Kevés orvos van Szlovákiában – Több medikus kellene?

Azt, hogy nem elegendő az orvosok száma, Kollár szerint már a gyermekorvosok hiánya és a kórházakban kialakult helyzet is bizonyítja. Fő problémának az orvostanhallgatók hiányát tartja. „Csak az általános orvosok esetében több mint 2 ezer szakember hiányáról beszélhetünk. Mielőbb változtatni kell a jelenlegi politikán. Elkerülhetetlen, hogy az orvosi karokról az eddiginél alapvetően több végzős kerüljön ki” – mondta Szlovák Orvosi Kamara (SLK) elnöke, hozzátéve: további problémát jelent az orvosok kiöregedése.

Egyúttal Kollár rámutatott, hogy nem elég csak kiképezni a medikusokat. Szerinte olyan egészségügyi politikára van szükség, amely Szlovákiában maradásukat ösztönözné. Ha ennek ellenére munka miatt külföldre távoznának, akkor olyan feltételeket kellene kialakítani itthon, hogy érdekükben álljon hazatérni. Mivel a végzős medikusok nagy számban mindjárt a tanulmányaik befejezése után külföldre távoznak, Kollár meg van győződve arról, hogy e hivatás kapcsán úgy a munkahelyi feltéteken, mint az oktatás módján változtatni kellene. Hozzátette: orvosainkat az eddiginél jobban kellene jutalmazni.

Az orvosi kamara ezt a szándékokat a politikába is szeretné átültetni. „Az egész reformnak és a tervezett módosításoknak, amelyeket az új kormány tervez, s amelyekből a Szlovák Orvosi Kamara is kivenné részét, ezeket a célokat is tartalmaznia kell” – szögezte le Kollár.

Az egészségügyi tárca az Aktuálne.sk portálnak elismerte, valóban érezhető az orvoshiány, ugyanakkor csak a körzeti orvosok hiányáról beszélt. A szaktárca szerint problémát főként az átlagéletkoruk jelent, ami 55 év körüli, ráadásul a gyermekorvosok esetében még magasabb, 58 év. Olyan régiók is vannak, ahol a körzeti és szakorvosok egyaránt hiányoznak. Az egészségügyi tárca a kialakult helyzetre ún. rezidensi programmal igyekszik megoldást találni. Ennek az a célja, hogy azáltal emelkedjen a körzeti orvosok száma, hogy ez az irányultság attraktívabbá váljon az orvostanhallgatók számára. Ekképp nőne az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége. A körorvosok ráadásul a szakorvosokat azáltal tehermentesíthetnék, hogy olyan műveleteket is elvégeznének, amelyeket jelenleg a szakorvosokra hagynak.

„Az Európai Unió egyes országaiban tapasztaltak rámutatnak, hogy az általános rendelői ellátás terén az esetek 80 százalékát anélkül orvosolják, hogy a pácienseket további szakorvosokhoz küldenék“ – magyarázta Stanislava Luptáková, a tárca szóvivője. Hozzáfűzte: elsősorban arról van szó, hogy az elsődleges ellátás maximális mértékben hatékony legyen. A szlovákiai páciensek évi orvosi látogatásainak átlagos száma ugyanis közel kétszer nagyobb (11,3) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak átlagánál (6,4).

„A javasolt módosítás az elsődleges kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Elsősorban a páciens nívósabb menedzseléséről, illetve a rendelőkben és kórházakban tevékenykedő szakorvosokhoz történő indokolatlan beutalások kisebb számáról van szó, miközben biztosítják az egészségügyi ellátás jobb elérhetőségét“ – magyarázta a szóvivő.

Azzal, hogy egyes régiókban – főként a szegényebb és távolabb eső részekben – problémát jelent az orvoshiány, Dušan Zachar, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézete (INEKO) elemzője is egyetért. Azonban arra figyelmeztet, hogy inkább a körzeti, nem pedig a szakorvosokról és kórházi orvosokról van szó.

„Vagy kevés van belőlük, vagy már elérték a nyugdíjkorhatárt. A hazai feltételek között ezt az általános orvosi hivatás viszonylag alacsony attraktivitása okozza, amit a minisztérium a hatáskörök kibővítésével akar orvosolni, tehát anyagiakat is áldoz a gyakorló orvosok számára, illetve az ún. rezidensi programra“ – mondta Zachar. Hozzátette: a körzeti orvosok számára nem vonzóak az olyan térségek, ahol kevesen élnek, hiszen őket a nyilvántartott, biztosítással rendelkező páciensek száma alapján fizetik.

„Ha ez közérdekű dolog, akkor anyagilag motiválni kellene e poszt betöltését az ilyen régiókban. Ilyen esetben együtt kellene működnie a biztosítóknak, az önkormányzatoknak és a minisztériumnak“ – véli Zachar.

Ami pedig a külföldre távozókat illeti, az INEKO elemzője szerint sok ifjú orvos nem is annyira anyagi okokból megy ki, hanem a hazai előrelépési, érvényesülési, karrierépítési és tehetségfejlesztési lehetőség hiánya miatt, valamint azért, mert idehaza nem a kvalitásaik alapján jutalmazzák őket.