Lomnici: a felvidéki jogfosztottak ügyében az eljárásnak folytatódnia kell
„Hallottam olyan interpretációkat, hogy Tamás Ilonka néni augusztus végi halála után aktualitását vesztette a beadványunk. A valós helyzet azonban az, hogy egyrészt a jogsértés nem szűnt meg, a vonatkozó törvény továbbra is hatályban van, s az ellentétes a szlovák Alkotmánnyal. Másrészt az általam korábban elkészített petíciót a többi felvidéki jogfosztott: Dolník Erzsébet, Fehér István, Gubík László és Kassai Gyula is aláírta. Bár közülük a legidősebb, Tamás Ilonka néni elhunyt, de természetesen, halála nem változtat a jogsértés fennállásán, ezért az eljárásnak folytatódnia kell" - mondta portálunknak az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a jogfosztottak jogi képviselője.
Lomnici Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy Cecilia Wikström, az Európai Parlament (EP) Petíciós Bizottságának (PETI) elnökasszonya korábbi levelében arról tájékoztatta őt, mivel az általa felvetett probléma uniós jogba ütköző cselekedetekről szól, a beadványt elfogadhatónak nyilvánítják. "Az elnökasszony arra is kitért, tekintve, hogy uniós jogba ütköző cselekedetekről van szó, ezért majd az illetékes brüsszeli bizottságtól kérik: jogi szempontból végezze el a beadvány vizsgálatát. Ezenkívül beszerzik a szlovák kormány üggyel kapcsolatos álláspontját is. Mindezek után kerülhet majd sor politikai vitára a bizottsági ülésen. Azok megnyugtatására, akik attól tartanak, hogy Ilonka néni halála miatt esetleg nem folytatódik az eljárás, elmondhatom: mi, öten továbbra is igényt tartunk az eljárás folytatásra“ – tájékoztatta portálunkat Lomnici Zoltán.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arra is emlékeztetett, hogy a korábbi petíció, vagyis az eljárás első menete kapcsán Brüsszelben úgy próbálták beállítani a helyzetet, mintha csupán Szlovákia és Magyarország közti vitáról, nem pedig uniós ügyről lenne szó. „Valójában arról van szó, hogy az első Fico-kormány által elfogadott állampolgárságról szóló törvény miatt 2010. július 17. és 2016. augusztus 19. között 1466 személy vesztette el a szlovák állampolgárságát. Legtöbben, azaz 416-an a cseh állampolgárságot vették fel a szlovák mellé, amit e törvény nem tesz lehetővé. A magyar állampolgárság felvétele miatt csak 71-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, illetve állampolgársági jogaikat a belügyi tárca idei augusztusi statisztikája alapján."
Lomnici Zoltán magát a jogfosztás tényét, az alkotmányellenes intézkedéseket kifogásolta az EP-nél, s ennek alapján fogadták be a petíciójukat. "Hangsúlyoznám, hogy bár a beadvány elkészítésére a határon túli magyar jogfosztottak védelme miatt került sor, de ez nem csak magyar ügy! Hiszen a többi, azaz cseh és szlovák, angol és szlovák... kettős állampolgárok ugyanolyan jogfosztottaknak tekinthetők, mint a védenceim. Brüsszelben is arra szeretnék majd hivatkozni, hogy ez egy európai szintű jogsértés, tehát Szlovákia az uniós jogot sérti meg akkor is, ha a vonatkozó törvény születésekor célzottan a felvidéki magyarok ellen irányult. Annak a kárvallottai azonban nem csak magyar nemzetiségűek, szó sincs csupán szlovák-magyar vitáról. Ez egy EU és Szlovákia közti probléma, tehát az uniós jogot megsértő magatartás miatt kell vizsgálni Szlovákia kettős állampolgárságot felvett polgárok helyzetével kapcsolatos lépéseit.“
Az EMT elnöke leszögezte: semmiféle különleges dolgot nem kívánnak a PETI-től, csak azt, hogy belátható időn belül tűzze ki a felvidéki jogfosztottak problémájával kapcsolatos közmeghallgatás időpontját.
„Azt várom, hogy a brüsszeli bizottság fő feladatával összhangban, az uniós jog szerint ülésén vitassa meg a befogadott problémát, illetve foglaljon állást az általam felvetett jogsértésekkel kapcsolatban, majd rendes ügymenet szerint tűzze ki a közmeghallgatás időpontját. Az ülésre valamennyi felvidéki jogfosztottal együtt szeretnénk elmenni, hogy személyesen mondhassuk el a saját álláspontunkat. Semmiféle extra kérésünk nincs, hiszen ez a bizottság azért jött létre, hogy ha bármely tagállam megsérti az uniós jogot, akkor állampolgárságától függetlenül bármely ország uniós polgára beadvánnyal fordulhasson az EP-hez. Mi csupán ezzel a jogunkkal éltünk“ – fejtette ki.
Portálunk kérdésére, hogy a korábbi tapasztalatai szerint mikor lehet aktuális az általuk várt brüsszeli meghallgatás, Lomnici Zoltán elmondta, mivel petíciójuk befogadására Tamás Ilonka néni halála előtt, idén augusztus elején került sor, várhatóan attól számítva hozzávetőleg hat hónapon belül kerülhetne sor a meghallgatásra. "Bár a korábbi beadvány esetében ez így történt, ám az időpont kitűzése a bizottság napirendjétől és a koordinátori testülettől is függ. Abban reménykedem, hogy legkésőbb 2017 január elején előrelépés történik ez ügyben“.
Lomnici Zoltán ez ügyben Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártja (MKP) új országos elnökével is szeretne tárgyalni, eddig ugyanis mindössze egy rövid eszmecserére volt idejük. „Minden követ meg kell mozgatnunk annak érdekében, hogy az eljárás folytatódjon, hiszen a jogsértés fennáll, a törvény pedig továbbra is hatályban van. Eközben minden héten újabb és újabb állampolgárokat fosztanak meg a jogaiktól Szlovákiában. Ezért a felvidéki jogfosztottakkal együtt ragaszkodom ahhoz, hogy a PETI mindezt mielőbb kivizsgálja“ – mondta végül a felvidéki jogfosztottak jogi képviselőjeként Lomnici Zoltán.
