Kisebbségi nyelvhasználat – A kormányhivatal vizsgálja a Pro Civis beadványait

A kisebbségi nyelvhasználatról szóló, 1999-ben elfogadott törvény lehetővé teszi Szlovákiában a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok számára, hogy törvény által szabályozott formában használhassák anyanyelvüket a hivatali érintkezésben és más területeken is. A jogszabály szerint kisebbségi nyelvnek számít a magyar, a bolgár, a cseh, a német, a lengyel, a roma, a ruszin és az ukrán nyelv. Sajnálatos, hogy a polgárok gyakran nem élnek ezzel a lehetőséggel, és törvénysértésekre is sor kerül.

A csallóközcsütörtöki Pro Civis polgári társulás a benzinkutak kisebbségi nyelvhasználatával kapcsolatos törvénysértés gyanúja miatt tett közel három tucat feljelentést. Õry Péter, a társulás elnöke portálunknak elmondta: a tíz évvel ezelőtt megalakult Pro Civis kezdetben a helyi szellemi és kulturális élet szervezésével, helyi hagyományok ápolásával foglalkozott. Három éve váltott profilt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az állam számos területen nem tölti be azt a szerepét a kisebbségekkel kapcsolatban, amelyre nemzetközi dokumentumokban kötelezettséget vállalt.

„Tehát nem kizárólag a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatos törvénysértésekkel foglalkozik, hanem azzal a háttértámogatással és segítségnyújtással is, amellyel az önkormányzatoknak és a közigazgatás más szereplőinek esetében is biztosítható a kisebbségi nyelvhasználat. Három éve elsősorban törvényeket fordítunk, kétnyelvű formanyomtatványokat készítünk és olyan kutatómunkát is végzünk, amely részben az önkormányzatok munkájának bemutatására szolgál, részben hátrányos helyzetükre mutat rá. Honlapunkon már közel kétezer oldalnyi törvény olvasható magyar nyelven. A II. világháború óta senki nem adott ki magyar nyelvű közigazgatási szaklapot, ezért mi három éve az Önkormányzati Szemle című, negyedévente 64 oldalon, magyar nyelven megjelenő szakmai lapunkat ingyenesen juttatjuk el a polgármesteri hivataloknak, polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek. Az alternatív törvénytárunk nemcsak elektronikus formában, hanem a Pro Civis Füzetekben is hozzáférhetővé vált. Azokból eddig 8 szám jelent meg, és már készítjük a további két számot, amelyekben magyar és szlovák nyelven jelentetjük meg az önkormányzatokat érintő legfontosabb törvényeket. Sokrétű hiánypótló tevékenységünk részét képezi a kétnyelvű beiratkozási röplapok és óriásplakátok készítése is. Javarészt állami feladatokat látunk el, vagyis a szlovák állam által a nemzetközi dokumentumokban – például a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában – vállalt, ám véghez nem vitt feladatokat teljesítjük. Mindezt külföldi alapítványi- és magántámogatások segítségével valósíthatjuk meg. Sajnos, uniós pénzeszközöket nem meríthetünk” – magyarázta Õry Péter.

A Pro Civis PT elnöke a tavalyi feljelentésekkel kapcsolatban elmondta: október végén-november elején 34 esetre hívták fel a kormányhivatal figyelmét, amely köteles eljárni olyan ügyekben, amelyek során a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény konkrét paragrafusai sérülnek. „Sajnos, ugyanezt sokan mások is megtehetnék, mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban két problémakör adódik. Az egyik alapvetően az államnyelvről szóló törvény és a kisebbségi nyelvhasználatáról szóló törvény eltéréseiből fakad. Míg az előbbi minden polgárt kötelez, addig az utóbbi csupán lehetőséget biztosít, azt is csak kizárólag az érintett polgárok számára, hogy törvény által szabályozott formában használhassák anyanyelvüket a hivatali érintkezésben és más területeken is. A legtöbb ember azonban ügyintézés végett, nem pedig az anyanyelv-használati jog védelme céljából keresi fel a hivatalokat. További gondot jelent az is, hogy nagyon bátortalannak bizonyulnak az alapvető emberi jogaik, így az anyanyelv-használati joguk érvényesítésével kapcsolatban. Nem merik felhívni az illetékesek figyelmét az ezzel kapcsolatos törvénysértésekre sem, holott ilyen esetben az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvek használatáról szóló azonos büntetések kirovását feltételezi” – fejtette ki. „Hangsúlyozom: mi a kormányhivatalba küldött feljelentéseinkkel nem a benzinkutak tulajdonosait akartuk kényelmetlen helyzetbe hozni, sokkal inkább arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy nem igaz az állami jelentésekben évek óta megfogalmazott tézis, hogy a kisebbségi nyelvhasználat területén minden rendben van“ – fűzte hozzá.

Õry Péter rámutatott, hogy a vészhelyzetekre, az egészséggel vagy a vagyonvédelemmel kapcsolatos káros következményekre figyelmeztető feliratokat – például Vigyázz, robbanásveszély! Nyílt láng használata tilos! Csúszik a lépcső! A kutya harap! stb. – a hatályos törvény értelmében a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni azokon a településeken, ahol nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ugyanez vonatkozik a villanyáram- és gázszolgáltatókra, az állami hivatalokra, a szeszesitalokat és dohányárut árusító boltokra vagy a trafóállomásokra.

„Az általunk górcső alá vett üzemanyagtöltő állomásokon csak szlovák nyelvű feliratokat találtunk, ami egyértelműen törvénysértésnek minősül. Ez fotó-dokumentumokkal is bizonyítható. A kormányhivatalba küldött beadványainkra mindmáig semmiféle választ nem kaptunk, bár ennek 30 napon belül meg kellett volna történnie. Csak onnan tudjuk, hogy az illetékesek a feljelentésekkel foglalkoztak, hogy visszajelzéseket kaptunk a benzinkutak tulajdonosaitól. Néhány töltőállomás segítségünkkel az észlelt hiányosságokat már elhárította. Sok esetben biztosítottuk számukra az új feliratok gyártását, más esetekben pedig felajánlottuk, hogy akár finanszírozzuk is azokat. Például a dunaszerdahelyi kórházban és némely iskolákban a feliratokat illetően biztosítottuk a teljes körű kétnyelvűséget“ – mondta Õry Péter.

A Pro Civis elnöke úgy véli, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény betartatásának érdekében széleskörű társadalmi összefogásra lenne szükség. „Az ilyen jellegű tevékenységnek mozgalmi jelleget kellene öltenie, amelybe több település is bekapcsolódhatna. Ez ügyben csak akkor történhet érdemi előrelépés, ha majd sokan mások is beadványokkal fordulnak a kormányhivatalhoz. Lépten-nyomon szembetűnő hibákat észlelünk, de örvendetes, hogy már egyes vállalkozók is szükségét érzik a kétnyelvűsítésnek. Az viszont nagy baj, hogy nincs rendben a kisebbségi nyelvhasználati törvény betartásának a kellő felügyelete“ – hangsúlyozta.

A jelenleg tárcaközi véleményezésre továbbított, a szlovákiai nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló 2013. évi jelentés szerint a tavalyi 39 feljelentés kapcsán csupán egy esetben került sor törvénysértésre: egy bizonyos határozat kisebbségi nyelvű másolatát nem adták ki, és ezzel megszegték a vonatkozó jogszabályt. A figyelmeztetést követően a hiányosságot pótolták – állapította meg a kormányhivatal. Két feljelentés a zselízi és a dióspatonyi vasútállomás ügyével kapcsolatos törvénysértéssel foglalkozott. Az első jelenleg intézés alatt áll, a második esetében a kormányhivatal nem állapított meg törvénysértést.

Portálunk a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalához fordult annak kiderítésére, hogy a Pro Civis beadványainak vizsgálata milyen stádiumban van, illetve hogy a társulás mikor várhat választ. „A kormányhivatal vizsgálta a Pro Civis polgári társulás kezdeményezéseit, aminek eredményeként az üzemanyagtöltő-állomások többsége eltávolította az észlelt hiányosságokat. Némely töltőállomás esetében folyamatban van a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény megsértésével kapcsolatos gyanú kivizsgálása. A Pro Civis polgári társulás azt követően kapja majd meg a választ beadványaira, hogy a kormányhivatal befejezi az üggyel kapcsolatos vizsgálatot” – közölte Tatiana Kmecová, a hivatal munkatársa.