Kulturális támogatások -Válasz egy válaszra
"A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a létrejöttétől kezdve megpróbált olyan társadalmi vitákat kezdeményezni, amelyek a szlovákiai magyar közösség legfontosabb kérdéseit érintik. Sose kívánt recepteket adni, de azért képviselt egyfajta civil erkölcsi magatartást, és a passzív érdekvédelem helyett, az aktív érdekérvényesítést helyezte tevékenysége középpontjába. Meggyőződésünk volt, hogy civil alapról egy demokratikus rendszerben mindenkivel tárgyalni lehet és kell is, főleg ha azt az elvet követjük, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk. Ez nagyon fontos változás volt a korábbi időszakokhoz képest. Mindezt (párt)politikai érdekektől mentesen tette, és talán el lehet mondani, hogy sikeresen is – akár nemzetközi színtéren, akár idehaza. Nem az volt a szempont, hogy ki van kormányon, hanem az, hogy aki kormányon van, mit képvisel, és főleg mit csinál. Ennek megfelelően fogalmaztuk meg állásfoglalásainkat, és ennek szellemében tesszük ezt ma is" - kezdődik az SZMK válasza, mely a Kerekasztal eddigi tevékenységét is áttekinti.
Tóth emlékezetet a civil szektor azon szerepére, "hogy társadalmi vitákat kezdeményezzen, párbeszédet kezdjen (...), felkészülten, megfelelő szakmai háttérrel. Ha már a politikai elit nem igényel ilyen szakmai hátteret, legalább valamilyen intézményi formában azért megjelenhessen a közösen kimunkált vélemény, és legalább az állami hivatalokkal szemben érvényesíteni lehessen azt. Ez történik most a kulturális támogatások kérdésében is. A Kerekasztal már tavaly október 15 –16-án felvetette a magyarországi és a hazai támogatások kérdését. Nem a sértettség miatt, hiszen a Kerekasztal nem pályázik, nem is egyik vagy másik szervezete sértettsége okán, hanem elvi alapon, hogy fogalmazódjék meg egy olyan szempontrendszer, amely konszenzuson alapul, az elmúlt húsz év negatív tapasztalatait akarja kiküszöbölni, éppen ezért konstruktív és előre mutató. Nem azon siránkozzunk, hogy mi fáj, hanem, hogy hogyan lehetne gyógyítani" - szögezi le a szóvivő.
Tóth Károly a továbbiakban rámutat: "A Kerekasztal mostani állásfoglalása azért nem foglalkozik konkrét esetekkel, mert úgy látjuk, az egész elosztási rendszerrel van probléma, és arra teszünk javaslatot, hogy ez a rendszer átlátható, igazságos, korrekt és legfőképpen követhető és ellenőrizhető legyen. Mert ugye közpénzekről van szó. Legyen egy világos és mindenki által, elfogadott, támogatható, de legalábbis látható, olvasható stratégia, amely hosszú távú célokat követ." A kormányhivatal állásfoglalása a Kerekasztal nyilatkozatával kapcsolatban ( megjelent július 22-én a kormányalelnök honlapján) éppen ezekre a kérdésekre nem tért ki - állapítja meg a szóvivő.
„Pár nappal később Juhász László a nemzeti kisebbségekért felelős főosztály vezérigazgatója sajtóközleményt tett közzé. Ebben már nem tesz említést pszichológiai irredentizmusról és revizionizmusról, amely a kormányhivatal állásfoglalásának egyik központi gondolata volt, hanem tárgyszerűen veszi sorra a Kerekasztal állásfoglalásának egyes tételeit, megpróbálva azokat cáfolni, de mindenképpen érveket sorakoztatva fel ideologikus megfogalmazások helyett. (...) Úgy gondolom, hogy ez a hangvétel inkább segíti a párbeszédet, egyáltalán elindíthatja a párbeszédet a támogatási rendszerről." - olvasható a válaszlevélben, melynek szerzője partneri viszonyt sürget "az EU-s pályázati rendszerekhez hasonlóan (...) a pályázó és az adományozó között. Ez mindannyiunk érdeke, mert közösségünk fejlesztéséről és a közpénzek minél hatékonyabb felhasználásáról kell szóljon ez a történet is.”- szögezi le írása végén Tóth Károly.
