Magyar intézményvezetők a népszámlálásról - Összefogásra van szükség
Hrubík Béla, a Csemadok elnöke szerint két dolgot tehet a magyar közösség. Sokkal jobban oda kell figyelnie arra, mi történik a magyarokkal Szlovákiában, és még inkább tarra kell törekednie, hogy merjék vállalni nemzetiségüket, magyarságukat. „Ezt csak úgy érhetjük el, ha nyelvében, szellemében, és minden egyéb módon erősödik bennük a nemzeti öntudat, hiszen a beolvadás folyamatában ezek az emberek gyakorlatilag úgy érzik, már nem tartoznak a magyar nemzethez. Hasonló híreket kapunk Erdélyből és a Kárpát-medence más magyarok lakta területeiről is” – mondta Hrubík Béla, aki szerint most a fő cél a nemzeti öntudat erősítése.
A Csemadok elnöke hozzátette: a rendszerváltás óta eltelt húsz év nem volt kedvező a magyarság vállalását illetően. "Beszélhetnénk a nyelvtörvényekről, a magyarság és a más nemzetiségűek elleni atrocitásokról. A nyelvhez és a nemzethez való tartozás vállalásához ilyen közegben egyfajta gerincesség kell” – véli Hrubík Béla. A folyamatok szerinte felgyorsultak. "Sok esetben befolyásolta az iskolaválasztást, hogy ebben a globalizálódó világban nyitott lett számunkra Európa, és sok fiatal számára másod-vagy harmadlagossá vált az anyanyelv vállalása" - véli Hrubík Béla.
„Elég nehéz megemészteni ennek a számnak a realitását” – ezekkel a szavakkal kommentálta a népszámlálás eredményét Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. „Hogy ilyen nagy mértékű lesz a fogyás, talán senki nem gondolta közülünk. Ez mindenképpen sokkoló, komoly következményei lesznek az itteni magyarságra nézve. Ha még ez negatív számadat sem tudja felrázni és közösségileg megerősíteni a szlovákiai magyarokat , akkor már nem tudom, mi segíthet rajtunk” – jegyezte meg az elnök. Pék szerint valószínűleg az elmúlt évtized több elszalasztott lehetősége is hozzájárult a rossz mutatókhoz.
Ezzel összefüggésben a kormánytagságból adódó előnyök csekély kihasználását, az erőteljesebb közösségformálás elmulasztását említette. Szerinte a magyar politikusoknak jobban kellett volna élni a hatalmi pozícióval. „A Most-Híd pártra gondolok, amely teljesen másra helyezte a hangsúlyt” – fogalmazott Pék László. „Számomra, mint az oktatásban is felelősséget vállaló ember számára ez az eredmény azt jelenti, hogy sokkal hatékonyabban és erőteljesebben kell végezni a dolgunkat. Sajnálom, hogy maradinak tartják azt, aki közösségről beszél, mivel az egyéni szabadságeszméken a hangsúly Át kell ezt gondolni, és egy modernebb nemzetiségpolitikát kell az anyaországgal közösen felvállalni. Másrészt el kell érni az európai intézményekben, hogy mindazon keretjogok, melyeket a belépéskor a kisebbségek elképzeltek, megvalósuljanak” – mondta portálunknak az elnök, aki szerint ehhez sokkal határozottabb európai uniós politizálásra és a kisebbségek összefogására van szükség.
Farkas Zsolt, a Jó Pásztor Alapítvány elnöke portálunknak elárulta, ő még a mostaninál is rosszabb eredményre számított. „Várható volt, hogy csökken a magyarok száma a Felvidéken. Arányában ez egész jó eredmény lett, én rosszabbra számítottam” – jelentette ki. Szerinte ezt az arányt befolyásolta az is, hogy annak idején, december 5-én nem szavazták meg az állampolgárságot az ismert okok miatt.
"Talán ez is sokakat elbizonytalanított, nem tudták eldönteni, milyen iskolába írassák a gyermekeiket, vagy egyáltalán merjék-e magyarnak vallani magukat” – tette hozzá. Kérdésünkre, mi lehet a leghatékonyabb védekezés az asszimilálódás ellen, Farkas Zsolt elmondta: „Mindenképpen fontos, hogy a parlamentbe olyan képviselők kerüljenek, akik felvállalják a magyar ügyet. Az óvodai, az alap- és középiskolai képzés is nagyon sokat tehet azért, hogy merjék magyar nemzetiségűnek vallani magukat az emberek. A Komáromi Selye János Egyetem is sokat tehet. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, talán előbbre juthatunk" – tette hozzá.
„Ha nem teszünk meg mindent azért, hogy ne csökkenjen a magyarok száma, ha nem motiváljuk az embereket, a szülőket, hogy magyar nemzetiségűvé neveljék a gyermekeiket, akkor annak természetesen ilyen következménye lesz” – mondta portálunknak Tóth Tibor színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója. Szerinte is a közösségit kell az egyéni érdek fölé helyezni. „Ha a saját kis acsarkodásainkkal és bizniszeinkkel vagyunk elfoglalva politikai, hivatali és más egyéb szinteken, akkor ez lesz az eredménye, ami még súlyosabb lehet az elkövetkezendő évtizedekben! - nyilatkozta Tóth Tibor a Hírek.sk-nak.
