Hrabko: Sulík és Matoviè már látják, hogy nincs értelme, de keményfejűek

„Ténylegesen egyre fogynak az emberek, ám nincs min csodálkozni, hiszen a nyaralások idejét éljük. Talán ezért is határoztak úgy, hogy egyfajta happeningszerű jelleget kölcsönöznek tüntetéseknek - s ez a „Bonaparty”. Ezzel azonban elvész az egész alapvető üzenete, amellyel a tüntetéseknek nekivágtak. A legtöbben már inkább pogácsára és virslire, vagy a jó zene miatt járnak oda. Azaz szórakozni, nem pedig a korrupció ellen tüntetni“ – mondta Juraj Hrabko publicista.

Ami a tüntetések zenei aláfestését illeti, még akkor sem lát bennük problémát, ha esetleg az adott együttes pénzt kér a szereplésért. Például František Nedvìd, esetében is - aki egyébként végül az utolsó pillanatban lemondta fellépését – teljesen természetesnek tartja, hogy produkciója ellenében honoráriumot kért. „Természetes, hogy a koncertért pénzt kér. Ingyen nyilván nem tenné meg. Ingyen koncertet azok a szlovák művészek adhatnak, akik tiltakozni kívánnak a korrupcióval és Kaliòák miniszterrel szemben,“ – mondta Juraj Hrabko, hozzátéve, hogy a nem szlovák állampolgár Nedvìdnek viszont egy szlovákiai politikai akción való részvétel „annyira nem jönne jól” – fűzte hozzá a publicista.

Ami a más egyéb művészeknek fizetendő esetleges honoráriumokat illeti, szerinte főként az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) rendelkezik az államtól a párt működésére kapott anyagiakkal, mely pártnak azonban hivatalosan csupán négy tagja van. „Ez az ő rendezvényük, pénzük van bőven, főként az O¼aNO-nak, amely az államtól kap pénzt, ám nem rendelkezik semmilyen pártstruktúrával, vagy regionális pártstruktúrával, ahol embereket kellene fizetnie. A teljes állami hozzájárulásról, tulajdonképpen négy ember dönt, miközben ilyen dolgokra is költhetik a pénzt. A törvény ezt nem bünteti“ – jegyezte meg Hrabko.

A Szabadság és Szolidaritás (SaS) és az említett O¼aNO ellenzéki tanácsa, amely a tüntetések folytatásáról határozott, egyben ennek a két pártnak a jövő évi önkormányzati választásokon való koalíciós fellépéséről is döntött. „Láthatjuk, hogy az ellenzéki tanács a meatingeken túl más egyéb dolgokkal is foglalkozott. Azok már esetében sem élveznek elsőbbséget. Ez az egyezség Richard Sulík részéről számomra érthetőnek tűnik, míg Igor Matoviè részéről némileg kevésbé. Bár tudom, hogy Matoviè a régiókban nem tud elegendő személyiséget felmutatni“ - mondta Hrabko.

A beszélgetés során Hrabko a törökországi eseményekre is kitért. „Igaz, hogy az emberek az államfő felszólítására kivonultak az utcára, ahogy az is, hogy az elnököt demokratikus választások keretében választották meg, amelyeket senki sem vont kétségbe” – jegyezte meg Hrabko. Azonban a puccskísérlet visszaverését követően röviddel indokolatlan, tömeges tisztogatás vette kezdetét. „Ez személyes számlák rendezésére vall. Emberek tízezreit tartóztatták le, vették őrizetbe, bocsátották el az közigazgatásból. Bírák, ügyészek, akadémikusok egész sorát. Ez olyasvalami, amit még ehhez hasonló esetekben sem szokványos“ – mutatott rá Hrabko.

„Szlovákia és Törökország kapcsolatának ez ugyanúgy árt, mint Törökországénak és az Európai Unióénak “ – reagált arra Hrabko, hogy mi változhat Pozsony és Ankara viszonyában. „Számomra ennek a rendkívüli állapot kihirdetésének, tehát a dekrétumok szerinti kormányzás, illetve a tisztogatások és a halálbüntetés lehetséges bevezetését érintő kijelentés tekintetében is ilyen az olvasata, hogy Törökország megszűnik azzá lenni, amiként eddig ismertük, s változik a geopolitikai helyzet. Ebben a pillanatban úgy érzékelem, hogy Törökország Európa párti irányultságának vége szakadt“ – tette hozzá Hrabko.

Hrabko szerint merő mítosz, hogy Szlovákiát a terrortámadásoktól egyebek mellett a rendkívül szigorú bevándorlási politika is megóvná. „Szlovákia ebből a szempontból inkább jelentéktelennek mondható. Ha valami hasonló itt következne be, a nyugati média tán nem is reflektálna rá ilyen mértékben“ - mondta. „Hiszen a világnak közvetített üzenetről van szó. Nem hinném, hogy Szlovákia megérne annyit egy szervezett csoportnak, persze teljességgel nem zárható ki egy magányos farkas támadása“ – mondta a publicista.

A magányos farkasok támadásainak abszurditását véleményezve Juraj Hrabko a nizzai terrorcselekmény körülményeivel példálózott. „Teljes paradoxon hogy egy egyén azt kiáltja „Isten hatalmas“ s eközben számos olyan embert életét oltja ki, akik ugyanezt kiáltják, mert támadójukkal egyazon hitet vallanak. Mert ott bizony sok muszlim volt“ – zárta le Hrabko.