Lomnici bíztatja a felvidéki magyarokat
POZSONY, BUDAPEST. Lomnici Zoltán szerint nem lehet, hogy a saját alkotmányukban ne bízhassanak a felvidéki magyarok.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az M1 ma reggel című műsorában elmondta: a petíció egyfajta vádirat a Szlovák Köztársaság ellen, és megírására többek között a 101 éves Tamás Ilonka néni kérte fel. Mint mondta, Gubík László, a magyar állampolgárságát elsőként nyilvánosan felvállaló szlovákiai magyar a dokumentumot aláírta, amely nem kis bátorság, hiszen „komoly nyomás alatt állnak ezek a polgárok”.
Mint mondta, egy pozsonyi férfi például már ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakik a saját otthonában, nincs személyi igazolványa, sem szavazati joga, vagy épp szociális biztosítása. Lomnici Zoltán szerint az az igazi probléma, hogy a szlovák alkotmány kimondja, hogy akarata ellenére senki nem vesztheti el állampolgárságát. A jogállamiság alapvető követelmény az uniós tagság mellett, azt tehát nem lehet megtenni, hogy a saját alkotmányukban ne bízhassanak a felvidéki magyarok – mondta. Az elnök hangsúlyozta: a petícióban felsorolta hatósági zaklatásokat – amelybe, mint mondta Ilonka néni lánya infarktussal bele is halt –, de azokat az uniós jogszabályokat is, amelyeket sért a szlovák eljárás, valamint a precedens értékű európai bírósági döntéseket is.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke úgy fogalmazott: néhány embernek a megélhetése került veszélybe a folyamattal. Szerinte elfogadhatatlan, hogy két szövetségi ország közül az egyikben büntetnek egy közösséget azért, mert fel akarja venni a másik szövetségi ország állampolgárságát.
Berényi József a műsorban arról a sajtóinformációról is beszélt, amely szerint egy szoboravatáson háborút emlegetett. Mint mondta, az Új Szó azt állította, hogy Eszterházy János szoboravató ünnepségén háborúról beszélt, ám mint mondta, Eszterházy János egyik üzenete, hogy „a nehéz küzdelmeken keresztül menve is utasítsuk el a szélsőségeket”, vagyis erről beszélt az ünnepségen.
A kétnyelvű vasúti helységnevekkel kapcsolatban Berényi azt mondta: a Radièová-kormány idejében a Híd előterjesztette az új nyelvtörvény tervezetét, és akkor „történt néhány hiba”, de ezt ebben a beadványban ők is elismerik, azonban szerinte a megoldás nagyon rossz. A ’90-es években sikerült elérni, hogy azokon a településeken, ahol 20 százalék felett magyarok laknak, a település elején és végén ki lehet írni magyarul is állami költséggel a helység nevét, a törvényből adódóan. Szerinte ezt kellene továbbfejleszteni, és például a vasúton, a buszmegállóknál is kötelező lenne a magyar tábla. Ám ennek ellenére e javaslat arról szól, hogy az önkormányzatnak kérvényeznie kell, ezután egy állami hatóság dönthet, de még egy állami hatósághoz is fordulhat véleményezésre, és ezek után az önkormányzatnak kellene megfizetnie a táblát – szerinte ez elfogadhatatlan és a „másodrendűséget igazolná” – mondta Berényi József.
Mint mondta, egy pozsonyi férfi például már ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakik a saját otthonában, nincs személyi igazolványa, sem szavazati joga, vagy épp szociális biztosítása. Lomnici Zoltán szerint az az igazi probléma, hogy a szlovák alkotmány kimondja, hogy akarata ellenére senki nem vesztheti el állampolgárságát. A jogállamiság alapvető követelmény az uniós tagság mellett, azt tehát nem lehet megtenni, hogy a saját alkotmányukban ne bízhassanak a felvidéki magyarok – mondta. Az elnök hangsúlyozta: a petícióban felsorolta hatósági zaklatásokat – amelybe, mint mondta Ilonka néni lánya infarktussal bele is halt –, de azokat az uniós jogszabályokat is, amelyeket sért a szlovák eljárás, valamint a precedens értékű európai bírósági döntéseket is.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke úgy fogalmazott: néhány embernek a megélhetése került veszélybe a folyamattal. Szerinte elfogadhatatlan, hogy két szövetségi ország közül az egyikben büntetnek egy közösséget azért, mert fel akarja venni a másik szövetségi ország állampolgárságát.
Berényi József a műsorban arról a sajtóinformációról is beszélt, amely szerint egy szoboravatáson háborút emlegetett. Mint mondta, az Új Szó azt állította, hogy Eszterházy János szoboravató ünnepségén háborúról beszélt, ám mint mondta, Eszterházy János egyik üzenete, hogy „a nehéz küzdelmeken keresztül menve is utasítsuk el a szélsőségeket”, vagyis erről beszélt az ünnepségen.
A kétnyelvű vasúti helységnevekkel kapcsolatban Berényi azt mondta: a Radièová-kormány idejében a Híd előterjesztette az új nyelvtörvény tervezetét, és akkor „történt néhány hiba”, de ezt ebben a beadványban ők is elismerik, azonban szerinte a megoldás nagyon rossz. A ’90-es években sikerült elérni, hogy azokon a településeken, ahol 20 százalék felett magyarok laknak, a település elején és végén ki lehet írni magyarul is állami költséggel a helység nevét, a törvényből adódóan. Szerinte ezt kellene továbbfejleszteni, és például a vasúton, a buszmegállóknál is kötelező lenne a magyar tábla. Ám ennek ellenére e javaslat arról szól, hogy az önkormányzatnak kérvényeznie kell, ezután egy állami hatóság dönthet, de még egy állami hatósághoz is fordulhat véleményezésre, és ezek után az önkormányzatnak kellene megfizetnie a táblát – szerinte ez elfogadhatatlan és a „másodrendűséget igazolná” – mondta Berényi József.
Forrás
hirado.hu, M1
