Kevesebb hangfelvétel készülhet a bírósági tárgyalásokról
POZSONY. Valószínűleg kevesebb hangfelvétel készül majd a bírósági tárgyalásokról az eredetileg tervezettnél. A tárgyalásokkal kapcsolatos kötelezettségek szűkítését a parlament alkotmányjogi bizottságának alelnöke, Anna Vitteková kormánypárti képviselő szorgalmazza indítványában.
Az elektronikus bilincsekről szóló törvény módosító javaslatát az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőinek szavazataival az alkotmányjogi bizottság már elfogadta, a parlament pedig márciusi ülésén határoz majd a kérdésről.
Eredetileg azzal számoltak, hogy a fő, a nyilvános és a zártkörű tárgyalásokról egyaránt készülnek majd hangfelvételek. A módosítás után a hangfeljátszás a bűncselekmények esetében csak azokra a fő és nyilvános tárgyalásokra vonatkozik majd, amelyeken a tett bizonyítását végzik. A polgári eljárásokat a szűkítés nem érinti.
A vonatkozó módosító javaslat indoklásában az áll, hogy a zártkörű tárgyalásról kizárják a nyilvánosságot, és a szenátus tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. Vitteková tájékoztatása szerint a nyilvános tárgyalásokon elhangzott mondatokból is csak azokat kell feljátszani, amelyek a tett bizonyítására vonatkoznak.
Az Irány-Szociáldemokrácia képviselője a TASR-nak elismerte, hogy a feljátszási kötelezettség megszavazása után élénk vita alakult ki a bírák között erről a kérdésről. „Inkább műszaki jellegű dolgokról van szó, ezért azokat egyszerűsíteni akartuk. Azt gondolom, hogy a bíróságok és szenátusok személyi feltételein is javítani kellene, azokat meg kellene erősíteni, de sajnos, a pénzeszközeink ezt nem teszik lehetővé. Ekképp legalább könnyíteni akartunk a bíróságok helyzetén” – magyarázta. Vitteková ennek ellenére bízik abban, hogy a feljátszás teljes körű beindítása egyszer megvalósul majd.
A bírósági tárgyalások feljátszási kötelezettségének a szűkítését ellenzi Lucia Žitòanská volt igazságügyi, a Most-Híd jelenlegi képviselője. „A feljátszás nem csupán arra szolgál, hogy a bizonyítási folyamatot felvegyék, hanem arra is, hogy az eljárás résztvevőinek a bíró elleni esetleges panasza esetén bizonyítható legyen:, hogy a bíró szabályokat sértett. Abban az esetben, ha a bírósági tárgyalások feljátszását a bűncselekményekre korlátozzuk, akkor az intézkedés nem tejesíti majd az összes funkcióját” – fogalmazott Žitòanská hozzátéve, hogy Vitteková indítványa mögött a bírói lobbit véli felfedezni.
A bírósági tárgyalások kötelező érvényű feljátszását március elsejei hatállyal a parlament 109 szavazattal tavaly a polgári perrendtartás (OSP) kormánypárti módosítása keretében szavazta meg. Tomáš Borec igazságügyi miniszter a kötelező hangrögzítéstől a tárgyalóteremben az eddiginél kulturáltabb beszédeket, az eljárások felgyorsulását, valamint kevesebb pert remél azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalás során valójában mi is hangzott el és mi nem. A bírósági tárgyalások anyagát majd hangfelvételek készítését szolgáló műszaki berendezésekkel rögzítik. A hangfelvételt adathordozón megőrzik, s az a bírósági akta részét képezi majd.
Eredetileg azzal számoltak, hogy a fő, a nyilvános és a zártkörű tárgyalásokról egyaránt készülnek majd hangfelvételek. A módosítás után a hangfeljátszás a bűncselekmények esetében csak azokra a fő és nyilvános tárgyalásokra vonatkozik majd, amelyeken a tett bizonyítását végzik. A polgári eljárásokat a szűkítés nem érinti.
A vonatkozó módosító javaslat indoklásában az áll, hogy a zártkörű tárgyalásról kizárják a nyilvánosságot, és a szenátus tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. Vitteková tájékoztatása szerint a nyilvános tárgyalásokon elhangzott mondatokból is csak azokat kell feljátszani, amelyek a tett bizonyítására vonatkoznak.
Az Irány-Szociáldemokrácia képviselője a TASR-nak elismerte, hogy a feljátszási kötelezettség megszavazása után élénk vita alakult ki a bírák között erről a kérdésről. „Inkább műszaki jellegű dolgokról van szó, ezért azokat egyszerűsíteni akartuk. Azt gondolom, hogy a bíróságok és szenátusok személyi feltételein is javítani kellene, azokat meg kellene erősíteni, de sajnos, a pénzeszközeink ezt nem teszik lehetővé. Ekképp legalább könnyíteni akartunk a bíróságok helyzetén” – magyarázta. Vitteková ennek ellenére bízik abban, hogy a feljátszás teljes körű beindítása egyszer megvalósul majd.
A bírósági tárgyalások feljátszási kötelezettségének a szűkítését ellenzi Lucia Žitòanská volt igazságügyi, a Most-Híd jelenlegi képviselője. „A feljátszás nem csupán arra szolgál, hogy a bizonyítási folyamatot felvegyék, hanem arra is, hogy az eljárás résztvevőinek a bíró elleni esetleges panasza esetén bizonyítható legyen:, hogy a bíró szabályokat sértett. Abban az esetben, ha a bírósági tárgyalások feljátszását a bűncselekményekre korlátozzuk, akkor az intézkedés nem tejesíti majd az összes funkcióját” – fogalmazott Žitòanská hozzátéve, hogy Vitteková indítványa mögött a bírói lobbit véli felfedezni.
A bírósági tárgyalások kötelező érvényű feljátszását március elsejei hatállyal a parlament 109 szavazattal tavaly a polgári perrendtartás (OSP) kormánypárti módosítása keretében szavazta meg. Tomáš Borec igazságügyi miniszter a kötelező hangrögzítéstől a tárgyalóteremben az eddiginél kulturáltabb beszédeket, az eljárások felgyorsulását, valamint kevesebb pert remél azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalás során valójában mi is hangzott el és mi nem. A bírósági tárgyalások anyagát majd hangfelvételek készítését szolgáló műszaki berendezésekkel rögzítik. A hangfelvételt adathordozón megőrzik, s az a bírósági akta részét képezi majd.
Forrás
TASR
