Magas a V4-ek polgárainak bizalmatlansága a politikai pártok iránt

Mindez az Aktív állampolgárság Szlovákiában és a V4-es tagországokban című felmérésből derült ki, amely Az állampolgárság erősítése a V4-es tagországokban elnevezésű projekt részét képezi. A projektet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja, s abban 4 kutatóintézet: a pozsonyi és a lengyelországi Közéleti Kérdések Intézete (IVO), a prágai STEM és a magyarországi Political Capital Institute vett részt – tájékoztatott Grigorij Mesežnikov, a pozsonyi IVO vezetője.  Az online közvélemény-kutatást augusztusban hozzávetőleg 500 személy közreműködésével valamennyi V4-es tagországban végezték. A 16 és 65 év közti válaszadók három témakörre reagáltak, amelyek a következők: a politikai klíma – hová jutottunk 1989 után, az intézmények és a polgártársak iránti bizalom, illetve az aktív állampolgárság.

„Csökken az emberek érdeklődése az iránt, hogy aktívan beavatkozzanak mindabba, ami a társadalomban történik. Az emberek elveszítik az érdeklődésüket" – vázolta a posztkommunista országokban kialakult jelenlegi helyzetet Zora Bútorová, az IVO elemzője. Hozzátette: Szlovákia lakossága az utóbbi 27 év legfontosabb eseményeinek Szlovákia Európai Unióba történő belépését (27 százalék), az euróra való áttérést (24 százalék) és a határok megnyitását, valamint a munka után külföldre való kiutazás lehetőségét (22 százalék) tartja. További fontos eseményként említették az önálló Szlovákia megalakulását, Csehszlovákia kettéválását is (22 százalék).

A felmérésből az is kiderült, a hazai lakosság kétharmada azt gondolja, hogy az ország helytelen irányba tart. Hasonlóan, ám kevésbé bírálóan vélekedik a másik három visegrádi ország lakossága is. Bútorová hozzáfűzte: a lakosság alig fele gondolja, hogy 1989 után idehaza is nőttek a tehetséges és dolgos emberek lehetőségei. Csehországban és Lengyelországban javarészt pozitív értékelések születtek. Magyarország lakossága tekint leginkább bírálóan erre.

Szlovákiában a politikai és a gazdasági helyzettel is elégedetlenek vagyunk. A V4-es tagországokban élők közül a szlovákiaiak tekintenek legkritikusabban a hazai fejleményekre. Valamennyi tagország lakossága úgy érzi, hogy „a demokrácia törékeny dolog, ami könnyen veszélybe kerül”. Bútorová szerint a V4-es országban élők a polgári jogok és szabadságok betartása miatt is elégedetlenek. 

Bizalmatlanok vagyunk a pártok iránt

A felmérés eredményei azt is megmutatták, hogy a visegrádi országok lakossága nagyon bizalmatlan a politikai pártok és a képviseleti demokrácia intézményei iránt. Sőt, ez a bizalmatlanság a hazai lakosság körében a bíróságok és a jogérvényesítés iránt is megmutatkozik.

Csehország kivételével a többi V4-es tagországban élők jobban bíznak az európai, mint a nemzeti intézményekben. „Az Európai Bizottság nagyobb bizalomnak örvend, mint a kormányunk, az Európai Parlament pedig nagyobbnak, mint a Szlovák Nemzeti Tanács. Hasonló a helyzet Lengyelországban és Magyarországon is” – magyarázta.

A felmérés szerint a hazai lakosság javarésze más emberekben sem bízik meg. Szlovákiában és Csehországban az emberek iránti bizalmatlanság mértéke nagyobb, mint Magyarországon és Lengyelországban.

Kevésbé érdeklődünk a politika iránt

Szlovákia és Csehország lakossága kevésbé érdeklődik a politika iránt, mint a lengyelek és a magyarok, akik ebben a kérdésben kritikusabbnak bizonyulnak. Eközben inkább az országos szintű, mint a helyi vagy a nemzetközi politika történései iránt érdeklődnek. Nagyobb érdeklődést mutattak a férfiak, a nagyobb műveltséggel rendelkezők, a középkorúak és az idősebbek, valamint a parlamenti választásokon résztvevők.

A visegrádi országokban élőknek az az érzésük, hogy a jelenlegi rendszerben bárki nyilvánosan hangot adhat a véleményének és hozzájárulhat a problémák megoldásához. Legkevésbé szkeptikusak a szlovákok. Valamennyi tagország lakosságának közel a fele úgy véli, hogy ajánlatosabb inkább nem részt venni a politikában, mert az ember könnyen megégetheti magát. Eközben ezen országokban a polgári tehetetlenség tünete is felütötte a fejét. A többség azt gondolja, hogy a politikusok a hatalom urai, az átlagpolgár pedig tehetetlen. Bútorová hozzátette: az utóbbi öt évben a kollektív véleménynyilvánítás a legnépszerűbb, petíció vagy tüntetés formájában. Ezt követi a politikával kapcsolatos véleményünk hangoztatása, a közadakozásban és politikai rendezvényeken való részvétel, a helyi politikus megszólítása annak érdekében, hogy megoldjon egy-egy problémát, illetve a sztrájk.

„Bár az emberek kétkednek és elégedetlenek a politikai eseményekben való részvételük miatt, nem lemondóak, a jövőt illetően elég nagy érdeklődést mutatnak a részvétel iránt” – mondta el Bútorová hozzátéve, hogy Szlovákiában lehetőség nyílik a polgári részvétel növelésére. A válaszokból az is kiderült, hogy a hazai polgárok nagyobb érdeklődést mutatnak az iránt, hogy növeljék saját részvételüket a közéletben, mint a lengyelek, illetve főként a csehek és a magyarok.