Hrabko: példátlan mindaz, ami a kormánycserénél történt
Juraj Hrabko publicista szerint már maga a tény, hogy Robert Fico ex-kormányfő bizonyos feltételek kikötésével egyezségre jutott Andrej Kiska köztársasági elnökkel a kormányfői székről való lemondásáról is példátlan. Hrabko szerencsétlennek nevezte a Pellegrini-kormány első összetételének felfedését azelőtt, hogy maga az államfő is megismerkedett volna a miniszterek névsorával. „Az ilyen dolgokat előbb a színfalak mögött szokás megtárgyalni. Az államfőnek nem maradt más lehetősége, mint nyilvánosan elhatárolódni Robert Fico módszereitől“ – mondta Hrabko. „A politikai kultúra azt diktálja, hogy kerülni kell az efféle nyilvános konfrontációt. Csak tessék megnézni, miként végezte az egészben ifj. Jozef Ráž. Egyszerűen ráfizetett“ – tette hozzá.
Amikor Kiska annak lehetőségét jelezte előre, hogy nem nevezi ki a kormányt, Hrabko szerint újabb precedens történt. Az államfő mindezt azzal indokolta, hogy nem fogad el bizonyos személycseréket. Ha végül tényleg nem nevezte volna ki a kormányt, vélhetően a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (ÚS SR) foglalkozna a kérdéssel, hogy vajon a köztársasági elnök megtehet-e hasonlót. Hrabko szerint így azonban valószínűleg egy releváns beadvány a taláros testület irányába meg sem fogalmazható. „Az Alkotmány úgy fogalmaz, hogy a köztársasági elnök nem cselekedhet a miniszterelnök javaslata nélkül. A kormányfőnek javaslattételi, az államelnöknek kinevezési, míg a parlamentnek ellenőrzői joga van. Panaszt vélhetően egyikük sem tesz. Nem is tudok elképzelni egy panaszos beadványt, hiszen az államfő nem utasította el a kormányfő javaslatát. S az, hogy végül Peter Pellegrini lett megbízva a kormányalakítással is az alkotmányos szokásjogból következik“ – jegyezte meg Hrabko.
Ha azonban Andrej Kiska kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a kabinetet nem nevezi ki, s a problémát egy fotó jelentette, amelyen a miniszteri posztra javasolt jelölt és a leköszönő tárcavezető volt megörökítve, eljárását bármely jövőbeli államfő követheti. „Tehát, hogy annak megfelelően válogatná meg az embereket, hogy mi lett velük kapcsolatban közzétéve, kivel fényképezkednek, s kivel nem. S ha például Richard Sulík (SaS), alakítottt volna kormányt, aki ugyancsak kifogásolható fotókkal rendelkezik, vagy Igor Matoviè (O¼aNO), aki más egyéb dolgokat követett el... Az efféle lusztráció sohasem történt a nyilvánosság előtt“ – összegezte a publicista.
Hrabko nem hiszi, hogy a kormánykoalíció végül az államfő diktálta útvonalon haladt volna végig. „Hiszen az elnök előzetesen előrehozott választásokat, vagy a kormány alapvető átalakítását követelte. „Ha egy pillantást vetünk a kormány alapvető átalakításának kérdésére, akkor láthatjuk, hogy pár dobozt levettek a polcról, de új arcokból minimális számban találunk“ – fogalmazott Hrabko. „Ha az államfő az előrehozott választások mellett döntött volna, egymaga nem lett volna célt érni. Ehhez a parlament támogatására is szüksége lett volna“ - jegyezte meg Hrabko.
A kormányt két kulcsszereplője is elhagyta, nevezetesen Robert Fico kormányfő és Robert Kaliòák belügyminiszter. „Mindaz, ami történt elsősorban a Most-Híd munkájának eredménye, Bugárnak a határozattal véghezvitt ’fonák manővere’ ellenére. Mert a Most-Híd előbb Kaliòák, majd Robert Fico kormányfő távozása érdekében is nyomást gyakorolt“ – emlékeztetett Hrabko arra, hogy egy hatalmon lévő, többségi koalíciót csupán annak szerves része kényszeríthet térdre.
Másrészt viszont az ucára vonult tömeg is hatással volt a történésekre. Azok azonban nem voltak konzisztensek, előbb csupán a kettős gyilkosság kivizsgálását követelték, majd egy hiteles kormány igénye fogalmazódott meg, s végül az előrehozott választások követelése. Ez utóbbit a tüntetések szervezői az államfővel való találkozójukat követően visszavonták, s a pénteki pozsonyi tüntetést lefújták. „Nem tudták mit tesznek"– vélekedett a publicista, aki szerint a tüntetések egy ideig még különféle formában folytatódnak, de lendületük csökkeni fog.
