Magyar érvek az európai össztűzben
Magyarország pozsonyi nagykövete az országot ért bírálatok kapcsán megjegyezte, még meg sem alakult az Orbán-kormány, bizonyos nyugati politikai és médiakörök megelőlegezték az ún. diktatórikus lépéseket. Tény azonban, hogy a bírálatok hátterében sokféle ok állhat kezdve a kétharmados többség tényétől a változások „érdeksértő” jellegéig.
„Ha elkezdjük az előzetes egyeztetéseket, és kompromisszumokat keresünk a partnereinkkel, a másfél év alatt nem sikerült volna ennyi mindent elvégezni. Magyarország az elmúlt 20 évben megérett egy ilyen típusú változásra, s ennek érdekében a konfliktusokat fel kellett vállalni” – mondta a nagykövet azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy jobb kommunikációval talán ki lehetett volna védeni egy-két támadást. Azt azonban Balogh nagykövet is elismeri, őket is meglepte, „hogy partnereik sokszor nemtelen módon támadják az országot, olyan ügyekben, amikről kevés, avagy deformált információkkal rendelkeznek”.
Kevesen álltak ki Magyarország mellett, de tény, hogy Szlovákia sem támadta, igaz nem is állt ki szövetségese mellett, mint Lengyelország. Ennek egyik következménye, hogy Magyarország szövetségi rendszere sérült, mondta a nagykövet, de „hálás Budapest a Visegrádi országoknak, hogy nem álltak be a kórusba”. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált a „kiállás fontossága”, hiszen Brüsszel példát akart statuálni. S ha egyszer valamit Magyarországgal meg lehetett tenni, ugyanez vár a többiekre is. Balogh Csaba nagykövet úgy fogalmazott a hetilapnak, hogy az unió vezetői szerették volna a magyar politikát abba a jól ellenőrizhető irányba visszaterelni, ahol az elmúlt időszakban volt. Nekünk viszont meggyőződésünk, hogy a globális gazdasági válság keretei között a hagyományos eszközökkel nem lehet orvosolni a helyzetet.
A szlovák sajtóban megjelent „fals” állításokkal, a „magyarországi munkatáborokkal, az Orbán-Fico párhuzammal” szemben alig tehet valamit a nagykövetség. „Az emberek józan paraszti ésszel gondolkodva tudják, hogy a megjelent információk legtöbbje képtelenség.
Persze, különbséget kell tenni a magyar és a szlovák közösség közt. A felvidéki magyarok nagy részének napi ismeretei vannak Magyarországról, velük elég nehéz lenne elhitetni, hogy munkatáborok vannak. A szlovák társadalom egy rétegének azonban nincsenek az országról információi. Bennük ezek a sajtóhírek erősítik a fals képet, és azt, amit a politikusok is szívesen hangoztatnak, hogy Magyarország egy viszonyítási pont, a két ország között versenyhelyet van, és Szlovákia előrébb jár Magyarországnál.”
Miközben az EU Magyarországra nyomást gyakorol, arról nem vesz tudomást, inkább elfordítja a fejét, hogy Szlovákiában embereket fosztanak meg állampolgárságuktól – vetette fel a Szabad Újság. Balogh Csaba nagykövet szerint azonban ezekről a témákról már az új kormánnyal kell tárgyalni.
Egyébként vicces, hogy Magyarország harcol azért, hogy az érintettek megtarthassák állampolgárságukat. „Most mindenki türelmetlenül várja az Alkotmánybíróság döntését, de nem kétséges, hogy ez a választásokig már nem születik meg. Egyébként, ha szlovák részről majd úgy ítélik meg, hogy kétoldalú tárgyalások során lehetnek olyan technikák, amelyek segíthetnek a probléma feloldásában, mi erre készek vagyunk, a honosítási törvényen azonban nem módosítunk.”
A március 10. után felálló új szlovák kormánynak hasonló utat kell bejárnia, mint Magyarországnak – véli a nagykövet. A magyar érdekképviselet kapcsán kifejtette, az az út, amit a Most-Híd választott, inkább az asszimilációs tendenciákat erősíti, mintsem a közösség érdekképviseletét erősítené. „A vegyes párt gondolatisága akkor lenne elfogadható, ha a közösség nemzeti programja már beteljesült volna, ha a magyarok már minden tekintetben egyenrangúak lennének a szlovákokkal. Másfél év viszont nagyon kevés idő ahhoz, hogy a Híd politikusait megítélhessük cselekedeteik szempontjából. A magyar kormány tehát továbbra is az MKP-t tartja a felvidéki magyarság hiteles érdekképviselőjének” - fejtette ki Balogh Csaba nagykövet a Szabad Újság legfrissebb számában.
