Konferencia: a 21. században a stressznek vannak a legkomolyabb egészségkárosító következményei

Az egésznapos tanácskozás, amelyen a hazai érdeklődőkön kívül magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és csehországi magyar szakemberek, illetve laikusok is rész vettek, a Himnusz elhangzásával és dr. Hollósy Tamás, a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság (SZMET) elnökének, illetve a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) elnökségi tagjának ünnepélyes megnyitójával, valamint rövid verses-dalos kultúrműsorral kezdődött. Id. Hollósy Tamás nyugalmazott nőgyógyász Fegyveres Margitot, Bajnok Istvánt és ifj. Bastrnák Ferencet követi a SZMET elnöki posztján.

A házigazda elnök örömmel nyugtázta, hogy „a testi-lelki gyógyító szeretetközösségnek számító SZMET nagyszabású konferenciájára a határon túlról is sokan érkeztek, talán azért is, mert a stressz fogalma még az orvosi társadalomban is magyarázatra szorul“. Majd Selye János (1907-1982) komáromi kötődését említette: a stresszelmélet megalkotója az I. világháború után Bécsből szüleivel Komáromba költözött, ahol a Selye János Gimnázium elődjének számító bencés gimnáziumban érettségizett, majd orvosi kutatói pályáján elért sikereinek köszönhetően, a stresszelmélet megalkotójaként vált világhírűvé. Mindig szívesen emlékezett vissza a Komáromban töltött éveire, és bár külföldön Hans Selyeként tett szert közismertségre, mindenütt vállalta magyarságát. Komárom pedig oly´módon is ápolja a Selye-hagyatékot, hogy a városban a gimnáziumon kívül a magyar egyetem is a nevét viseli.

Andruskó Imre gimnáziumigazgató köszöntő szavai során azt is megemlítette, hogy Selye János száz évvel ezelőtt lépte át először a komáromi bencés gimnázium kapuját, ahol 1918 és 1923 között tanult. Hangsúlyozta: a jelenleg általa irányított iskola büszkén ápolja Selye örökségét, féltve őriz egy általa sajátkezűleg dedikált könyvet, az előcsarnokban pedig emléktábla hirdeti, hogy Selye ezen iskola falai között gyarapította ismereteit. Hozzáfűzte: bár közepes előmenetelű diák volt, de a későbbiekben, a kutatásai során elért eredményeivel bizonyította saját tehetségét. A konferencia két üléselnöke: Gyurkovits Kálmán professzor, a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke és annak további elnökségi tagja, Galuska László professzor szintén üdvözölte az „illyési ötágú síp“ szellemisége, illetve a „megmaradni, magyarnak maradni“ szándék jegyében megrendezett tanácskozás résztvevőit, akiknek kivételesen stresszel teli, tartalmas napot kívántak.

A továbbiakban a meghívott szakemberek félórás előadásai következtek. Először Kiss László orvostörténésznek, a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Főiskola oktatójának Komáromi tanáraim intenzív magyar hazafiassága erősen hatott rám című előadása hangzott el. Az előadó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy mindmáig nem készült el egy Selye teljes életművét részletesen bemutató bibliográfia. Elmondta: a világhírű kutatóra, az osztrák anya és magyar apa gyermekére diákévei során nagy mértékben hatott komáromi tanárai intenzív magyar hazafiassága, ezt ő egyebeken kívül az Álomtól a felfedezésig című könyvében is kifejtette. Magyar nyelven is publikált (pl.: A hadsereg trachomaügye). Az orvostörténész arra is kitért, hogy az egykori komáromi Határőr utcai lakóházán némileg félrevezető az „itt élt 1907 és 1929 között“ felirat, hiszen az ifjú Selye 1924-től kezdve külföldön folytatott egyetemi tanulmányokat, és inkább csak szünidőben tartózkodott a komáromi házban, amely alagsori laboratóriumában kísérletezni is szokott. Majd ő is célzott a hajdani gimnazista nem túl dícséretre méltó tanulmányi eredményeire, ám megjegyezte: „Selyét nem a könyvszagú tudományok, az üres bemagolandó elméletek lelkesítették, sőt, a biológiát sem szerette, ahelyett inkább a tanítási órákról hiányzó laboratóriumi munkára vágyott“.

Azután Kellermayer Miklós, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke A lelkünk rendje és a stressz címmel tartott sajátos hangulatú előadást. Elöljáróban hiányérzetét közölte: a „mindentudó“ Wikipédia a stressz kapcsán Selyéről csak szócikkekben szól, tehát a vilghírű tudóssal a jelenkor is méltatlanul bánik. Majd leszögezte: „a stressz az igazság prostituálása minden szinten“, hiszen a stressz oka az, hogy a Földön eluralkodott az igazságtalanság, s a stressz-tűrőképességünk azon múlik, hogy miként viszonyulunk a különféle igazságtalanságokhoz. Guilermo Carnero spanyol költőt idézte: „A lélek rendjét megteremteni: ebben áll a tudomány hatalma, nem a világ megismerésében“. Hozzátette: sajnálatos, hogy sokan a tudomány nevében hamis elméleteket terjesztenek-tanítanak. Leszögezte: „csak az igazság szabadít fel a stressz alól“. Ennek kapcsán az élővilágra érvényes két alapigazságra hívta fel a figyelmet: „Minden élőlény törvényfüggő élő létező“, illetve „Minden emberi személy istenfüggő élő létező“. Szavait idézve rá kell hát találnunk Istenre, belőle kell táplálkoznunk, a hit a stresszt is segít elviselni...  

Mit érdemes tudni a 21. század elején a stresszről? – tette fel a kérdést Rácz Károly, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora előadása címében. Majd a stressz egészségkárosító hatásairól beszélt, kiemelve: sok mai népbetegség, így a depresszió, a szorongás, a metabolikus szindróma, valamint több szív- és érrendszeri, illetve emésztőrendszeri és daganatos megbetegedés kialakulásában játszanak jelentős szerepet a minket érő stresszhatások, amelyek a kimerültebb emberi szervezetben súlyosabb tüneteket idéznek elő, s akár halálhoz is vezethetnek. Végül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítását hangsúlyozta: „A 21. században a stressznek vannal a legkomolyabb egészségkárosító következményei“.

Ajtorjay István professzor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság debreceni elnöke Az emésztőrendszer és a stressz című előadásában a stressz tápcsatorna, elsősorban a gyomor és a vastagbél betegségeinek (pl.: gyulladásos, daganatos és savfüggő megbetegedések, illetve pszichiátriai eredetű működési zavarok) kialakulásában játszott szerepéről beszélt. Kiemelte: azok megelőzése érdekében egyensúlyba kell hoznunk az elvárásainkat saját lehetőségeinkkel, hogy bennünk megteremtődjön az elégedettség érzete, illetve bizonyos esetekben az életvitelünkön is változtatni kell. Érintette egyes savlekötő gyógyszerek káros mellékhatásait és a reménnyel kecsegtető legújabb gyógymódokat is.  

A jelenlevők az ebédszünet után az V. Arányi Lajos Napok kapcsán közösen megkoszorúzták Arányinak, a kórbonctan első magyarországi oktatójának és meghonosítójának, a Magyar Tudományos Akadémia volt tagjának Klapka téri emléktábláját és Selye János Tiszti Pavilon udvarán található mellszobrát, majd a gimnáziumi aulában folytatódott a tanácskozás. A stressz és a fertőzések összefüggéseit Barcs István profeszor, a Semmelweis Egyetem tanára elemezte. Deckner Edit, a budapesti Perinatus Alapítvány klinikai szakpszichológusa a várandóság és a stressz kölcsönhatásait boncolgatta. A stressz gyilkosa a rendszeres testedzés, a sportolás címmel pedig Monspart Sarolta tájfutó világbajnok tartott záróelőadást, amit hozzászólások követtek. A zárszó után elhangzott a Szózat, a helyi Borostyán együttes pedig megzenésített versekkel szórakoztatta a jelenlevőket, akik az előcsarnokban levő Selye-emléktáblát is megkoszorúzták.