Hivatalosan is bezárták a debreceni menekülttábort
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője azt mondta, Debrecen az elmúlt években jól vizsgázott szolidaritásból és emberiességből, ugyanakkor a tábor bezárása jó megoldás, mert "ma a határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte".
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere köszönetet mondott a kormány következetes migrációs politikájáért, amely lehetővé tette a városban biztonsági kockázatot jelentő menekülttábor bezárását.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a debreceni menekülttáborban megnyitása óta 73 ezer ember fordult meg, előbb délszláv, majd többségükben afgán, iraki, szír és koszovói menekültek.
Prőhle: ha megvédték volna a schengeni határokat, nem alakult volna ki ilyen helyzet
Ha nemcsak Magyarország, hanem minden európai ország betartotta volna a schengeni egyezményt, és megvédte volna a schengeni határokat, nem alakult volna ki ilyen menekülthelyzet - mondta Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati média (ORF) menekült- és emberjogi kérdésekről szóló vitaműsorában.
A helyettes államtitkár a kedd éjszaka sugárzott vitaműsorban hangsúlyozta, nem logikus Magyarországot pellengérre állítani amiatt, hogy jogkövető magatartást tanúsítva betartotta a szabályokat. Prőhle Gergely utalt Angela Merkel német kancellár legutóbbi kijelentésére, miszerint a válság kezelésében az uniós külső határok védelme a legfontosabb, majd kiemelte, hogy Magyarország már közel egy éve ugyanezt hangsúlyozza.
A helyettes államtitkár úgy vélte, azért kezdett el az egész európai rendszer inogni, mert a menekültek nem vették komolyan a regisztrálási kötelezettséget, és nem működtek együtt a hatóságokkal, a védelmet biztosító országot pedig önkényesen választották ki. Hozzátette: ezzel nem Magyarország, hanem a menekültek sértették meg a genfi konvenciót. Hangsúlyozta, hogy Magyarország egészen addig regisztrálta a menedékkérőket, amíg azok azt hagyták.
Prőhle Gergely szerint nemzetközivé kell tenni a menekültkérdést, az Egyesült Államokat és a Perzsa-öböl menti államokat egyaránt be kell vonni a helyzet megoldásába. Kitért arra is, hogy bár az Európai Bizottság kapott javaslatokat, a testület eddig azért nem foglalkozott velük, mert ragaszkodik a menekültelosztási kvótához.
Manfred Nowak, a bécsi egyetem nemzetközi jogi és emberi jogi tanszékének vezetője a vita során kijelentette: azért zavaró különösen Magyarország eljárása a menekültkérdésben, mert a közös uniós problémát és kihívást az ország nemzeti úton, tagállami szinten akarta megoldani. Meglátása szerint nem menekültkrízisről, hanem az európai menekültpolitika válságáról van szó, amely szerinte jelenleg rendkívüli állapotnak számít.
Petra Bendel, a nürnbergi társadalom- és menekültpolitikai kutatóintézet vezetője szerint a közös európai menekültrendszer értelmében Magyarországnak be kellett volna fogadnia a menekülteket, és el kellett volna látnia őket. Állítása szerint a menekültáradat erősödéséhez nemcsak az járult hozzá, hogy a törökországi, iraki és egyiptomi táborokban sokkal rosszabbá vált a helyzet, hanem az is, hogy néhány európai ország lezárta a határait a menekültek előtt, és az így kialakult pánik is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen indultak útnak.
Michael Fleischhacker, az NZZ-Österreich című osztrák újság főszerkesztője kijelentette: a menekültáradat igazi kiváltó oka az a nyári németországi közlés volt, amely szerint korlátlanul befogadják a szíriai menekülteket. Úgy vélte, hogy az unió a menekültügyi válságban nem fog felmorzsolódni, de ha nem tudja biztosítani a közös szabályok betartását, úgy a tagállamok kötelezettsége, hogy saját hatáskörben maguk intézkedjenek.
