Knirs Imre: fontos, hogy legyen parlamenti képviselője a stratégiai fontosságú Komáromnak

Az 54 éves, közgazdász végzettséggel rendelkező Knirs Imre városfejlesztésekkel megbízott alpolgármesterként dolgozik a Komáromi Városi Hivatalban. Diplomamunkáját a határokon átnyúló európai uniós támogatások kiértékeléséről készítette. Közéleti tevékenysége az Egy Jobb Komáromért (EJK) polgári társulás létrehozásával kezdődött, amelynek egyik csúcspontjaként saját belvárosi ingatlana falán emléktáblát helyeztek el a mártír sorsú Esterházy János gróf emlékére.

Miért tartotta-tartja fontosnak az Egy Jobb Komáromért társulás megalapítását és Esterházy gróf szellemiségének ápolását?

A társulás immár hetedik éve aktívan kiveszi részét Komárom közéletéből. Célunk kezdettől fogva a lakosság magyarságtudatának és lokálpatriotizmusának felébresztése-erősítése, illetve a valós történelmi tények közzététele. Követendő mindenkori helytállása, és egészséges magyarságtudata miatt Esterházy János gróf a példaképünk, akinek a szellemiségében folytatjuk a mindennapi sokrétű „építkezést“. Négy évvel ezelőtt valóra váltottuk nagy álmunkat, hogy példaképünk tiszteletére emléktáblát helyezzünk el a belvárosban. Eredeti szándékunk szerint az Esterházy-emléktáblát egyházi vagy középületre helyeztük volna el, de mivel az illetékesek ebbe nem egyeztek bele, ezért az a Nádor utcai vendéglőm épületfalán kapott helyet. Mivel ez a helyszín már bevésődött a helyi lakosság és a városunkba érkező turisták köztudatába, vélhetően végleg ott is marad. A járókelők gyakran helyeznek el ott mécseseket, virágokat, ami azt bizonyítja: érdemes volt olyan dolgot tennünk, ami mások számára sem közömbös, megmozdít bennünk valamit. Polgári társulásunk minden évben kultúrműsorral egybekötött ünnepséget rendez Esterházy születésének és halálának évfordulójára, igyekszünk ezt az eszmeiséget tovább éltetni. Sokféle városszépítő-fejlesztő munkából, például az elhanyagolt állapotú Erzsébet-szigeti Jókai-filagória felújításából is kivettük a részünket, továbbá a hozzánk hasonló elveket valló, dél-komáromi Endresz Csoporttal együtt és egyedül is rendszeresen különféle rendezvényeket, úgy mint az Egy a város, Erzsébet-híd Fesztivál, Korona Napok... szervezünk.

Térjünk át a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a komáromi független városatyák közti megállapodásra, amely során ön független jelöltként a felvidéki magyar párt országos választási listájának a 14. helyét foglalja el. Miért élt a felvidéki magyar párt által felkínált lehetőséggel?

Az MKP először Stubendek László független polgármesternek kínálta fel ezt a megtisztelő helyet. A város első emberének azonban tisztségéből eredően tőlem is több feladata van, szintén szívén viseli Komárom sorsát, fejlődését, így nem vállalta a parlamenti képviselőjelöltséget. Miután nekem ajánlották fel ezt a lehetőséget, azzal azért éltem, mert ez a szívemhez legközelebb álló párt, amely programja és aktuális petíciója is teljes mértékben elfogadható és felvállalható számomra. Megtiszteltetésnek tartottam, hogy a 14. helyet kapta Komárom, az MKP bizalmát igyekszem meghálálni: minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy a párt visszakerüljön a törvényhozásba, ahol folyamatosan lennie kellene. Mivel Komáromban születtem, és azóta is itt élek, az évek során saját bőrömön tapasztaltam az itt élőket hosszú évek óta nyomasztó problémákat. Nem utolsósorban azért is szántam rá magam a parlamenti képviselőjelöltségre, hogy parlamenti bejutásom esetén ezekről a gondokról beszámoljak olyan helyeken, ahol azokra jogorvoslatot kaphatnánk.

A komáromi régió égető gondjának orvoslását, foglalkoztatottságának javítását elsősorban a nagy hagyományokkal rendelkező hajógyártás fellendítése és a tervezett új kikötő megépítése jelenthetné. E téren milyen konkrét lépéseket tett, illetve tervez?

A városvezetőséggel együtt bő egy év alatt már több helyen próbáltunk lobbizni a komáromi hajógyártás és a kikötő felvirágoztatása érdekében. Remélhetőleg igyekezetünket a közeljövőben siker koronázza, és a pozitív hangú ígéretek valóra válása kapcsán majd konkrét eredményekről is beszámolhatunk. A korabeli dokumentumok és illusztrációk is azt bizonyítják, hogy a hajógyártásnak és a kikötő működésének már évszázadokkal ezelőtt is nagy hagyománya volt Komáromban, ahol egykor fahajókat és – uszályokat építettek, illetve javítottak. Az itteni hajógyár később sem csak egy összeszerelő üzem volt, hanem a város a megfelelő szellemi potenciált és a hozzávetőleg 4 ezer fős szakembergárdát is biztosította a minőségi hajótervezéshez- és gyártáshoz. Alpolgármesterként a kollégáimmal együtt, illetve parlamenti képviselőként annak érdekében is munkálkodni akarok, hogy a folyamatos külföldi megrendelésekkel bíró, hírneves hajógyárunk a több évszázados múlttal rendelkező helyi kikötővel együtt ismét felvirágozzon. Komoly elképzeléseink vannak a tervek szerint 2025-26-ban Harcsás városrésznél megépülő új kikötővel kapcsolatban is.

A hajógyártás fellendítése érdekében Andrej Kiska államfővel is tárgyaltam. Tőle a nemrég megvalósult nyitrai találkozásunk során azt kértem: közreműködjön abban, hogy munkahelyteremtés céljából a komáromi hajógyár is olyan jelentős állami támogatásokat, anyagi ösztönzőket, fejkvótákat kaphasson, mint amilyeneket a hazai gépkocsigyárak kapnak. El kellene érni azt, hogy a jövőben régiónkat és hajógyárunkat se kezeljék mostohagyerekként! A hajózás és a kikötő fejlesztése mellett a dunai hajóút kialakítását, illetve a folyó medrének karbantartását is nagyon fontosnak tartom. Ehhez az Európai Parlament (EP) szintjén kellene elérni azt, hogy a Duna menti országok szívügyüknek tartsák az egységes, korszerű hajóút működtetését. Mivel az európai közúti és vasúti szállítás érdekében is lobbiznak az EP-ben, ugyanígy az összes Duna menti országnak, illetve azok európai parlamenti képviselőinek is össze kell fogniuk a folyami szállítás érdekében. Hiszen ha a Rajna-Majna-csatornán rendben tarthatók a vízi utak, akkor vélhetően ugyanezt a dunai hajózás érdekében is el lehetne érni. Sajnos, manapság több hajózási vállalat azért nem meri térségünkbe küldeni a hajóit, mert azokon a nem megfelelő feltételek hiányában jelentős anyagi károk keletkezhetnek. Ezen gondok orvoslásával kapcsolatban komáromi látogatása során Csáky Pál, az MKP EP-képviselője megígérte, hogy a tavasz folyamán több ügyben érintett képviselőtársával együtt részt vesz egy témábavágó komáromi megbeszélésen. Közbenjárását Komárom nevében előre is köszönöm! 

Parlamenti bejutása esetén a kisebbségvédelem terén milyen intézkedéseket foganatosítana?

Leszögezném: több kisebbségvédelemmel kapcsolatos törvényünk papíron már jól mutat, de az illetékesek elhanyagolják azok betartását, gyakorlati alkalmazását. Bízom abban, hogy bekerülünk a parlamentbe, és akkor az MKP-s képviselőtársaimmal közösen foggal-körömmel harcolunk majd az állampolgári jogaink mindenkori érvényesítéséért. Persze, nemcsak a politikusok ilyen jellegű munkálkodására, hanem arra is szükség van, hogy a polgárok is minden helyzetben, így a hivatali ügyintézés során is akarjanak-merjenek élni a törvény által szavatolt jogaikkal! Honatyaként valóban sokat szeretnék dolgozni a huzamosabb ideje háttérbe szorított felvidéki magyar közösségünkért és Komáromért, régiónkért. Ahhoz, hogy több területen is érdemi változásokra kerüljön sor, be kell juttatnunk az MKP-t a parlamentbe! A lakossági találkozóink során és ezúton is a polgárokat arra kérem, hogy menjenek el szavazni, és négyünk közül – rajtam kívül Csonka Lajos – 91., Fekete Ferenc – 110., Ertl Péter – 122. van a listán, legalább egy komáromi jelöltre is voksoljanak, hogy a városnak legyen autentikus parlamenti képviselete. Az MKP érdekében is áll, hogy ilyen stratégiailag kiemelt fontosságú városban, mint amilyen a javarészt magyarlakta Komárom, felvidéki magyar közösségünk érdekében munkálkodjon majd parlamenti képviselő.