg marsi robotok korábban is jártak már homokos bemélyedéseknél, aktív dűnéket – amelyek meredek lankáin könnyen megcsúszik a homok – a Földön kívül még nem vizsgáltak.

Mikor a Curiosity eléri a Bagnold-dűnéket – a nem hivatalos elnevezés Ralph Bagnold brit hadmérnökre, felfedezőre és dűnekutatóra utal -, mintákat gyűjt fedélzeti készülékeinek, és egyik kerekével meg is bolygatja majd a homokot, hogy szemügyre vehesse a felszín és az alant rejlő réteg különbségeit. A kutatók szerint a marsi dűnék a földiekétől eltérő textúrájúak. Fodrozódásaik például jóval nagyobbak, és egyelőre nem tudják, ennek mi lehet az oka.

Az egytonnás Curiosity 2012 augusztusában ért Marsot a hatalmas Gale-kráterben, 2,5 milliárd dolláros misszió égisze alatt, hogy meghatározza, hordozhatott-e a planéta valaha mikrobiális életet. A kérdésre gyorsan megtalálta az igenlő választ, miután kiderült, hogy a Gale valamikor lakható tó- és folyórendszernek adott otthont.

Az 5,5 kilométer magas Sharp-hegy a kráter szívében terpeszkedik, 2014 szeptemberében, 14 havi utazás után érte el. Jelenleg lassan araszol rajta felfelé, közben a kőzetrétegekből igyekszik kiolvasni a negyedik bolygó változó környezeti feltételeinek történetét.