Két részre osztaná a pozsonyi körgyűrű építését az O¼aNO
POZSONY. Két részre kellene osztani a pozsonyi körgyűrű építését, előbb az R7-es gyorsforgalmi utat kellene megépíteni a főváros és Dunaszerdahely között, csak ezt követően kezdődne a D4-es autópálya kivitelezése – javasolja az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon mutatták be elképzelésüket. Véleményük szerint nem megfelelő a kormány terve, miszerint ún. PPP-projekt keretében egyidejűleg épülne a D4-es autópálya és az R7-es gyorsforgalmi út, mégpedig alagút nélkül.
Az OĽaNO úgy véli, a Kis-Kárpátok alatt húzódó alagút nélkül nincs értelme a pozsonyi körgyűrűnek. „Az alagút nélküli változat csak megfosztja az embereket a pénzüktől, a valóságban pedig nem segíti a közlekedést” – állapította meg Igor Matoviè, a mozgalom vezetője. Azt javasolja, az építkezést finanszírozzák olyan pénzekből, amivel a kabinet nem számolt a költségvetésben, mégpedig abból, ami a második nyugdíjpillér megnyitásának köszönhetően folyik az államkasszába. Matoviè szerint ennek elegendőnek kellene lennie az útépítés költségeinek fedezésére.
Második lehetőség az OĽaNO szerint a Slovak Telekom privatizációjából származó pénzösszeg felhasználása, a harmadik megoldás pedig Juncker alapja. Az alaphoz tartozó 50 oldalas szabályozó rendeletben Matoviè szerint az olvasható, hogy az idei év közepétől fog működni, s a pénzt nem csak határon átnyúló projektekre lehet felhasználni, vagyis akár a körgyűrű építését is lehetne ebből a forrásból finanszírozni.
Matoviè kollégája, Igor Hraško kétségbe vonja azokat a szociogazdasági hatásokat, amelyeket a kerülőutak PPP-projekt általi építése hozna. Ez a megoldás a megvalósíthatósági tanulmány szerint hét évvel korábban lehetővé tenné a körgyűrű megépítését, mintha az építkezést az állam saját forrásokból vagy EU-alapokból finanszírozná. A szociogazdasági hatást egymilliárd euróra becsülik, s ezért döntöttek a PPP-projekt mellett.
Hraško azonban azt állítja, nincs semmilyen alapja annak, hogy hét évvel későbbre tolódjék az érintett útszakaszok megépítése. Egyúttal kétségbe vonja a PPP-projekt azonnali megkezdését a szerződés aláírása után. A tanulmány szerint 2016-ban vennék kezdetüket a munkálatok. Hraško azonban arra figyelmeztet, hogy még el sem kezdődött a telkek felvásárlása a projekt számára, holott ez a folyamat legalább 3-4 évig tart majd. Ha tehát az állam aláírná a szerződést a pályázat nyertesével, csak néhány év múlva kezdődne el az építkezés – mutatott rá. Hozzátette: emiatt csökkenne a PPP-projekt általi építkezés szociogazdasági hatása, és a kivitelezés ezen formája már nem kedvező az állam számára.
Az OĽaNO úgy véli, a Kis-Kárpátok alatt húzódó alagút nélkül nincs értelme a pozsonyi körgyűrűnek. „Az alagút nélküli változat csak megfosztja az embereket a pénzüktől, a valóságban pedig nem segíti a közlekedést” – állapította meg Igor Matoviè, a mozgalom vezetője. Azt javasolja, az építkezést finanszírozzák olyan pénzekből, amivel a kabinet nem számolt a költségvetésben, mégpedig abból, ami a második nyugdíjpillér megnyitásának köszönhetően folyik az államkasszába. Matoviè szerint ennek elegendőnek kellene lennie az útépítés költségeinek fedezésére.
Második lehetőség az OĽaNO szerint a Slovak Telekom privatizációjából származó pénzösszeg felhasználása, a harmadik megoldás pedig Juncker alapja. Az alaphoz tartozó 50 oldalas szabályozó rendeletben Matoviè szerint az olvasható, hogy az idei év közepétől fog működni, s a pénzt nem csak határon átnyúló projektekre lehet felhasználni, vagyis akár a körgyűrű építését is lehetne ebből a forrásból finanszírozni.
Matoviè kollégája, Igor Hraško kétségbe vonja azokat a szociogazdasági hatásokat, amelyeket a kerülőutak PPP-projekt általi építése hozna. Ez a megoldás a megvalósíthatósági tanulmány szerint hét évvel korábban lehetővé tenné a körgyűrű megépítését, mintha az építkezést az állam saját forrásokból vagy EU-alapokból finanszírozná. A szociogazdasági hatást egymilliárd euróra becsülik, s ezért döntöttek a PPP-projekt mellett.
Hraško azonban azt állítja, nincs semmilyen alapja annak, hogy hét évvel későbbre tolódjék az érintett útszakaszok megépítése. Egyúttal kétségbe vonja a PPP-projekt azonnali megkezdését a szerződés aláírása után. A tanulmány szerint 2016-ban vennék kezdetüket a munkálatok. Hraško azonban arra figyelmeztet, hogy még el sem kezdődött a telkek felvásárlása a projekt számára, holott ez a folyamat legalább 3-4 évig tart majd. Ha tehát az állam aláírná a szerződést a pályázat nyertesével, csak néhány év múlva kezdődne el az építkezés – mutatott rá. Hozzátette: emiatt csökkenne a PPP-projekt általi építkezés szociogazdasági hatása, és a kivitelezés ezen formája már nem kedvező az állam számára.
Forrás
TASR
