Mangrovepintyeket engedtek szabadon a Galápagoson
Ez az első alkalom, hogy a kritikusan veszélyeztetett madarakat fogságban nevelték, majd visszaengedték a természetbe. A Charles Darwin Alapítvány, a Galápagosi Nemzeti Parki Igazgatóság és a San Diego Állatkert Global természetvédelmi szervezet szakemberei szerint a madarak elengedése egy új kezdeményezés részét képezi, amelynek célja a faj vadon élő populációs egyedszámának növelése.
A mangrovepinty a Galápagos-szigetvilág legveszélyeztetettebb madárfaja, becsült száma csupán 80 egyed – mondta Francesca Cunninghame, az alapítvány vezető kutatója.
Februárban a kutatók pintytojásokat és újonnan kikelt fiókákat gyűjtöttek be a Playa Tortuga Negra partszakasz fészkeiből. A Charles Darwin Kutatóállomásra szállították őket, ahol mesterséges inkubációval kikeltették, majd felnevelték őket. Márciusban, a már tollasodó madarakat visszavitték a partszakaszra, ahol előre kiépített madárházban helyezték el őket, hogy adaptálódhassanak természetes környezetükhöz.
Négy-hat hét elteltével, a hét madárból álló első csoportot április 20-án engedték szabadon, majd utána a többit, mígnem mind a 15 fogságban nevelt madár szabadon térképezte fel környezetét. Richard Switzer, a San Diego Állatkert szakembere szerint mostanáig a mangrovepinty-fiókák pusztulási aránya óriása volt egy behurcolt parazita légy (Philornis downsi) miatt. "A fogságban neveléssel meg tudtuk védeni az idei év fiókáit, és növeljük a faj túlélési esélyeit" - magyarázza.
A fogságból a természetes környezetbe kerülés hatalmas előrelépés a fiatal pintyeknek. A madárházakban töltött időszak – melyet a szakemberek nyomon követtek – lehetőséget adott nekik adaptálódni a szabad élethez. Eme átmenet folyamán a mangrovepintyek még a fogságban megszokott táplálékot kapták, de már arra is ösztönözték őket, hogy táplálékot keressenek maguknak a korhadt fák, avar, faágak, gyümölcsök és mangrovemagok között a madárház területén.
A kutatók abban reménykednek, hogy a fogságban nevelési program segíti a faj túlélését, legalább addig, míg a parazita légy problémáját nem sikerül orvosolni. A pintyek szabadon engedése előtt 0,3 grammos adóvevőket illesztettek rájuk, így 22 napon át nyomon tudták követni túlélésüket és szétszóródásukat. Eme időszak alatt már maguk szerezték meg táplálékukat, kapcsolatba léptek vadonban élő társaikkal és szétszóródtak a szomszédos lávamezőkön. A kutatók a madárházakat is több héten át nyitva hagyták, és megfigyelték a visszatérő madarakat. Ahogy azonban egyre függetlenebbé váltak, eme látogatások száma csökkent - írja a Híradó.hu portál.
