Közel 12 ezer éve művelik a földet Iránban
TÜBINGEN. Először dokumentálták német régészek a földművelés 11 ezer 700 évvel ezelőtti első lépéseit a termékeny félhold iráni területén.
Amikor az ember vadászból és gyűjtögetőből földműves gazdává vált, a forradalmi változás zajlott le a történelemben, ám hogy pontosan miként is történt, azt először írták le a régészek - jelentették be a Tübingeni Egyetem kutatói a Science tudományos magazinban megjelent tanulmányukban.
A termékeny félhold elnevezés eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt jelentette, ezt nevezték "a civilizáció bölcsőjének", később a Nílus völgyét is ide sorolták. A félhold délkeleti, iráni területén most egy legalább 2200 éven keresztül virágzó településcsoport ásatásain fedeztek fel növényi maradványokat. A 11 ezer 700 éves leletek kezdetleges földművelésről árulkodnak, az évszázadok folyamán pedig egyre fejlettebb módszereket dolgoztak ki az ott lakók.
Ilyen hosszú időszakon át még sosem sikerül elemezni a folyamatot egyazon településen belül - közölte a Simone Riehl vezette régészcsoport. A termékeny félholdat ugyan régóta kutatják, a gond csak az volt vele, hogy az emberek általában elhagyták falvaikat és továbbálltak. Először az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások során nyílt alkalom a fejlődés hosszú távú megfigyelésére.
Rengeteg csontból és kőből készített földművelési eszközt találtak, ám még fontosabb volt az a körülbelül 30 ezer elszenesedett növényi maradvány, amely a korai növénytermesztés egész történetét elmeséli. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa, ezeket az idők során mindig tovább nemesítették, végül új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó. A leletek szerint meg kellett küzdeniük a gyomnövényekkel is.
Jó kétezer évvel az első próbálkozások után viszonylag hatékonyan termesztették az árpát, a búzát és a lencsét, így elegendő táplálékkal tudták ellátni a gyarapodó falvakat. "A gazdasági és társadalmi fejlődés valóságos forradalma zajlott le ekkor" - értékelte Nicholas Conrad régész. "Hatásai a mai napig érezhetők: a termékeny félholdon nemesített növények jó része alkotja a világ mai élelmezésének alapjait" - fűzte hozzá Riehl.
Az Iránnak ezen a viszonylag kevesebb régészeti figyelmet kapó területén feltárt leletek igazolták, hogy a "civilizáció bölcsője" nem egyetlen kis terület volt, hanem a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.
A termékeny félhold elnevezés eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt jelentette, ezt nevezték "a civilizáció bölcsőjének", később a Nílus völgyét is ide sorolták. A félhold délkeleti, iráni területén most egy legalább 2200 éven keresztül virágzó településcsoport ásatásain fedeztek fel növényi maradványokat. A 11 ezer 700 éves leletek kezdetleges földművelésről árulkodnak, az évszázadok folyamán pedig egyre fejlettebb módszereket dolgoztak ki az ott lakók.
Ilyen hosszú időszakon át még sosem sikerül elemezni a folyamatot egyazon településen belül - közölte a Simone Riehl vezette régészcsoport. A termékeny félholdat ugyan régóta kutatják, a gond csak az volt vele, hogy az emberek általában elhagyták falvaikat és továbbálltak. Először az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások során nyílt alkalom a fejlődés hosszú távú megfigyelésére.
Rengeteg csontból és kőből készített földművelési eszközt találtak, ám még fontosabb volt az a körülbelül 30 ezer elszenesedett növényi maradvány, amely a korai növénytermesztés egész történetét elmeséli. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa, ezeket az idők során mindig tovább nemesítették, végül új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó. A leletek szerint meg kellett küzdeniük a gyomnövényekkel is.
Jó kétezer évvel az első próbálkozások után viszonylag hatékonyan termesztették az árpát, a búzát és a lencsét, így elegendő táplálékkal tudták ellátni a gyarapodó falvakat. "A gazdasági és társadalmi fejlődés valóságos forradalma zajlott le ekkor" - értékelte Nicholas Conrad régész. "Hatásai a mai napig érezhetők: a termékeny félholdon nemesített növények jó része alkotja a világ mai élelmezésének alapjait" - fűzte hozzá Riehl.
Az Iránnak ezen a viszonylag kevesebb régészeti figyelmet kapó területén feltárt leletek igazolták, hogy a "civilizáció bölcsője" nem egyetlen kis terület volt, hanem a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.
Forrás
MTI
