Jóváhagyta a 2017-es költségvetést a parlament

A jövő évi büdzsét közel egyhetes parlamenti vita után, a kabinet által októberben jóváhagyott tervezethez képest apróbb változtatásokkal, 82 igen szavazattal 62 nem ellenében hagyta jóvá a 150 fős törvényhozás.

A 2017-es évi költségvetésről Peter Kažimír pénzügyminiszter azt mondta: összeállításakor figyelembe vették a közkiadások hosszú távú fenntarthatóságának elvárását, illetve a kormányprogramban megfogalmazott prioritások teljesítésének igényét is.

A vitában az ellenzék leginkább azt kritizálta, hogy a költségvetés bevételeinek az elmúlt években tapasztalt jelentős növekedése nem mutatkozott meg az infrastruktúra és a közszolgáltatások javulása terén, és ez a trend várhatóan a továbbiakban is fennmarad. Elhangzott olyan felvetés is, miszerint a kormány történelmi esélyét szalasztotta el annak, hogy nullszaldós költségvetést hagyasson jóvá.

A jövő évi büdzsé hiánya több mint 6 tized százalékponttal alacsonyabb, mint az idei évre tervezett 1,93 százalékos GDP-arányos deficit, és így sorozatban már a negyedik hiánycsökkentő költségvetés. A dokumentum 2018-ra 0,44 százalékos, 2019-re pedig 0,16 százalékos deficitet vetít előre.

A 2017-es költségvetés a GDP-arányos államadósság folyamatos csökkenését feltételezi a következő évekre, a tervek szerint az adósság aránya 2019-re 49,1 százalék lesz.

A költségvetés 15,415 milliárd euró bevétellel számol 2017-ben, a kiadási oldalon pedig 17,432 milliárd eurós végösszeg jelenik meg, mindkettő jelentősen magasabb az idénre tervezettnél. A pénzügyi tárca a gazdaság 3,5 százalékos jövő évi bővülésével, illetve a foglalkoztatottság 1,5 százalékos növekedésével és a munkanélküliségi arány 8,5 százalékosra való csökkenésével számolt.

A jóváhagyott tervezet minden kulcstárcának az ideinél több anyagi forrást juttat.

A legnagyobb arányban jövőre az oktatási tárcának nő a költségvetési támogatása, az ideihez képest 16,9 százalékkal 1,43 milliárd euróra emelkedik. Jelentős a védelmi tárca büdzséjének bővülése is, jövőre 990 millió euróból gazdálkodhat, ami több mint 12 százalékkal magasabb összeg az ideinél. Ugyancsak több pénzt kap a belügy- és a pénzügyminisztérium is, a növekedés éves mértéke mindkét szaktárca esetében megközelíti a tíz százalékot. A közlekedésügyi és régiófejlesztési minisztérium költségvetése 2017-ben 5,35 százalékkal lesz magasabb, mint az idén, a tárca így 2,15 milliárd euróból gazdálkodhat. A gazdasági tárca költségvetése 3,9 százalékkal emelkedik az ideihez képest, tervezett kiadásaikat 250 millió euróban szabták meg.

Viszonylag alacsonyabb arányban nőtt a munkaügyi, szociális és családügyi tárca, illetve az agrártárca évi büdzséje, előbbi esetében éves szinten 3,3 százalékkal, 2,25 milliárd euróra, utóbbi esetében 2,9 százalékkal, 1,1 milliárd euróra emelkedett.

Közgazdász: nem használtuk ki a kedvező időszakot

Nem használtuk ki a szlovák gazdaság számára kedvező időszakot – véli Odór Lajos közgazdász. Kollégája, Radovan Ïurana pedig azt gondolja, hogy a jövő évi állami költségvetésben nehéz pozitívumokat találni. Felhánytorgatja az adóterhek megnövekedését és a közszolgáltatás hatékonyságát érintő minimális változásokat. Robert Fico kormányfő és Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal dicsekszik, hogy a jövő évi költségvetés uniós viszonylatban az egyik legjobbnak számít.

Ódor Lajos, a Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) munkatársa az elfogadott büdzsé pozitívumai között említette, hogy reális esély van a 2019-es kiegyenlített költségvetés elérésre. „A másik pozitívum a Pénzért értéket elnevezésű projekt eredményeinek elérése az egészségügy költségvetésének elkészítése során, ahol világosan fel vannak sorolva az intézkedések és a lehetséges megtakarítások“ – fejtette ki.

Legnagyobb negatívumnak Ódor Lajos a kedvező időszak és a további pozitívumok, például a nagyobb adójövedelmek kihasználásának elmulasztását tartja. „Mindez ugyanis felgyorsíthatta volna a konszolidációt és az államháztartási hiány csökkentését az adófék szankcióövezetén kívül. Másik negatívumnak a nem adó jellegű bevételekkel, így az egészségüggyel és az önkormányzatokkal kapcsolatos ismétlődő kockázatok számítanak, amelyeket a kormány az említett pozitívumok ellenére sem volt képes kellőképpen eltüntetni a költségvetésből” – fogalmazott.

Radovan Ïurana, a Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) elemzője úgy véli, pozitívumokat nehéz találni egy olyan költségvetésben, amely az adóterhek növekedését és a közszolgáltatások hatékonyságának minimális változásait feltételezi.

A negatívumok közül Ïurana elsőként azt emelte ki, hogy bár szükséges lenne, a kormány a kiadások terén nem tesz rendet, ehelyett a hiánycsökkenés főként a bevételek emelésére támaszkodik. „Ez nem fenntartható stratégia, ráadásul az adófizető polgár számára nem jelent hozadékot” – hangsúlyozta.  További negatívumnak nevezte, hogy a költségvetés a közigazgatás szubjektumainak pozitív gazdálkodását feltételezi, miközben ezek a múltban veszteségesek voltak. „Ez a kormány számára bonyolíthatja a közpénzek hiányával kapcsolatos célok elérését” – mutatott rá az INESS szakembere.