Kiskát nyugtalanítja Európa nyugati és keleti részre való felosztása

A jelenség egyik okát abban látja, hogy Európának temérdek problémával kell naponta szembenéznie. Ilyen például a görög pénzügyi válság, vagy az ukrajnai orosz agresszió, illetőleg a migrációs válság, amelyet a második világháború befejezése óta létrejött legnagyobb problémának nevezett.

„Õszintén, ami magának Európának a létezését illeti, bizonyos enyhe pánikot keltünk, s nemcsak hazai polgáraink irányában, de a világ felé is“ – figyelmeztetett a Pozsonyban tartott Tatra Summit találkozón tartott felszólalásában. Egyúttal hangsúlyozta, nem becsülhető alá az európai válsághelyzet. Véleménye szerint valóban egy komoly humanitárius, biztonsági, gazdasági és erkölcsi problémáról van szó. Meggyőződése, hogy egy vagy kétmillió háború és erőszak elől menekülő ember még nem jelentheti az 500 millió lakossal bíró és világviszonylatban vezetői ambíciókra pályázó Európai Unió végét.

Kiska elmondta, elgondolkodott azon is, milyen üzenetet küld Európa abban az esetben, ha nem sikerül úrrá lennie a helyzeten. „Talán azt, hogy ez csupán egy szebb napokra váró projekt, s ahelyett, hogy cselekednénk, győz a nemzeti politika?“ – fogalmazott az államfő.

Meggyőződése, ha valaki arról beszél, hogy magának Európának a létezése forog kockán, akkor az unió valóban nagy bajban van. „Akkor vissza kell térnünk a gyökerekhez – az emberségen és szolidaritáson alapuló, az államok és nemzetek ellenére is egyesült, egységes és szabad Európához“ – hangsúlyozta Kiska. Hisz a felelősségteljes, emberséges és szolidáris Európában, s abban, hogy képes legyőzni a válságot. „Egységes Európára van szükségünk“, mely képes a gyors és közös cselekedetre – szögezte le.

Emlékeztetett: az egységes és szabad Európa minden egyes közép-európai államnak alapvető elve kell, hogy legyen, nem volna szabad megfeledkezniük a múltbeli eltávolodásuktól. Az összefüggés kapcsán rámutatott annak fontosságára, hogy a V4-ek és Szlovákia érdeke megmaradni az európai integráció középpontjában.

„Sosem lett megkérdőjelezve az a stratégiai-politikai érdek, hogy megerősítsük országunk európai integrációját. Sem a kormány, sem a fontosabb politikai pártok, de a polgárok által sem. Viszont ennek bizonyítékát kell adni, különösen válság idején – a brüsszeli asztal mellett és odahaza is, ugyanis a mi legfőbb nemzeti érdekünk egy erős és sikeres Európai Unió“ – magyarázta.

Jövőre Szlovákia lesz az Európai Unió soros elnöke, tehát alkalma lesz rá, hogy meggyőzze partnereit, szíve a közös Európáért dobog – hangsúlyozta az államfő.