Kiválasztották a Rosetta űrszonda leszállóegységének landolási helyét
TOULOUSE. Kiválasztották a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae számára a landolási helyet a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös magján - jelentette be hétfőn az Európai Ûrügynökség (ESA).
A szakemberek egyhangúlag döntöttek az üstökösmag "fején" elhelyezkedő J-pont javára, a másodlagos leszállási helyszín, a C-pont az üstökösmag "testén" van - olvasható az ESA honlapján.
A 100 kilogrammos Philae november 11-én landol az üstökösön, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát.
Mint Stephan Ulamec, a Philae leszállóegység menedzsere rámutatott, a landolás helyszínének kiválasztása nem volt egyszerű feladat, hiszen az öt lehetséges pont egyike sem felelt meg teljesen a követelményeknek. A J-pont bizonyult az optimális megoldásnak, mert közel van egy aktivitást (anyagkidobást) jelző helyszínhez, ugyanakkor a többi helyszínhez képest a legkisebb rizikót jelenti a Philae számára.
Jean-Pierre Bibring, az üstökösmagot infravörös tartományban és a látható fény tartományában elemző CIVA (Comet Nucleus Infrared and Visible Analyser) műszer vezető tudósa azt emelte ki, hogy a történelemben először vizsgálhatják meg egy kométa összetételét, szerkezetét és evolúcióját.
"A J-pont különleges lehetőséget biztosít számunkra az ősi anyagok elemzésére, és azt is tanulmányozhatjuk , hogy a Naphoz közeledvén miként változik az üstökös aktivitása" - fogalmazott Jean-Pierre Bibring.
A 100 kilogrammos Philae november 11-én landol az üstökösön, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát.
Mint Stephan Ulamec, a Philae leszállóegység menedzsere rámutatott, a landolás helyszínének kiválasztása nem volt egyszerű feladat, hiszen az öt lehetséges pont egyike sem felelt meg teljesen a követelményeknek. A J-pont bizonyult az optimális megoldásnak, mert közel van egy aktivitást (anyagkidobást) jelző helyszínhez, ugyanakkor a többi helyszínhez képest a legkisebb rizikót jelenti a Philae számára.
Jean-Pierre Bibring, az üstökösmagot infravörös tartományban és a látható fény tartományában elemző CIVA (Comet Nucleus Infrared and Visible Analyser) műszer vezető tudósa azt emelte ki, hogy a történelemben először vizsgálhatják meg egy kométa összetételét, szerkezetét és evolúcióját.
"A J-pont különleges lehetőséget biztosít számunkra az ősi anyagok elemzésére, és azt is tanulmányozhatjuk , hogy a Naphoz közeledvén miként változik az üstökös aktivitása" - fogalmazott Jean-Pierre Bibring.
Forrás
MTI
