Kilenc évnyi börtönbüntetésre ítélték Jozef Majskýt

Az említett nem banki pénzintézetek csődje miatt 2002-ben Szlovákia 170 ezer polgárának a közel fél milliárd euró összértékű megtakarításai tűntek el. Az máig nem derült ki, hogy hová is került ez a tetemes összeg, hiszen a takarékoskodók csak aprópénzt kaptak. Majskýt egyszer már elítélték, de a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben semmisnek nyilvánította a vonatkozó ítéletet. Aztóta a tárgyalásokat különféle huzavonák késleltették, végül szerdán Bazinban (Pezinok) bírósági döntés született.

Vladimír Petejának, a bazini Speciális Büntetőbíróság elnökének az ítélethirdetéséből kiderült: Jozef Majskýnak és Dávid Brtvának 9 évet kell töltenie a harmadfokú büntetés-végrehajtási intézetben, Patrik Pachingert csak hét évre ítélték. Valamennyien ártatlannak érzik magukat, ezért fellebbeztek az ítélet ellen.

Majskýnak egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, a végső szót ugyanis majd a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. Ráadásul neki hármójuk közül egyetlenként még az 5 ezer eurós bírságot sem kell kifizetnie, mivel már nyugdíjas. Rengeteg ügyfele elveszített megtakarításai miatt polgári perek során próbálhatja visszaszerezni a saját pénzét.

Már több mint 13 év telt el a BMG Invest és a Horizont Slovakia társaság csődje óta. Az eredeti tulajdonos, Vladimír Fruni állítólag mindkét társaságot Jozef Majskýnak adta el, aki az ítélethirdetés után kijelentette: Fruniékat nem is ismerte, semmi közük nem volt hozzájuk. A két cég a hagyományos „piramisjáték“ elve alapján működött: a magas hozamokat folyamatosan az új ügyfelek még nagyobb betéteiből fizették ki. A rendszer azonban automatikusan  összeomlott akkor, amikor többen akartak pénzt kivenni, mint ahányan abba pénzt tettek be. A károsultak annak ellenére visszakövetelik a pénzüket, hogy a szakemberek és a politikusok már 2002 előtt is figyelmeztették őket a hatalmas kockázatra.

 „Majský és társai bezárása nekünk semmiféle segítséget nem jelent. A BMG károsult ügyfeleinek végre meg kellene tudniuk azt, hogy hová került az egész életen át megtakarított pénzük, és állami kárpótlásban kellene részesülniük“ – nyilatkozta a Károsult Polgárok Egyesületének (ZPO) elnöke, Štefan Šipoš. Robert Fico kormányfő ugyanis még az első kormánya megalakulása előtt megígérte az érintett polgárok kártalanítását. Most a kormányhivatal nem reagált arra az újságírói kérdésre, hogy eddig miért nem került sor e személyek legalább részleges kártalanítására. A kormány azt 2006-ban tervezte, de a 2008-as gazdasági válság meghiúsította a tervét. Ha valamennyi érintett polgár csak 2 ezer eurós jelképes állami támogatást kapna, a teljes kifizetett összeg akkor is hozzávetőleg 400 millió eurós kiesést okozna az államkasszának.

Az embereket az említett két társaság által beígért nagy kamatok vonzották, aztán hoppon maradtak. Azóta az államot hibáztatják azért, hogy csalókat engedett vállalkozni. Csehországban az ilyen pénzintézeteket még azelőtt bezárták, hogy átverhették volna a hiszékeny embereket. Szlovákiában Mikuláš Dzurinda első kormánya idején Brigita Schmögnerová volt pénzügyminiszter figyelmeztette az embereket az óriási kockázatokra.

Pár héttel ezelőtt volt egy sikertelen kezdeményezés  a parlamentben ezen emberek esetleges kártalanításáról, ám azt úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők ellenezték.

„Mi, károsult ügyfelek is adófizető polgárok vagyunk. Ráadásul az állam a becsődölt társaságoktól 230 millió eurónyi adót szedett be. Abból csak a közszolgálati médiumok 8 millió euró körüli összeget kerestek azzal, hogy sugározták a Drukos és a BMG reklámjait“ -- hangsúlyozta Šipoš, a károsultak egyesületének nevében.

Az adóhivatal illetékes dolgozói azt állítják: a hatályos törvények alapján, az adótitok értelmében meg sem erősíthetik és nem is cáfolhatják azt, hogy a ZPO által említett összeg valóban befolyt-e hozzájuk adóként. Egyelőre tehát megerősített számadatok nincsenek arról, hogy az állam mennyi pénzt keresett az BMG és a Drukos tevékenységén.