Magyar autonómia Közép-Európában - Konferencia Budapesten
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében kiemelte: a nemzetpolitika célja megőrizni a határon túliak magyar identitását úgy, hogy közben boldoguljanak a szülőföldjükön. Ahol a szomszédos országokban a magyarok kifejezték az autonómia iránti igényeiket, támogatjuk azokat - mondta.
A helyettes államtitkár emlékeztetett: sok nemzetközi dokumentum kimondja, hogy az autonómia hozzájárulhat a kisebbségi jogok érvényesítéséhez és az asszimiláció megelőzéséhez. Egy kormánynak megértéssel kell fordulnia az autonómiaigények iránt - vélekedett. Hozzátette: a legjobb gyakorlatoknak, működő autonómiáknak példaként kell szolgálniuk az államok számára.
Az autonómia nem veszélyezteti az államok integritását
Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az autonómia összeegyeztethető az állam integritásának megőrzésével.
Kifejtette: a nemzetpolitika célja, hogy kapcsolatot teremtsen az anyaország és a határon túli kisebbségei között, ennek útja lehet a kettős állampolgárság intézménye, a pénzügyi, gazdasági támogatás, továbbá a politikai, diplomáciai támogatás a nemzetközi szervezetekben. E politika belpolitikai következménye, hogy az anyaországban viták lehetnek a támogatás mikéntjéről - tette hozzá.
Kántor Zoltán szerint az, hogy egy jó államnak foglalkoznia kell a határon túli kisebbségekkel, több szempontból is igazolható. Alátámasztható nemzetépítési okokkal, a nemzetközi jog alapján a jog előtti egyenlőség elvével, a politikai filozófia alapján pedig a csoportok közötti egyenlőség biztosításának elvével - magyarázta.
Az autonómia, mint eszköz
Arra is kitért, hogy a nemzeti kisebbségek célja a nemzeti, kulturális és nyelvi identitásuk megőrzése, és ennek eszközei lehetnek az etnikai pártok, a nyelvi, oktatási jogok kiterjesztése, az autonómia és a közösségépítés.
Az NPKI igazgatója arról is beszélt, hogy a nemzetpolitika rendszere úgy épül fel, hogy annak jogi kerete az alkotmány, az állampolgársági törvény, a választási törvény, a döntéshozó az anyaország és a kisebbségek, továbbá bizonyos intézmények - alapítványok, kulturális intézetek - is szerephez juthatnak benne.
Kántor Zoltán a magyarországi helyzetről beszámolva elmondta: jellemzők a nagy és aktív kisebbségek a szomszédos országokban és az, hogy előfordulnak belpolitikai viták Magyarországon a nemzetpolitikai kérdésekben. A magyarországi helyzetnek nemzetközi jelentősége is van, mert ráirányította a figyelmet az anyaország és határon túli kisebbségei közötti kapcsolatokra - vélekedett.
Úgy látja, 2010 után a nemzetpolitika átformálásával jóval aktívabb lett ez a politika, és e folyamat legfontosabb lépése a kettős állampolgárság bevezetése volt. A magyar külpolitika alapvetően jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos országokkal, de a kisebbségek támogatása néha feszültséghez vezethet - közölte.
Kántor Zoltán előadása végén felvetette, hogy érdemes megvizsgálni, a kettős állampolgárságnak milyen hatása lehet az autonómiaigényekre, a szülőföldhöz fűződő kapcsolatokra, továbbá a választási mobilizációra.
