Iskolaigazgatók megválasztása: a második javaslat kötelező érvényű lesz

Módosítások várhatók az iskolaigazgatók megválasztásával kapcsolatban. A módosítás lényege, hogy ha a fenntartó nem lesz elégedett az iskolatanács által pályázat alapján javasolt igazgatójelölt személyével, akkor az iskolatanácsnak írásban indokolja majd meg az egyet nem értését, s az alapján valósul meg a második, teljesen új pályáztatás. Az abból győztesen kikerülő jelöltet az iskolatanács javasolja majd a fenntartónak, ám ez a javaslat már kötelező érvényű lesz a fenntartó számára. Az új igazgatót 30 napon belül ki kell neveznie a fenntartónak.

Éppen az iskolaigazgató-választással kapcsolatos módosítások váltották ki a tiltakozások hullámát, magyar és szlovák szakmai térfélen egyaránt. A minisztérium az elsődleges javaslatban ugyanis azt fontolgatta, hogy a városok és a községek vezetői az első és a második körben is elutasíthatnák azt a jelöltet, akit az iskolatanács javasol. Aztkövetően a közérdekben végzendő munkáról szóló törvény értelmében írták volna ki pályázatot. Ezzel az ötlettel azonban nem értettek egyet az iskolai szakszervezetek és a pedagógusok sem, akik az iskolai önkormányzat megcsonkításáról beszéltek. A jelenlegi jogi szabályozás szerint az iskolatanács javaslata kötelező érvényű a fenntartó számára.

További újdonságnak számít az alapiskolai beíratások időpontjára vonatkozó módosítás: az két hónappal eltolódik. Jelenleg a beiratkozásokra január 15. és február 15. között kerül sor, a jövőben pedig majd április 1-jétől 30-ig zajlik.

Változások várhatók a pedagógusok kreditszerzésével kapcsolatban is, ugyanis a jövőben nem kaphatnak krediteket például a meghosszabbított-kibővített tanulmányok folytatása esetén. Az oktatási tárca ugyancsak meg akarja szigorítani a külföldi továbbképzésekkel kapcsolatos kreditszerzés szabályait is. A pedagógusoknak a jövőben személyesen kell majd jelen lenniük a külföldi iskolázásokon. Eddig a törvény a részvétel bármilyen formáját lehetővé tette. A módosítás egyúttal meghosszabbítja a törvény azon rendelkezésének a hatályosságát, amely hét évre korlátozza a kreditek érvényességét.

Az érettségi vizsga helyett tanonclevéllel végződő szaktanintézetek diákjai a jövőben nem léphetnek át a saját iskolájukban vagy más létesítményben nyitott, érettségivel végződő tanulmányi szakokra.

A módosítások több ellenzéki politikus kritikáját kiváltották. Martin Fronc, a KDH  oktatásügyi szakértője, volt miniszter úgy értékeli, hogy a módosítások az oktatásügyben eddig meglévő demokráciát sértik, elsősorban az igazgatóválasztás kapcsán. Az iskolatanácsok jogait nyirbálják meg, ezáltal sérül az oktatásügy függetlensége. Fronc arra is rámutatott, hogy a tanácsok mintegy 15 éve működnek, és ez a rendszer bevált, nem szorul módosításra, főként nem úgy, hogy alapvető jogaitól megfosztják a testületet, amelyben egyébként mindenki helyet kapott.

A módosítások ugyanezen szakaszát bírálta Érsek Árpád is. A Most-Híd képviselője szerint nem jó az új javaslat, mert az súlyosan beleavatkozik az iskolatanácsok működésébe, feladatuk teljesítésébe. S ennek köszönhetően a fenntartó odaültetheti előre kiválasztott jelöltjét.

Dušan Èaploviè (Smer-SD) volt oktatásügyi miniszter megvédte utódja javaslatát, és elsősorban az egyházi és állami iskolák közti különbségtétel mellett érvelt.

A vita végén a parlamenti többség második olvasatba utalta a módosításokat.