Időrabló vagy újkori függőség?
Az adatok a TNS ügynökség Connected Life elnevezésű tanulmányából következnek, amelybe több mint 60.000 internetfelhasználó kapcsolódott be a világ 50 országából.
A 16-30 éves, Millennialsnak nevezett korosztály esetében leginkább a közösségi hálók élveznek elsőbbséget: a megkérdezettek 63 %-a használja ezeket az oldalakat, a felmérésben részt vevők 59 %-a nézi a közösségi hálókra feltöltött videókat.
Ez a csoport elsőként használ ki más digitális szolgáltatásokat is, például a mobiltelefonnal történő fizetést. Ezzel szemben kevésbé érdeklik őket a hagyományos médiumok: a televízió, a nyomtatott sajtó és a rádió. Ezek a kissé idősebb korosztály esetében maradnak dominánsak, a 46-65 évesek körében. Õk 3,1 órát töltenek naponta tévénézéssel, újságolvasással vagy rádióhallgatással, ez átlagban napi fél órával kevesebb, mint amennyi időt a fiatalabb korosztály szentel a hagyományos médiumoknak.
Az idősebbek is haladnak a korral: gyakrabban használják a digitális platformokat, mint a múltban használták. Naponta 1,5 órát töltenek mobiljukkal az interneten az internetes szolgáltatásokat felhasználva, és 24 %-uk regisztrált a Facebook közösségi oldalra.
A középkorosztály (30-45 évesek) 2,4 órát használja naponta az internetet a mobilja segítségével.
A felmérés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy visszaüthet a különféle márkák igyekezete, hogy úgy akarják megszerezni a fiatalok figyelmét, hogy elsősorban új digitális csatornákra irányulnak. Ezáltal kockáztatnák régebbi ügyfeleiket, akik ezen a területen lassabban változtatják meg fogyasztói szokásaikat.
A digitális média felhasználásának kétféle tempója (lassúbb az idősebbek, gyorsabb tempó a fiatalok számára) miatt ún. digitális szakadék keletkezik, amely a nyugati piacokon a legjelentősebb, leginkább az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban. Ezekben az országokban a szolgáltatók gyakrabban foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehet tartalmukat a különféle célcsoportok igényeihez alkalmazni.
„A márkáknak óvatosaknak kellene lenni saját stratégiáik megalkotásakor, amelyek a különböző korcsoportok digitális szokásaira irányulnak” – gondolja Joseph Webb, a felmérés igazgatója.
„Gyakran csak a legfejlettebb digitális fogyasztókra figyelnek oda, de megfelelőbb lenne, ha stratégiájuk inkább a fogyasztók aktuális vásárlóerejére irányulna.”
A felmérés, amelyben 50 országból több mint hatvanezren vettek részt, arra irányult, hogyan változtatják meg világszerte a technológiák a fogyasztók életét.
Az eredmények arra is rámutattak, hogy a legtöbb időt a maláj ifjúság tölti az interneten: naponta átlagban 3,8 órát. A malajziai „internetes népesség” 95 %-ának van okostelefonja, leginkább ily módon csatlakoznak az internetre.
Elena Tomková pszichológus szerint még nem vizsgálták meg a fiatalok hosszú távú, tartós internethasználatának egyértelmű hatásait. Még nincs elegendő tudományos tanulmány, a trendnek pozitív és negatív oldala is mutatkozik.
„M. J. Stránský cseh neurológus azt állítja, ha valaki egyfolytában a közösségi hálókon lóg, az felforgatja az illető napirendjét: nem érvényesek a szükséges sztereotípiák, emiatt csökkenhet a stresszre való reakcióképesség – és ebből ered minden lehetséges negatív következmény“ – figyelmeztet a neurológus. „Az interneten elérhetőek különféle tanulóprogramok, hasznos információk terjednek, kapcsolatban vannak olyan emberek, akik internet nélkül nem tudnának kapcsolatba kerülni egymással“ – mutatott rá ugyanakkor azokra a pozitív tényezőkre, amelyeket a technológiák hoztak a felhasználóknak.
A pszichológus szerint a kisgyermekeknek szülői felügyelet mellett lenne szabad használniuk az internetet.
„Minél kisebb a gyermek, annál több mozgásra van szüksége, változatni kell a különféle aktivitásokat. Több szülői felügyeletre és ötletre van szüksége azzal kapcsolatban, mit csinálhatna, mivel egyedül még nem tud helyesen dönteni.“
