Kaliòák szerint működésképtelen a hot spotok rendszere

Robert Kaliòák elmondta: a miniszteri tanácsban igyekezet mutatkozott annak leszögezésére, hogy ez a folyamat működik, "tovább megyünk", de a visegrádi négyek (V4) tagállamain kívül ma más országok is úgy vélték, hogy az EU külső határán felállítandó regisztrációs pontok (hot spotok) nem működőképesek, ráadásul esetükben a minőséggel is gondok vannak.

A tárcavezető litván kollégája szavait idézte, aki korábban elmondta: amikor a litván küldöttség Görögországba érkezett, akkor az áthelyezés rendszerében senkit sem adtak nekik. Szerinte ez azt jelenti, hogy a görög fél a menekülteket az alapján választja ki, hogy ők hová is akarnak menni, s azt a rendszer sikereként könyveli el.

„Mindnyájan megállapították, hogy a hot spotok úgysem működnek, s engem nem tölt el örömmel, hogy igazuk volt. Ezen a helyzeten úgy lehetetlen változtatni, hogy azzal majd többen vagy intenzívebben foglalkoznak. Az egész modellt helytelenül találták ki” – értékelte a helyzetet Kaliòák.

A miniszter mindezt Svédország arra irányuló igyekezetével is alátámasztotta, hogy a svédek a miniszteri tanács ülésén is a menekültek saját területükről történő áthelyezését szorgalmazták, mert kimerült a hazai befogadóképességük. Svédország ki akarja használni az 54 ezer emberről szóló relokációs kapacitást, amit az Európai Bizottság eredetileg Magyarország tehermentesítése végett készített elő.

Kaliòák a legnagyobb problémának azt tartja, hogy Görögország nem veszi nyilvántartásba a menekülteket. Hangsúlyozta: a kvótaelv szerint egyetlen migránsnak sem szabadna anélkül távoznia Görögországból, hogy nyilvántartásba vegyék őt. Szavai szerint ezt az alapvető szabályt folyamatosan megsértik.

A belügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia akkor kezd majd komolyabban foglalkozni a menekültek áthelyezésével, ha azt látja, hogy őket tranzitországokba is áthelyezik – például Lettországba, Litvániába vagy Portugáliába –, s a továbbiakban ellenőrizhetővé válik, hogy valóban ott maradnak-e, és nem kerül sor másodlagos mozgásra.

„Másrészt örömmel tölt el engem az, hogy a V4-es tagországok világosan kinyilatkozták, elutasítják az állandó áttelepítési mechanizmust” – szögezte le Kaliòák. Elmondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács részéről ezen modell átültetésére vonatkozó igyekezet kissé enyhült, de nem tartja kizártnak, hogy az uniós hivatalnokok ezt a témát decemberben ismét terítékre helyezik. Egyúttal elismerte, hogy több tagország növekvő ellenállásának köszönhetően nincs meg az ezen ügy átültetésére irányuló politikai akarat.

A miniszter tárcabeli kollégáinak megismételte Szlovákia menekültválsággal kapcsolatos álláspontját. Közölte, hogy 21 millió eurót költöttünk humanitárius célokra, kiküldtünk 50 rendőrt Magyarországra, 20 rendőrt pedig Szlovéniába az EU külső határainak védelmére, miközben hajlandóak vagyunk kiküldeni 20 szakértőnket a Frontex ügynökségbe, s a támogatást tovább tudjuk fokozni a külföldi határvédelem céljából létrehozott 300 tagú rendőrségi egységnek köszönhetően.

Kaliòák végül megismételte: Európa „nem birkózhat meg” migránsok újabb áradatával. Véleménye szerint megoldást jelenthet egy Törökországgal kötendő rugalmas megállapodás, a török hajók ugyanis egyelőre tétlenül szemlélik a menekültek ezreinek görög szigetekre való érkezését. Szerinte az EU az együttműködésre vonatkozó ígéretért cserébe Törökországnak adekvát ellenértékeket kínálhatna fel, s ha a török fél cselekedni kezd, akkor lehet majd arról beszélni, hogy urai vagyunk a helyzetnek.