Madárinfluenza: fel kell készülni a legrosszabra
BUDAPEST. Újra felütötte fejét az elmúlt évtized réme, a magyar baromfiágazatban és turizmusban milliárdos károkat okozó madárinfluenza. Az új vírus a korábbinál veszélyesebb, a legrosszabbra kell felkészülnünk, a betegség sosem látott méretű világjárványt okozhat - állítják a szakemberek.
A hírek kísértetiesen emlékeztetnek a tíz évvel ezelőttiekre: egy távol-keleti világváros óriási, nyüzsgő piacain furcsa, az emberekre is veszélyes megbetegedést észlelnek az ott árusított madarakon. Előbb csak egy-két ember betegszik meg, majd a kórokozó elképesztő gyorsasággal, a vándormadarakkal együtt elterjed az egész világon. A vírus 2003-as megjelenésétől kezdve 2008-ig összesen 66 alkalommal jelent meg különböző országokban, és világszerte több mint 600 embert betegített meg, akik közül 371-en vesztették életüket a kór következtében - írja a piacesprofit.hu.
A most megjelent új vírusra már februárban felfigyeltek a kínai hatóságok. A korábban pánikot okozó H5N1 „rokonaként” emlegetett H7N9 az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Sanghajban és Anhuj tartományokban legkevesebb 10 halálos áldozatot követelt. Fontos különbség, hogy amíg a korábbi madárinfluenza halomra ölte a madarakat, addig az új vírus szemmel láthatóan nem árt nekik. „A madarak csak hordozói a vírusnak, az állatokon semmilyen tünetet nem lehet észlelni, csak a laborban mutatható ki a betegség” – mondta Michael O’Leary, a WHO kínai képviselője. Ez azért is veszélyes, mert nemcsak nehezebb nyomon követni a vírus útját, de a korábbi vírussal szemben az új betegség már nem elsősorban a vízimadarakkal terjed, a vírust ugyanis galambokból is kimutatták Sanghajban. Feltételezések szerint a vírus egy kelet-ázsiai influenzavírus és a madárinfluenza kereszteződéséből jöhetett létre.
A kínai hatóságok szerencsére gyorsan és hatékonyan reagálnak a vészhelyzetre: bezáratták Sanghaj, Nanking és több más környező város madárpiacait, és elrendelték több mint 98 ezer szárnyas kényszervágását. Michael O’Leary szerint egyelőre nincs ok a pánikra, ugyanakkor az új vírust „nagyon komolyan kell venni”, az első osztályú kórházi kezelés ellenére a megbetegedett emberek állapota kritikus, és eddig egyharmaduk az életét vesztette. Eddig csak egyetlen beteg gyógyult fel a fertőzésből, egy négyéves kisfiú, aki már el is hagyhatta a kórházat. Egy tokiói kutatóintézetből származó információ szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy a H7N9 egyre ellenállóbb azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekről azt gondolják, hatásosan vethetők be ellene. Ezek közé tartozik a Tamiflu és a Relenza. A fertőzött személyekkel kapcsolatba került csaknem 700 ember vizsgálata arra enged következtetni, hogy a vírus (még) nem terjed emberről emberre.
A helyzet azonban gyorsan megváltozhat: az új madárinfluenza-vírus ugyanis akár nyolcszor gyorsabban képes mutálódni, mint egy átlagos influenzavírus. Ho Csien-kuj kínai kutató szerint szokatlan jelenségről van szó, a vírus „evolúciós fejlődését nehéz megjósolni”, nem lehet tudni, hogy mekkora veszélyt jelenthet. A szakember a kevés minta ellenére úgy véli, hogy az eddigi eredmények riasztóak, és a hatóságoknak el kell készíteniük a legrosszabb helyzetre vonatkozó forgatókönyvet is, ami egy világméretű járvány (pandémia) kitörése lenne. A modern korban az emberiség még nem élt át igazi világjárványt, ezért annak hatásait csak megbecsülni lehet. A jelenlegi járványnál lényegesen „szelídebb” H5N1 kitörésekor a szakemberek úgy becsülték, hogy a betegség a világ lakosságának 50 százalékát fertőzhetné meg egy év leforgása alatt, és mintegy 150–500 millió halálos áldozattal járna. Emellett összeomlana a közlekedés, az infrastruktúra és a teljes gazdaság. Még ha a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, arra mindenki felkészülhet, csak idő kérdése, hogy a vándorló madarakkal a vírus elérje Európát és benne hazánkat is.
Amennyiben a vírus követi a H5N1 útját, két éven belül Magyarországon is felbukkanhat. A madárinfluenza a 2005-ös megjelenésével Magyarországon ugyan emberi megbetegedést nem okozott, ám komoly pánik alakult ki a baromfitermékek piacán. A helyzetet csak rontotta az, hogy a vírussal kapcsolatos hírek – és híresztelések – hatására addig már amúgy is jelentősen visszaesett Európa-szerte a baromfitermékek iránti kereslet.
A 2005-ös becslések szerint 650 ezer magyar baromfit kellett levágni, akkor 18-20 milliárd forintos kár érte a baromfiágazatot. Az unió állásfoglalása szerint azonban kárpótlásra csak azok a gazdák voltak jogosultak, akiknek le kellett ölniük az állataikat. Azok, akik a piac összeomlása következtében „csak” csődbe mentek, nem. Habár tényleges megbetegedést 2005-ben csak nyolc-tíz farmon észleltek Békés megyében, az Európai Unióban egységes járványvédelmi előírások szerint egy kilométeres körzetben el kellett pusztítani a baromfikat. Ha az elkövetkező években hasonló eset történne Magyarországon, ugyanígy kellene eljárni. Az ágazatban mintegy 2500 cég és vállalkozó tevékenykedik, és közel 60 ezer munkavállaló találja meg a megélhetését. A madárinfluenza megjelenésével az amúgy is a válság sújtotta ágazatban dolgozó cégek újabb jelentős problémával nézhetnek majd szembe. A madárinfluenza újbóli megjelenése a magyarországi baromfitermelés nagy részének „beteheti a kaput” - figyelmeztet a piacesprofit.hu.
A most megjelent új vírusra már februárban felfigyeltek a kínai hatóságok. A korábban pánikot okozó H5N1 „rokonaként” emlegetett H7N9 az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Sanghajban és Anhuj tartományokban legkevesebb 10 halálos áldozatot követelt. Fontos különbség, hogy amíg a korábbi madárinfluenza halomra ölte a madarakat, addig az új vírus szemmel láthatóan nem árt nekik. „A madarak csak hordozói a vírusnak, az állatokon semmilyen tünetet nem lehet észlelni, csak a laborban mutatható ki a betegség” – mondta Michael O’Leary, a WHO kínai képviselője. Ez azért is veszélyes, mert nemcsak nehezebb nyomon követni a vírus útját, de a korábbi vírussal szemben az új betegség már nem elsősorban a vízimadarakkal terjed, a vírust ugyanis galambokból is kimutatták Sanghajban. Feltételezések szerint a vírus egy kelet-ázsiai influenzavírus és a madárinfluenza kereszteződéséből jöhetett létre.
A kínai hatóságok szerencsére gyorsan és hatékonyan reagálnak a vészhelyzetre: bezáratták Sanghaj, Nanking és több más környező város madárpiacait, és elrendelték több mint 98 ezer szárnyas kényszervágását. Michael O’Leary szerint egyelőre nincs ok a pánikra, ugyanakkor az új vírust „nagyon komolyan kell venni”, az első osztályú kórházi kezelés ellenére a megbetegedett emberek állapota kritikus, és eddig egyharmaduk az életét vesztette. Eddig csak egyetlen beteg gyógyult fel a fertőzésből, egy négyéves kisfiú, aki már el is hagyhatta a kórházat. Egy tokiói kutatóintézetből származó információ szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy a H7N9 egyre ellenállóbb azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekről azt gondolják, hatásosan vethetők be ellene. Ezek közé tartozik a Tamiflu és a Relenza. A fertőzött személyekkel kapcsolatba került csaknem 700 ember vizsgálata arra enged következtetni, hogy a vírus (még) nem terjed emberről emberre.
A helyzet azonban gyorsan megváltozhat: az új madárinfluenza-vírus ugyanis akár nyolcszor gyorsabban képes mutálódni, mint egy átlagos influenzavírus. Ho Csien-kuj kínai kutató szerint szokatlan jelenségről van szó, a vírus „evolúciós fejlődését nehéz megjósolni”, nem lehet tudni, hogy mekkora veszélyt jelenthet. A szakember a kevés minta ellenére úgy véli, hogy az eddigi eredmények riasztóak, és a hatóságoknak el kell készíteniük a legrosszabb helyzetre vonatkozó forgatókönyvet is, ami egy világméretű járvány (pandémia) kitörése lenne. A modern korban az emberiség még nem élt át igazi világjárványt, ezért annak hatásait csak megbecsülni lehet. A jelenlegi járványnál lényegesen „szelídebb” H5N1 kitörésekor a szakemberek úgy becsülték, hogy a betegség a világ lakosságának 50 százalékát fertőzhetné meg egy év leforgása alatt, és mintegy 150–500 millió halálos áldozattal járna. Emellett összeomlana a közlekedés, az infrastruktúra és a teljes gazdaság. Még ha a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, arra mindenki felkészülhet, csak idő kérdése, hogy a vándorló madarakkal a vírus elérje Európát és benne hazánkat is.
Amennyiben a vírus követi a H5N1 útját, két éven belül Magyarországon is felbukkanhat. A madárinfluenza a 2005-ös megjelenésével Magyarországon ugyan emberi megbetegedést nem okozott, ám komoly pánik alakult ki a baromfitermékek piacán. A helyzetet csak rontotta az, hogy a vírussal kapcsolatos hírek – és híresztelések – hatására addig már amúgy is jelentősen visszaesett Európa-szerte a baromfitermékek iránti kereslet.
A 2005-ös becslések szerint 650 ezer magyar baromfit kellett levágni, akkor 18-20 milliárd forintos kár érte a baromfiágazatot. Az unió állásfoglalása szerint azonban kárpótlásra csak azok a gazdák voltak jogosultak, akiknek le kellett ölniük az állataikat. Azok, akik a piac összeomlása következtében „csak” csődbe mentek, nem. Habár tényleges megbetegedést 2005-ben csak nyolc-tíz farmon észleltek Békés megyében, az Európai Unióban egységes járványvédelmi előírások szerint egy kilométeres körzetben el kellett pusztítani a baromfikat. Ha az elkövetkező években hasonló eset történne Magyarországon, ugyanígy kellene eljárni. Az ágazatban mintegy 2500 cég és vállalkozó tevékenykedik, és közel 60 ezer munkavállaló találja meg a megélhetését. A madárinfluenza megjelenésével az amúgy is a válság sújtotta ágazatban dolgozó cégek újabb jelentős problémával nézhetnek majd szembe. A madárinfluenza újbóli megjelenése a magyarországi baromfitermelés nagy részének „beteheti a kaput” - figyelmeztet a piacesprofit.hu.
Forrás
piacesprofit.hu
