KDH: Kaliòák reformja csődöt mondott

„Szlovákia a közigazgatás alkalmazottainak számát tekintve az Európai Unióban a harmadik legrosszabb ország. Az 1 000 főre jutó hivatalnokok száma meghaladja a 40 személyt. Ha követnénk Csehország példáját, évi 700 millió eurót takaríthatnánk meg” – mondta Štefanec. Emlékeztetett arra is, miszerint Kaliòák azt ígérte, az ESO 700 millió euró megtakarítást hoz az országnak. „Ez nemcsak hogy nem teljesült, de a közigazgatási alkalmazottak száma tovább nőtt” – hangsúlyozta Štefanec rámutatva, az európai átlag 1 000 személyre 30 közigazgatási alkalmazott. E tekintetben legjobbnak Finnország számít (20/ 1 000), a legrosszabb pedig Magyarország (45/ 1 000).

Az EP-képviselő ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Mikuláš Dzurinda kormánya idején a közigazgatási alkalmazottak száma Szlovákiában az európai átlag alatt volt, a növekedés Fico kormánya idején indult el. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) meggyőződése, miszerint ha Szlovákia elérné a csehországi szintet (enyhén az 1 000 személyre jutó 30 alkalmazott fölött), minimum évi 750 millió eurót takaríthatnánk meg.

„Észtország az elektronikus közigazgatás bevezetésére összpontosít. Olyan országról van szó, ahol az adóbevallások 94 százalékát elektronikus úton adják le. Szlovákiának is ezt az utat kell választania, ugyanis takarékoskodásra e téren adódik lehetőség. A közigazgatási reformra szükség van, de nem olyan struktúra alapján, ahogy azt Kaliòák elkezdte” – hangsúlyozta Štefanec.

Az összes központi hivatal Pozsonyban székel

Andrej Klapica, a KDH elnökségi tagja rámutatott arra, hogy a Pozsony megyei közigazgatási szervekben a lakosság megközelítőleg 20 százaléka van foglalkoztatva, míg a többi megyében nagyjából ez a szám 3 százalék körül mozog.

„Ez abból is adódik, hogy valamennyi központi hivatal székhelye Pozsonyban van. A KDH éppen ezért azt javasolja, országszerte egyenletesen helyezzék el azokat. Nem jelenthet gondot, hogy a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) székhelye például Eperjes megyébe kerüljön, vagy az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) Besztercebánya megyébe” – vélekedik a képviselő. A KDH szerint egy ilyen jellegű intézkedéssel el lehetne érni, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő megyékben új munkahelyek jöjjenek létre, míg Pozsony megyében megnőhetne a magánszféra rendelkezésére álló szabad munkaerő száma.

A kérdésre, vállalná-e a KDH az állami alkalmazottak elbocsátását, Štefanec megjegyezte: a jobboldali kormányok idején a létszámuk átlag alatt volt. „Szlovákiában kevés a szakképzett munkaerő. A kérdés tehát, hogy honnan vegyünk ilyen embereket. Nos, éppen a közigazgatásban dolgozók a legjobb forrás. Az eredménytelenséget nem lehet vég nélkül támogatni. 2013 előtt Kaliòák folyamatosan azt hangoztatta, megoldja, takarékosságról szónokolt. Ma látjuk, hogy valahol egészen máshol vagyunk. Kormánya nem a hatékonyságot támogatja. Éppen ezért a változásoktól nem kell tartani” – jegyzete meg Štefanec.

Belügyminisztérium: a közigazgatási reform egyértelműen sikeres

Az ESO közigazgatási reform vitathatatlanul sikeres, közel egymilliárd euró megtakarítást eredményezett. Ivan Štefanec európai parlamenti képviselő, aki ennek ellenkezőjét állítja, valószínűleg nagyon régóta tartózkodik Szlovákián kívül, így nyilván nem ismeri a valóságot – reagált Štefanec Robert Kaliòákot érintő bírálatára Andrea Dobiášová, a belügyi tárca szóvivője.

„Ivan Štefanec által a sajtótájékoztatón idézett statisztika nem a szlovákiai hivatalnokok számáról, hanem a közigazgatás alkalmazottainak számáról tájékoztat, melybe például az önkormányzatok alkalmazottai, a tanítók, de az egészségügy alkalmazottai is beletartoznak. A reformban is érintett szlovákiai köztisztviselők száma megközelítőleg 80 000” – közölte Dobiášová.

Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az ESO keretében a helyi közigazgatást összevonták, melynek következtében hivatalokat szüntettek meg, az ügyiratokat pedig átirányították egy specializált közigazgatási struktúra 72 járási hivatalába. „ Továbbá sor került a különféle minisztériumok több mint 200 állami és költségvetési szervezetének megszüntetésére. Az úgynevezett kerületi szintű támogatási központok kialakítása révén megvalósult a belügyminisztérium szolgáltatásainak ésszerűsítése is. Az ESO megteremtette a polgárok és a közigazgatási hivatalok közötti új típusú kommunikációt, mely az ügyfélközpontok kialakításával egy újfajta modern koncepció felé mozdult el, aminek köszönhetően a hivatali munka teljesen levált a polgárokkal való kommunikációról” – sorolta Dobiášová.

Mint mondta, az ügyfélközpontok az államigazgatás modern munkahelyei, kiváló és gyors szolgáltatásokkal, ahol a polgárok kellemes környezetben egyszerűbben és kényelmesebben intézhetik az államhoz kötődő hivatalos ügyeik nagy részét. „Nem kell különféle helyekre utazniuk, időt és pénz takaríthatnak meg. Egyúttal a várakozási időt is sikerült jelentősen csökkenteni. Az átláthatóságot az ügyfélhívó rendszer és a munkahelyi helyszíni felügyelet is növeli” – hangsúlyozta a szóvivő. A belügyminisztérium szerint a nevezett változások elősegítik a fizikai és jogi személyek ügyeinek a helyi közigazgatási hivatalokban való egyszerűbb elintézését, de a kiadások és a közigazgatási hivatalokra fordított költségek hatékonyabb felhasználását is. „Az ESO reform ráadásul az elmúlt évben több mint egymilliárd euró megtakarítást hozott” – állítja a minisztérium.

Dobiášová szerint a tárca július 1-vel a lakossággal való kommunikáció terén kisebb forradalmat idézett elő. „A cégjegyzékben szereplő cégek részére a hivatalos döntéseket elkezdték az elektronikus postaláda segítségével kézbesíteni, de sorra kerül a fizikai és jogi személyek kategóriája is. Az utóbbi években csupán a belügyminisztérium több mint 100 elektronikus szolgáltatást indított a polgárok számára, melyeket akkor vehetnek igénybe, ha rendelkeznek chippel ellátott e-személyi igazolvánnyal” – fűzte hozzá Dobiášová.