Magyar Örökség-díjat kap a Selye János Gimnázium

A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre  javaslatára a Magyarország Alapítvány kuratóriuma 1995-ben hozta létre. Gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. 1995-től kezdve minden évben négy alkalommal 7-7 olyan magyar intézmény, csoport avagy magánszemély veheti át, amelyek-akik tevékenységükkel jelentős mértékben járultak hozzá a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány felvirágoztatásához, illetve az összmagyarság erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Õk, illetve azok együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”. Jelölteket az anyaországból és az elszakított országrészekből bárki javasolhat, s közülük mindig a bírálóbizottság választja ki a díjra legméltóbbakat.

„Egy hónappal ezelőtt a Magyar Örökség-díj bírálóbizottságától értesültem arról, hogy miután intézményünket annak nyugalmazott tanárnője, Oláhné Domonkos Ilona felterjesztette a díjra, a kuratórium a Selye János Gimnáziumnak ítélte oda ezt a kitüntető címet. Kustyán Ilona, gimnáziumunk nyugalmazott igazgató-helyettese dolgozta ki azokat a dokumentumokat, amelyek alapján ez az örvendetes döntés megszületett. Abban egyebek mellett szerepelt az intézmény 368 éves történelme és a különféle rangos tanulmányi versenyeken elért eredményeink sora is. Megtudtam, hogy idén nagyon sok nagymúltú iskolát javasoltak a díjra, de a bizottság az évtizedeken át folyamatosan nyújtott kimagasló teljesítményt is figyelembe vette. A díjat nemcsak az iskola jelenlegi, hanem fennállásának 368 évén keresztül végzett munkájáért kapjuk. Ezúton is köszönetemet fejezem ki az intézmény jelenlegi és volt tanárainak, diákjainak, hogy töretlen munkájukkal hozzájárultak az iskola sikereihez“ – mondta portálunknak Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója.

Az intézmény 1649-ben jezsuita gimnáziumként kezdte meg működését, 1802-1945 között pedig a bencés rend igazgatása alá tartozott. A hontalanság éveiben 5 éven keresztül nem nyithatta meg kapuit, 1950-től viszont ismét folyamatosan fogadja a diákokat. Az iskola falai között 1951-1960 között pedagógiai középiskola, azon belül pedig csehszlovákiai viszonylatban elsőként óvónőképzés is működött. Hírnevét olyan reál és humán tantárgyakat nagyszerű oktató és kimagasló versenyeredményeket is felmutató pedagógus-kiválóságok alapozták meg és öregbítették, mint Czókoly Béla, Gáspár Tibor, az Oláh-házaspár, a nemrég elhunyt Ipóth Barnabás...

Andruskó Imre hangsúlyozta: a Magyar Örökség-díj az eddigi díjaikat, kitüntetéseiket tartalmazó jelképes gimnáziumi polc legtetejére kerül. Minden díjazott a díjról szóló, merített papírból készült, a magyar Szent Koronát ábrázoló díszes oklevelet, valamint egy arany díszjelvényt kap, az elsimerés pénzjutalommal nem jár. A díjazottak nevét és a laudációkat az ún. „Aranykönyv” őrzi. Az intézmények a különféle publikációkban, alkalmakkor saját nevük mellett fel szokták tüntetni a Magyar-Örökség-díjas... címet.

„Az elmúlt években közel 500 Magyar Örökség-díjat adományoztak nemcsak élő személyeknek, hanem posztumusz többek között Teleki Pálnak, Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak, Márai Sándornak, József Attilának, Radnóti Miklósnak, Szentgyörgyi Albertnek, Neumann Jánosnak, Teller Edének, Cseh Tamásnak... A még élő személyiségek közül megemlíteném Egerszegi Krisztinát, a labdarúgó Aranycsapatot, Böjte Csaba atyát, a Száztagú Cigányzenekart, a Herendi Porcelán Manufaktúrát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Pannonhalmi Főapátságot... Nagyszerű érzés, hogy ilyen elődök után iskolánkat is ugyanaz az erkölcsi elismerés éri“ – mondta a gimnáziumigazgató.

Magyar Örökség-díjban részesül tehát a komáromi Selye János Gimnázium magyar nyelvű oktató-nevelő munkássága. Gazda István tudománytörténész méltatása szerint a 368 éves Selye János Gimnázium a Felvidék és Szlovákia legnagyobb, önálló igazgatású magyar gimnáziuma, amely 1950 óta teljesíti fő küldetését, a magyar ajkú fiatalok felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásának biztosítását.

Az iskolavezető azt is elmondta, hogy a komáromi gimnáziumot 45 fős csoport képviseli majd az MTA dísztermében szombaton 11 órakor kezdődő díjkiosztó ünnepségen, amelyre értesülései szerint hozzávetőleg 350 vendéget várnak. A díjat dr. Hámori József, a Magyar Örökség-díj bírálóbizottságának elnöke adja át.

„A budapesti szervezők felkérésének eleget téve kultúrműsorral is bemutatkozunk a díjátadó ünnepségen. Fellép az iskola 22 tagú énekkara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja vezetésével. Továbbá a hajdani Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium volt diákja, Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költőnk Férfikor című dramatizált versét a gimnázium 4 diákjának előadásában hallgathatják meg a jelenlévők. A műsort Spátay Adriana magyar szakos tanárnő állította össze. A diákokon kívül 19 pedagógus – köztük rajtam kívül Keszegh István volt gimnáziumigazgató és több egykori igazgatóhelyettes –, valamint diákjaikkal kimagasló versenyeredményeket elérő további kollégánk (pl.: Kalácska József, Holczhei Árpád stb.) is részt vesz az ünnepségen, hiszen ők mindnyájan nagy mértékben hozzájárultak az eddigi sikereinkhez. Az említett Kustyán tanárnő is elfogadta a meghívásomat. Szerettem volna, hogy Oláh Icuka nyugalmazott kollégánk is a díj átvevői között legyen, de ő ezt felterjesztőként nem tartotta helyesnek. Persze, velünk együtt nagyon boldog“ – mondta az igazgató.

Andruskó Imre azt is hangsúlyozta, hogy a Selye János Gimnázium tovább kívánja vinni az elődök által ráhagyott értékes magyar örökséget.

„Az iskola nem a falaiban, hanem a tanítványaiban és a nevelőiben hordozza erejét – fogalmazta meg korábban Kustyán tanárnő. Diákjainkba szeretnénk átültetni a múltunkhoz kötődő nemes eszméket. A jövőben is négy alappillérre építkezünk majd, amelyek a következők: a magas szintű tudás, az egészséges magyarságtudat, a tolerancia kérdése – a másság elfogadása és tisztelete, valamint gyökereink ápolása, amibe a hajdani diákjainkkal történő állandó kapcsolattartás is beletartozik. Minderre ez a díj, amelyet rajtunk kívül korábban csak egyetlen felvidéki oktatási intézményként a kassai ipari kapott meg, szintén erre kötelez bennünket. Míg azonban a kassai intézmény diákutánpótlási gondokkal küszködik, a Selyében folyamatosan tartani tudjuk az 500-600 fő körüli diáklétszámot, ami iskolánk hosszú távú jövőjének az alapfeltétele. Még egyszer köszönet mindazoknak, akik tanárként, diákként, szülőként, támogatóként... valamiképp hozzájárultak, s ezután is hozzájárulnak a híres komáromi alma mater sikeres működéséhez, hírnevének öregbítéséhez“ - mondta végül Andruskó Imre.