Korrupciós esetek: a hatóságok a média miatt sem hajlandóak együttműködni
A speciális ügyész elmondta, mind a fizikai, mind a jogi személyek nem hajlandóak együttműködni a bűnüldöző szervekkel a korrupció leleplezése és kiderítése kapcsán, ezért az ilyen bűncselekmények leleplezése akadályokba ütközik. Ennek két okát látja. Az egyik a formalizált büntetőeljárás, amely következtében a korrupciót bejelentő valamennyi személyre a kivizsgálás és bírósági tárgyalás során szó szerint mártíromság vár.
"Először bejelentőként, a büntetőeljárás megkezdése után pedig tanúként kell kihallgatni őt. Vádemelés után ismét tanúként, a vádlott ügyvédjének jelenlétében hallgatják ki őt. Gyakran kerül sor konfrontációra közte és a vádlott között. Azután ráadásként legalább egy további kihallgatás vár rá a fő tárgyaláson. Sok korrupciót bejelentő személy kijelentette: ha előre tudták volna azt, hogy mi vár rájuk, akkor inkább feljelentést sem tettek volna“ – áll a jelentésben.
A Speciális Ügyészség Hivatala (ÚŠP) második okként az egyes újságírók és politikusok részéről az ügyészség felé irányuló nyomásgyakorlást emelte ki. "Nyilvánosan az a vélemény terjed, hogy ez a hivatal valamennyi korrupciós ügyet „asztal alá sepri“. Ezt olyan befejezetlen bűncselekmények esetében is hallani lehet, amelyek valójában nem is minősülnek korrupciós bűncselekményeknek" – hangsúlyozta Kováèik.
Csökken az eljárások száma
Korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt 2016-ban 113 elkövető ellen folyt eljárás, ami nagyon jelentős csökkenés a 2015-ös évvel összevetve, amikor a számuk 173 volt. 2014-ben összesen 209 hasonló elkövető ellen folyt eljárás. Összesen 56 személy ellen emeltek vádat (2015-ben 60, 2014-ben 100 személy ellen), vádalkut pedig 27 személlyel kötöttek (2015-ben 85, 2014-ben 73 személlyel). Tavaly 71 személyt ítéltek el (2015-ben 138, 2014-ben pedig 149 személyt).
"Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy az ügyészség szervei represszív szervek, amelyek csak akkor cselekednek, ha bebizonyosodik a bűncselekmény gyanúja, s aztkövetően veszi kezdetét az ügyészségi felügyelet. Az ügyészség nem elsősorban a megelőzés szerve, ilyen jellegű jogosultsága nincs, s esetében a bűncselekmény leleplezéséhez szükséges eljárási, személyi és anyagi feltételek sem teljesülnek" – magyarázta a hivatal jelentésében. Kováèik szerint emiatt sem igazak a hivatalukról terjedő negatív állítások. Mint mondta, a bűncselekmények leleplezése elsősorban a rendőrség feladata.
A speciális ügyészség úgy véli, hogy nagyobb sikerükhöz az ún. integritási-megbízhatósági teszt járulna hozzá. Annak bevezetése azt eredményezné, hogy a fegyveres alakulatok bűncselekmény elkövetésére hajlamos tagjait vagy azokat, akik szándékosan nem teljesítik kötelezettségeiket, a fegyveres erők elbocsáthatnák. Ezt az intézményt a szomszédos Csehországban megbízhatósági vizsga néven vezették be, és hét év alatt 227 esetben alkalmazták, miközben 27 esetben felmerült a törvényellenes tett gyanúja. Azok kapcsán vagy büntetőeljárást vagy fegyelmi eljárást indítottak. A cseh kormány leszögezte: ennek a vizsgának a biztonsági alakulatok képviselői körében jelentős megelőző hatása van – fűzte az elmondottakhoz az ügyészség, elismerve, hogy a helyzeten a rendszeres megelőző tevékenység is javíthat: a polgárokat folyamatosan tájékoztatni kell a korrupció társadalom szempontjából kártékony következményeiről.
