Magyar találmány: megszületett a műlép
GÖDÖLLÕ. A világon elsőként magyar méhész állított el műlépet. A találmány becslések szerint tíz százalékkal is növelheti az éves méztermelést.
Kusnyér Tamás gyakorló méhészként találkozott azzal a problémával, hogy a mézeltetési időszakban nem állt rendelkezésre elegendő lép, amelyet a kaptárakban használni tudtak volna, ezért kezdett el azon gondolkodni, hogy vajon művi úton el lehet-e készíteni azt a lépformát, amelyet a méhek évmilliók óta létrehoznak. Találmánya a világon egyedülálló, korábban még sehol nem tudták reprodukálni a lép struktúráját .
Újítását a gödöllői KÁTKI Méhészeti Intézetben tesztelik. Még a kutatások elején tartanak, de a kezdeti kísérletek azt mutatják, a méhek elfogadják a műlépet, mondta Bori Tamás, az intézet igazgatója.
A műlép százszázalékban méhviaszból készül, természetazonos termék. Eddig a méhészek csak egy lapot tettek be a kaptárba, a sejteket a méheknek kellett kialakítaniuk. Kusnyér Tamás találmányán a sejtek is tökéletesen ki vannak építve.
A lépeket a méhész virágzás idején beteszi a kaptárba, s a méhek abba hordják a mézet, magyarázta Bodnár Balázs méhész. Ha nincsen lép, a méheknek először ki kell építeniük. Akácvirágzáskor azonban csupán 4-5 nap van rá, hogy a méhek behordják a kaptárba a mézet, s ha ebben az időben lépépítéssel kell foglalkozniuk, arra kaptáranként napi nyolc kilogramm mézveszteséget lehet számítani. A műlép előnye, hogy a méhész kiépített lépkészlettel dolgozhat.
Magyarország éves méztermelése időjárástól függően átlagosan 16 ezer tonnára tehető, ennek nyolcvan százalékát exportálják. Ha a méhészek a kész lépet is használni fogják, szakértők szerint akár tíz százalékkal is növekedhet az éves méztermelés.
Újítását a gödöllői KÁTKI Méhészeti Intézetben tesztelik. Még a kutatások elején tartanak, de a kezdeti kísérletek azt mutatják, a méhek elfogadják a műlépet, mondta Bori Tamás, az intézet igazgatója.
A műlép százszázalékban méhviaszból készül, természetazonos termék. Eddig a méhészek csak egy lapot tettek be a kaptárba, a sejteket a méheknek kellett kialakítaniuk. Kusnyér Tamás találmányán a sejtek is tökéletesen ki vannak építve.
A lépeket a méhész virágzás idején beteszi a kaptárba, s a méhek abba hordják a mézet, magyarázta Bodnár Balázs méhész. Ha nincsen lép, a méheknek először ki kell építeniük. Akácvirágzáskor azonban csupán 4-5 nap van rá, hogy a méhek behordják a kaptárba a mézet, s ha ebben az időben lépépítéssel kell foglalkozniuk, arra kaptáranként napi nyolc kilogramm mézveszteséget lehet számítani. A műlép előnye, hogy a méhész kiépített lépkészlettel dolgozhat.
Magyarország éves méztermelése időjárástól függően átlagosan 16 ezer tonnára tehető, ennek nyolcvan százalékát exportálják. Ha a méhészek a kész lépet is használni fogják, szakértők szerint akár tíz százalékkal is növekedhet az éves méztermelés.
Forrás
MTI
