Hogyan viszonyulunk a gyűlöletkeltéshez a világhálón?
"Azoknak a javarésze (33 százaléka), akik nem lépnek fel aktívan a netes közegben meglevő gyűlölet különféle megnyilvánulásaí ellen, saját passzivitását azért őrzi meg, mert a „lázítók“ eljárását a szabad akarat megnyilvánulásának tartja. A további 28 százalék semmit sem tesz, mert szerintük annak nincs értelme, 15 százalék nem veszi észre az ilyen viselkedést, mert annak nem tulajdonít jelentőséget" – mondta el az eredmények kapcsán a felmérés szerzője és az IVO elemzője, Marián Velšic.
A felmérésben résztvevők arról is beszámoltak: gyűlöletkeltő álláspontokkal leggyakrabban a közösségi hálókon (69 százalék) és az internetes portálokon megjelenő cikkek alá írt bejegyzésekben találkozhatnak – olvasható a Topky.sk internetes portálon.
"Aktívan a gyűlölet és az intolerancia megnyilvánulása ellen, legalább az oldal adminisztrátorának figyelmeztetése után csak a válaszadók 10 százaléka lép fel, 1 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ilyen megnyilvánulásokra és esetleges törvénysértésekre figyelmeztetnék az állami szerveket" – tette hozzá az elemző.
Hasonló megállapításokat jegyeztek fel az ún. trollozás – a vitában résztvevők provokálása, illetve a normális vitamenet zavarása kapcsán is. „Annak ellenére, hogy az emberek 94 százaléka e felmérésben azt nyilatkozta: azzal szokott találkozni, reakcióik ez esetben ismét passzívaknak bizonyultak“ – tájékoztatott Velšic.
A felmérés szerzője arra is rámutatott: az eredmények azt is jelzik, hogy az ifjú nemzedék teljesen passzív a netes közegben történő civil szerepvállalással szemben.
"A fiatalok többsége vitafórumokon olvasgat különféle beegyzéseket és véleményeket, illetve lájkolja az egyes státuszokat vagy olvasgatja a blogokat. Ha azonban saját blogbejegyzést akar tenni, vagy petíciót akar indítani, esetleg weboldalt akar létrehozni, ezt internet segítségével csak 6-9 százalékuk teszi" – fűzte hozzá. A felméréssel kapcsolatos adatgyűjtést idén szeptemberben a Focus közvélemény-kutató ügynökséggel közösen végezték. A felmérés során összesen 1083 olyan fiatalt szólítottak meg, akik a 18-39 év közti korosztályhoz tartoznak.
