Kaliòák elutasítja a "kémkedés" vádját
Kaliòák a Szabadság és Szolidaritás (SaS) állításaira reagált. Az ellenzéki párt szerint elfogadhatatlan a 90 napnál hosszabb külhoni tartózkodás bejelentésére irányuló kötelezettség bevezetése. A belügyminiszter szerint ezt nem lehet zaklatásként értelmezni, csupán arról van szó, hogy az állam külföldön tartózkodó polgáraival is kommunikálni akar, s meg szeretné teremteni ennek az előfeltételeit. Hozzátette: a bejelentési kötelezettséget a vonatkozó törvény eddig is tartalmazta, a szaktárca ezt csak hangsúlyozni akarta.
A tárcavezető megemlítette, hogy a törvénymódosítás célja egy olyan szolgáltatás jogalapjainak megteremtése, amely például módot ad az online lakcímbejelentésre. A tervek szerint létrejön majd egy központi lakossági nyilvántartás, melynek köszönhetően a minderről a központi nyilvántartás révén értesülnének.
A parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzék ma össztüzet zúdított a belügyminisztériumra az említett javaslat miatt. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) szerint az intézkedés restriktív, hiszen a törvénymódosítás indoklásában az áll, hogy a bírságok kiszabását kell lehetővé tenni a változtatással. A Polgári Konzervatív Párt kéri a polgárokat, támogassák a köztársasági elnökhöz intézett felhívást, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.
A Most-Híd szerint is "hatalmas visszalépés" történt, ami lehetővé teszi, hogy az állam zaklassa a polgárait. Bugár Béla, a párt elnöke is felszólította Ivan Gašparoviè államfőt, hogy ne lássa el kézjegyével a törvényt. "Felszólítjuk Önt, ne írja alá a módosítást és küldje vissza a parlamentbe újratárgyalásra! Főként azért, mert a polgárok szabad mozgása 1989 novemberének ikonikus vívmánya. Nem létezik indok arra, hogy az állam így zaklassa polgárait” – olvasható a Most-Híd elnökének levelében.
A Magyar Közösség Pártja a magánéletbe való beavatkozásnak és a szabad mozgás korlátozásának tekinti az említett törvénymódosítást. "Eddig abban a hiszemben éltünk, hogy az állam már rég leszokott a polgárok magánéletének és mozgásának indokolatlan ellenőrzéséről. Az államnak tekintettel kellene lennie arra, hogy a polgárai a hosszabb külföldi tartózkodásuk tervezése során maguk is számolnak azzal, hogy távollétük alatt a hazai hivatalos ügyeik intézését valamiképpen meg kell oldaniuk. Ennek megoldására már eddig is megvoltak a megfelelő eszközök, amelyekkel a polgárok a saját belátásuk szerint élhettek. Az állam feladata a polgárok számára szolgáltatásokat nyújtani, nem pedig "nagy testvérként" figyelni, ellenőrizni a magánéletüket, mozgásukat. Az MKP is arra kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá ezt a törvénymódosítást" - közölte portálunkkal Berényi József, az MKP elnöke.
