Jogi normarendszerrel kell rendezni az őshonos kisebbségek védelmét

A közmeghallgatást az őshonos nemzeti kisebbségek védelme iránt elkötelezett néppárti képviselők szervezték az Európai Parlamentben. A főszervezők között volt Csáky Pál - a Magyar Közösség Pártja (MKP), Nagy József – a Most-Híd vegyespárt, Sógor Csaba – az RMDSZ és Gál Kinga – a FIDESZ európai parlamenti képviselője. Csáky Pál portálunkkal szerdán este tudatta, hogy az eseményre Európa különböző részeiről neves szakértők, politikusok és újságírók is érkeztek. Közreműködésükkel élénk eszmecsere alakult ki, amely során az uniós őshonos nemzeti kisebbségek jövőjét, megmaradásuk és védelmük lehetőségeit vitatták meg. A közmeghallgatás a meghirdetett program szerint zajlott.

„A szakértők lényegében azt mondták el, amit vártunk tőlük, azaz támogatták a kisebbségi téma napirendre tűzését az Európai Unióban. Számomra legérdekesebbnek a több mint 80 európai kisebbségi szervezetet, azok között az MKP-t is képviselő Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) elnökének, Hans Heinrich Hansennek az előadása bizonyult. Õ szögezte le a leghatározottabban: nem jó az, hogy nincs jogi normarendszer az EU-ban“ – tájékoztatta a Hírek.sk-t az MKP EP-képviselője.

Csáky Páltól azt is megtudtuk, hogy a témával kapcsolatos egyeztetések 60 százaléka nem nyilvánosan, hanem a közmeghallgatás előtt - a színfalak mögött zajlott. „Mi Gál Kingával, Nagy Józseffel és Sógor Csabával együtt szerdán már reggel 9 órától egyeztettünk az Európai Néppárt frakciójával, illetve a párt vezetésével az esemény kapcsán készülő dokumentumról. Mindig is azt állítottam: az elképzeléseket papírra kell fektetni, hogy majd legyen mire hivatkoznunk. Nem elég csak egymással megbeszélni ezt a témát, a szakértőket és a politikusokat meghallgatni, hanem kell egy dokumentum is“ – magyarázta a politikus.

Ez a dokumentum négyük aláírásával már vélhetően a jövő héten eljut az Európai Néppárt vezetéséhez.

A dokumtum négy pontból áll. „Az első pontja kimondja, hogy a kisebbség érték, amelyet az európai sokszínűség szerves alkotórészének kell tekinteni, és azt védelmezni kell. Ez az én gondolatmenetem alapján került be a dokumentumba. Kimondja azt is, hogy Európában a demokratikus fejlődés részének tekintik azt, hogy a kisebbségi témára is odafigyeljenek. Ez egy fontos gesztus a kisebbségek irányába. A harmadik pont kimondja azt, hogy kell egy jogi normarendszer, illetve meg kell nézni a kapcsolódó intézmények EU-n belüli szükségességét. A negyedik pont pedig arról szól, hogy az Európai Néppárt a jövőben e témában kezdeményező szerepet fog vállalni, s egy európai dokumentum elkészítése ügyében a többi frakcióhoz is fordul“ – ecsetelte az MKP-s politikus. 

Csáky Pál ezt fontos előrelépésként értékeli. Hamarosan az is kiderül, hogy az Európai Néppárt vezetése miként fogadja azt, illetve mi az, amit a tartalmából elfogad, és mi az, amit esetleg nem. „Arról a közeljövőben az Európai Néppárt tárgyalni fog. Nagyon remélem, hogy a második körben majd egy komoly parlamenti határozat születik. Szervezőcsoportunk írásban szólította fel az Európai Néppárt frakciócsoportjának vezetőségét egy kisebbségvédelmi iránymutatás elfogadására" – mondta el.

Az MKP EP-képviselője kellemes meglepetésnek és bíztató előjelnek tartja, hogy még véget sem ért a konferencia, az Európai Néppárt frakciója máris támogató nyilatkozatot fogadott el az őshonos kisebbségek témakörével kapcsolatban. 

A felszólalások javarésze is arról szólt, hogy ezzel a kérdéskörrel mindenképpen foglalkozni kell. Konkrét problémákat is felvetettek egyes EP-képviselők. Például Tőkés László arról az aktuális témáról beszélt, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot, így a magyar nyelv használatát is büntetni akarják Marosvásárhelyen.

Gál Kinga fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségeket semmilyen közösségi jogszabály nem védi, az általános diszkrimináció-ellenes szabályok pedig nyilvánvalóan nem elegendőek. Politikai akarat hiányában az Európai Parlament 2005 óta nem fogadott el kisebbségeket védő határozatot, ezért itt lenne az ideje újabb lépéseket tenni.

Sógor Csaba szerint az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az EU-nak is választ kell találnia. Ezek a közösségek évszázadok óta ugyanazokon a területeken élnek, nem vándoroltak el, csupán az országhatárok változtak szülőföldjeik felett. Bár minden közösségnek sajátos helyzete van, de mindnyájuk számára egyaránt elengedhetetlen a gyakorlatban is érvényesülő jogok biztosítása, amelyek nélkül nem őrizhetik meg nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat. Az Európai Uniónak ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy a kisebbségvédelmi intézkedések terén is átvegyék egymástól a legjobb gyakorlatokat.

Nagy József beszédében kiemelte: az EU jövőbeli kisebbségvédelmi rendszerét kétlépcsős alapra kell helyezni, ahol a közös európai kisebbségvédelmi normák jelentenék az egyik lépcsőt, a tagállamok nemzeti jogrendszerében elismert különböző kisebbségi közösségek prioritásai pedig a másikat.

A bajor Monika Hohlmeier (CSU), a LIBE szakbizottság néppárti koordinátora azt hangoztatta, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. "A célunk nem a szeparatizmus, nem vagyunk nacionalisták", hanem a kulturális értékek megőrzése, megértést kérünk ezeknek a kisebbségeknek - húzta a alá a német politikus, világossá téve, hogy a néppárt a jövőben is a kisebbségek pártján fog állni.