Júliustól bevezetik a minimálnyugdíjat

A minimálnyugdíjra való jogosultság feltétele a legalább 30 évig tartó nyugdíj-előtakarékosság, nyugdíjspórolás. Azon személyek számára, akik életük során legalább 30 évig fizették a nyugdíjspórolás részleteit, a minimálnyugdíjat a létminimum 136 %-aként határozzák meg, ez az összeg ebben az évben 269,5 euró.

A minimálnyugdíj összege a nyugdíj-előtakarékosság minden évével 2 százalékponttal növekedni fog, 40 év takarékoskodás után pedig évi 3 százalékponttal növekszik majd. Például 45 év nyugdíjspórolás után a nyugdíj összege 340,8 euró lenne.

Az alacsony jövedelemmel rendelkezők, ugyanakkor a második pillérben is takarékoskodók alacsonyabb minimálnyugdíjra lesznek jogosultak az államtól, mint azok az alacsony jövedelemmel rendelkező személyek, akik nem voltak benne a második pillérben. A minimálnyugdíj olyan arányban fog csökkenni, amilyen arányban az egyes évek során az ő nyugdíjjárulékuk a második pillérben található számláikra került a teljes öregségi nyugdíjjárulékokkal szemben.

A nyugdíjjövedelembe a minimálnyugdíjra való jogosultság megítélése során nem fogják beszámítani az életfogytig tartó nyugdíjakat a második pillérből.

Az ellenzék alkotmányellenesnek tartja azt, hogy az előtakarékoskodók nyugdíja csökkenni fog, és az Alkotmánybírósághoz akarnak fordulni.

A lehetséges legalacsonyabb nyugdíj bevezetése után az a személy, akinek minimálnyugdíjat folyósítanak, nem lesz ráutalva arra, hogy a munkaügyi hivatalban segélyért folyamodjon. A minimálnyugdíj összege az egyes esetekben körülbelül 10-23 euróval lesz magasabb, mint jelenleg a nyugdíj és a segély összege, amely segélyre a nyugdíjas jogosult. A minimálnyugdíj összegét minden évben január elsején valorizálják, a létminimum alakulása szerint.

A minimálnyugdíjra az a személy jogosult, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, legalább 30 évig fizette a nyugdíjbiztosítást, ezek a személyek öregségi és korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultak, a korkedvezményes nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjjá válik.

A jogosultság a rokkantnyugdíjasokat is érinti, függetlenül attól, milyen mértékben képtelenek a munkavégzésre. Idén körülbelül 75.000-en jogosultak a minimálnyugdíjra. A minimálnyugdíj bevezetése az idei év második félévében 16,4 millió eurót igényel, a 2016-os évben a költségek elérik a 31 millió eurót.

A parlamenti többség nem támogatta Ivan Švejna (Most-Híd) javaslatát, hogy a második pillér takarékoskodói, miután megítélik nekik a teljes minimálnyugdíjat az első pillérben, átvigyék a második pillérben található nyugdíjspórolásuk összegét a Szociális Biztosítóban található számlájukra, az első pillérbe. Szerinte ezzel az eljárással „szanálnák” a második pillér lehetséges veszteségeit, egyúttal megszűnne a takarékoskodók diszkriminációja azokkal a személyekkel szemben, akik nincsenek benne a második pillérben. Švejna szerint ugyanis mindenkinek egyenlő nagyságú minimálnyugdíj jár.

A törvénymódosítás által 2016. január elsejétől bevezetik a nyugdíjasok számára a kiegyenlítő illetéket. Ennek az a célja, hogy kiegyenlítődjék a különbség a cseh és a szlovák öregségi nyugdíj és a fiktív öregségi nyugdíj összege között, amelyre az emberek jogosultak lennének, ha a közös csehszlovák állam nem vált volna szét. Ez azokra a személyekre fog vonatkozni, akik a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból is kapnak nyugdíjat, ha 1993. január elseje előtt legalább 25 évig előtakarékoskodtak a nyugdíjra, és 1993. január elseje és 2003. január elseje között legalább egy év nyugdíjbiztosításhoz jutottak az érvényes szlovákiai jogi előírások alapján.