Jóváhagyta a kormány a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvénytervezetet

A Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása a kormány programnyilatkozatából következik, és részben átveszi majd a jelenlegi támogatási rendszer helyét, amely által az állam a kisebbségi kultúrát a Kormányhivatal égisze alatt működő támogatási program kapcsán finanszírozza. A jelenlegi 4,5 millió euró helyett az említett alap a támogatási program céljára a javaslat szerint 8 millió eurót kap majd az állami költségvetésből. Emellett a kulturális támogatások a kormányhivataltól a kulturális tárca hatáskörébe kerülnek, a minisztérium költségvetéséből érkezik majd a pénz az alapba.

A kulturális tárca azzal számol, hogy a törvénytervezet megszavazása esetén a Kisebbségi Kulturális Alap szerveit majd úgy hozzák létre, hogy az intézmény az év második felében megfogalmazhassa a 2018-as évre szóló első felhívásokat.

Az alap a felvilágosító és az oktató-nevelő tevékenységet, a művészeti alkotómunkát, kulturális rendezvények szervezését, a kultúrával kapcsolatos kutatásokat, valamint a szlovák nemzet és a nemzeti kisebbségek, továbbá etnikai csoportok képviselőinek kölcsönös megismerését és megértését célzó tevékenységet támogatja. Emellett a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének védelmét, szakmai feldolgozását és digitalizálását t célzó munkát, illetve a kreatív ipar területén végzendő tevékenységet is támogatni hivatott.

Az alap a pénzeszközöket támogatás vagy ösztöndíj formájában nyújtja majd a törvényben foglalt feltételek teljesítése mellett. Azok megítéléséről az igazgató a szakmai tanács javaslata alapján dönt.

Az alap az igazgatón és a szakmai tanácsokon kívül igazgatótanáccsal és felügyelőbizottsággal is rendelkezik majd. Az alap igazgatóját pályázat útján válasszák majd ki, s a kulturális miniszter négy évre nevezi ki őt. Ugyanaz a személy az igazgatói tisztséget legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakban töltheti be.

A támogatásra vonatkozó kérvényeket szakmai tanácsok bírálják majd el, ilyen tanácsot minden Szlovákiában államilag elismert nemzeti kisebbség számára létrehoznak, egy további pedig az interkulturális párbeszéd fejlesztésével és támogatásával foglalkozik majd. A tanácsok 5-5-tagúak lesznek. Az igazgató a szakmai tanács tagjainak több mint felét az illetékes nemzeti kisebbségek szervezeteinek javaslatára nevezi ki és hívja vissza. A szakmai tanácstagok megbízatási ideje két évre szól majd.

A felügyelőbizottság 5 tagú lesz, őket a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Annak egy tagját a pénzügyminiszter, egy tagját az emberjogi és kisebbségi tanács illetékes bizottsága, egyet pedig a kisebbségi kormánybiztos javaslatára nevez ki. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatási ideje négy év. Ugyanez érvényes a 15 tagú igazgatótanács tagjainak esetében is. Abban valamennyi nemzeti kisebbség 1-1 taggal rendelkezhet, annak további két tagját pedig a miniszter és az alap igazgatója nevezi majd ki.

Rigó: több alkalommal meg kellett védenünk a törvényt

Rigó Konrád kulturális államtitkár korábban arról tájékoztatott, hogy a tárcaközi egyeztetés során nemcsak az állami, hanem a civil szektorból is érkezett vitaanyag, a beérkezett 195 módosító javaslatból 16 volt alapvető jellegű.

„Nem tagadom, a tárcaközi egyeztetésben több alkalommal meg kellett védenünk a törvényt, de most már biztos a 8 milliós keret és a kulturális önrendelkezés is. A 195 módosító javaslatból számos hozzászólást, jogtechnikai javaslatot beépítettünk a törvénybe. A 16 alapvető javaslatot egyenként kellett megvitatni az egyes tárcákkal, többek között a pénzügyminisztériummal is komoly tárgyalásokat folytattunk” – fejtette ki az államtitkár.

A Kisebbségi Kulturális Alap költségvetése 8 millió euró, a szlovákiai magyar kultúrára több mint 4 millió eurót fordítanak. A döntéshozókat az egyes kisebbségek a kulturális szervezetek közgyűlésén, demokratikus úton választják meg. Az így megalakult testületek maguk döntenek a pályázati kiírások tartalmáról és céljairól. Minden kisebbség saját maga határozza meg prioritásait, a támogatás formáját és ugyancsak maga dönt az egyes pályázatok sorsáról. A megválasztott testületek döntései kötelező érvényűek az intézmény igazgatója számára, nem bírálhatja ezeket felül.

Maïariè: az alap létrehozása több pénzt hoz

A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény, ami rendezi a kisebbségi kultúrák finanszírozását, rámutat a kormány kisebbségekhez fűződő viszonyára és több pénzt hoz a kultúrába – jelentette ki a törvénytervezet kormány általi jóváhagyása után a javaslatot beterjesztő Marek Maïariè kulturális miniszter.

Maïariè a jelenlegi választási időszak kulturális területet érintő egyik legjelentősebb törvénynek nevezte a ma jóváhagyott tervezetet. „Ez a folyamatos munkánk folytatása, amellyel megszüntetjük az állami támogatási rendszert, s azt közjogi alapok formájába öntjük” – tette hozzá.

A miniszter egyúttal hangsúlyozta a kultúrára szánt pénzek növelését. „Ez azt is jelenti, hogy jövőre hozzávetőleg 10 millió euróval több pénz érkezik a kultúrába” – mondta el hozzátéve: a kisebbségi kultúra támogatására 8 millió eurót szánnak.

Arról is beszélt, hogy a művészetet támogató pénzeszközök nagyságát 15-ről 20 millió euróra emelik, az audiovizuális alapba pedig 6 millió eurót szánnak. Nagyra értékelte, hogy a törvény megalkotásában a kisebbségek képviselői is közreműködtek.

Ravasz: az alap a kulturális autonómia bizonyos elemeit hozza

Ennek a pénzalapnak köszönhetően mindegyik kisebbség autonóm módon maga dönthet majd a saját kulturális prioritásairól“ – jelentette ki a mai kormányülés után Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos, aki maga is közreműködött a jogszabály előkészítésében.

„Megadjuk a kulturális önállóság, a kisebbségi önkormányzás bizonyos elemeit. Erre nagyon pozitív lépésként tekintünk. A kisebbségek dönthetnek majd a saját stratégiai prioritásaikról” – mondta Ravasz. A magyar kisebbség esetében reméli, hogy az alap jobb minőségű kulturális termékeket támogat majd. „A régiókat is támogatni akarjuk” – tette hozzá.