Kiska nem engedett több smeres jelöltet az alkotmánybírák közé
„A jelöltek vizsgálatakor az eddigi tevékenységüket, továbbá a parlament alkotmányjogi bizottságának ülésein való felszólalásaikat és a személyes beszélgetésünk eredményeit vettem figyelembe“ – hangsúlyozta Kiska.
Sem Laššáková, sem Mamojka nem kommentálta az elnök döntését. Mamojka ebben a választási időszakban Laššákovától eltérően képviselőnek sem jelöltette magát.
Róbert Madej (Smer-SD), a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke azt gondolja, hogy miként azt a múltban a három kudarcot valló alkotmánybíró-jelölt tette, úgy Laššákovának és Mamojkának is az alkotmánybírósághoz kell fordulnia. „Én mindenesetre ezt ajánlanám nekik“ – jegyezte meg.
Ellenben az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) hosszú évek óta tevékenykedő parlamenti képviselőit a választások előtt alkotmánybíraként a
A jelenlegi igazságügyi miniszter, Lucia Žitòanská (Most-Híd) a választások előtt még nem tudta elképzelni alkotmánybíróként az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) hosszú évek óta tevékenykedő parlamenti képviselőit. Elfogadhatatlannak tartotta ugyanis az aktív politikából a bíróságra történő esetleges átlépésüket. Most mindössze úgy reagált: tiszteletben tartja az elnöki döntést.
Madej azonban ezt a döntést helytelennek tartja. „Az alkotmánybíróság az elnöknek már egyszer megmondta, hogy ilyen módon sérti az alkotmányt. Arra számítottam, hogy másodszor már nem ismétli meg ugyanazt a hibát“ – mondta Madej. Ezzel az alkotmánybíróság tavalyi határozatára utalt, amely három szintén elutasított jelöltre, Eva Fulcovára, Miroslav Ïurišra és Juraj Sopoligára vonatkozott. A testület úgy ítélte meg, hogy panaszuk helyénvaló, a kinevezésük elutasításának megindokolása az államfő részéről nem volt elégséges.
Kiska azonban most mindhármukat másodszor is elutasította. Az alkotmánybíróság hozzáállását ugyanis úgy értelmezte, hogy minden jelölt esetében részletesebb indoklásra van szüksége. „Természetesen kinevezésük elutasításának okai identikusak, ugyanazok, amelyek eredetileg is megneveztem, most azonban írásbeli határozatom részét is képezik” – fejtette ki az elnök. Az indoklást azután hozzák majd nyilvánosságra, hogy azt az érintettek is kézhez kapták.
Az alkotmánybíróság feltöltés útján történő ismételt működőképessé tételét Andrej Danko házelnök is szorgalmazza, aki emiatt Kiskával már áprilisban is találkozott. Az elnök legújabb döntését azonban nem kívánta véleményezni.
Sem a politikusok, sem pedig a jogászok nem tudják, hogy mi következik majd a jelöltek ismételt elutasítása után. „Még csaj nem is sejtem” – reagált Madej.
A szükséges 13 alkotmánybíró helyett most csak 10 tevékenykedik, akik maguk is elégedetlenek a kialakult helyzet miatt. Ezért áprilisban elutasították azon esetek egymás közti szétosztását, amelyek ¼ubomír Dobrík alkotmánybíró után maradtak hátra. Összesen 107 akták tehát átmenetileg „jegeltek“. Fennáll a veszély, hogy ezen eljárások résztvevői az alkotmánybíróság tétlensége miatt a strasbourgi bírósághoz fordulhatnának.
A koalíciós pártok már jelezték, hogy a helyzetet olyan rendszerszintű változtatással próbálják majd megoldani, amely az alkotmánybíróság feltöltésének teljesen új módszerét szabja meg. Žitòanská még a választások előtt bemutatta javaslatát. Az ún. 5 plusz 5 plusz 5 elvből indult ki, amely szerint 5 bírát a parlament, további 5-öt a Bírói Tanács, 5-öt pedig az államfő választana. Ez az indítvány azonban a többi koalíciós párt reakciója miatt vélhetően nem megy át. Ugyanakkor a koalíciós partnerek egyelőre nem találtak közös megoldási lehetőséget.
