Kiska: a fasizmus felett aratott győzelem a nemzetek és az európai értékek túlélését jelentette

Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy a II. világháború hivatalos befejezése az emberiség történelmének a legkiterjedtebb, legrémísztőbb és legmegsemmisítőbb katonai konfliktusának a végét jelentette.

"Bár többségünk számára a II. világháború borzalmai egyre távolibb történelemnek tűnnek, meg kell azonban azt is említenünk, hogy azt nagyhatalmi ambíciók, valamint a régi sérelmek és ellenségeskedések felélesztése valamint az a propaganda előzte meg, amely gyűlöletet terjesztett" – fejtette ki Kiska. Hozzátette: mindnyájunknak alázattal kellene emlékezni arra, hogy a II. világháború azért tört ki, mert Európa nagy részében megtagadták a felebarátokkal szembeni toleranciát, megbecsülést és tiszteletet.

Kiska a világpolitika hajdani vezéralakjainak azon kötelességszegésére is rámutatott, akik elhitték, hogy a kis nemzetek áldozathozatala képes megvédeni a háború elől a nagyobbakat. "Csupán az európai civilizáció megsemmisítésének és egész nemzetek térképről való letörlésének a közvetlen veszélye késztette közös fellépésre a szövetségeseket, ami a szörnyű kínokkal teli, hosszú évek után a nácizmus letöréséhez vezetett" – hangsúlyozta Kiska.

Az államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezen győzelem és a háború befejezésének megünneplése után egyesek jelenleg is oly´módon beszélnek, ami az ő meggyőződése szerint nem méltó a fronton és másutt elesett több tucat millió áldozat emlékéhez. Mint mondta: a háborús áldozatokról történő megemlékezésnek nem kellene összefonódnia az egyes országokkal, illetve csoportosulásaikkal szembeni szimpátia vagy antipátia megnyilvánulásaival, a fasizmus legyőzése nem számít megfelelő alkalomnak a politikai tüntetések szervezéséhez.

"A több millió katonát a II. világhábrú frontjaira nem azért telepítették, és milliók az életüket nem valamelyik ország és azok mai vezetésének a jelenlegi politikai céljai nevében áldozták fel. Azért harcoltak és haltak meg, hogy Európát felszabadítsák a fasizmus és a nácizmus alól, és legyőzték az ún. Harmadik Birodalom hadseregeit" – magyarázta Kiska.

Végül kiemelte: ha nem került volna sor erre a győzelemre, akkor egész nemzetek és európai értékek semmiféle esélyt sem kaptak volna. "Ezért örökre a köszönetünk illeti azokat az embereket, katonákat, férfiakat és nőket, akik mindezt kiharcolták" – mondta Kiska.

A polgárokat felszólította, hogy május 8-án, pénteken gyújtsák meg a hála mécseseit azon katonák sírjain, akik meghaltak a felszabadító harcok során. „Kérem, tegyük meg a hálánk eme egyszerű és jelképes gesztusát azoknak az örök nyughelyén, akiket hazavártak az édesanyák, feleségek és gyermekek – akiknek megvoltak az álmaik, de már sosem térhettek haza" – kérte a polgárokat az államfő. Kifejezte meggyőződését, hogy egyetlen olyan katona sírjának sem szabadna elhagyottnak lennie, aki nálunk esett el a fasizmus végső legyőzéséhez vezető úton.

Az államfő pénteken reggel az elsők között gyújtott gyertyát a duklai emlékműnél, az elsett katonák sírján. A duklai hadműveletben 565 katona esett el 1944 őszén. Kiska még ezt megelőzően a felsővizközi (Svidník) szovjet katonák emlékművénél gyújtott gyertyát, ahol megközelítőleg 9 ezer katona esett el a harcokban.

A köztársasági elnök a nap folyamán még Liptószentmiklósra, Párkányba, Zólyomba és Pozsonyba utazik, és gyújtja meg az emlékezés gyertyáit.