Hétfőn tárgyalóasztalhoz ül az MKP és a Most-Híd
Miután Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos elnöke március 7-én este benyújtotta lemondását, s azt a párt országos elnöksége elfogadta, az MKP alapszabálya értelmében keddtől Szigeti Lászlót bízta meg az elnöki teendők ideiglenes elvégzésével.
„A június 11-re tervezett tisztújító kongresszusig az alapszabály idevonatkozó kitételei mellett, az elnökséggel megbeszélve minden olyan feladatot nekem kell ellátnom, ami egyébként a pártelnök feladata. Kedden közösen kiadtunk egy nyilatkozatot, továbbá helyi szervezeteink elnökeinek megköszöntük a választásokkal kapcsolatos munkájukat, a választópolgároknak pedig az MKP-ra leadott szavazatokat. A helyi elnököknek írt levelünket csütörtökön adtuk postára. Továbbá a járási elnökeinktől írásbeli értékelést kértünk a választások eredményéről. Mindazokat feldolgozzuk, s azokat az Országos Tanács (OT) április másodikai ülésén vitatjuk majd meg. Tudatosan kell készülni az általános tisztújításra. Az elnökség javaslata az volt, hogy erre június 11-én kerüljön sor, de arról a döntést az OT-nak kell meghoznia“ – mondta el portálunknak Szigeti.
Azt a korábbi értesülésünket is megerősítette: a hétfői elnökségi ülésen az egész országos elnökség részéről mutatkozott arra vonatkozó szándék, hogy benyújtja a lemondását.
„Hosszas vita után abban maradtunk, hogy inkább egyfajta stabilitást és folytonosságot kell biztosítani, illetve a szakmai munkát el kell végezni, ezért ne mondjon le az összes elnökségi tag. Közvetlenül a június 11- i tisztújító közgyűlés előtt majd az egész elnökség lemond, s a kongresszus új elnököket, alelnököket, elnökségi tagokat és tisztségviselőket választ. Járási szinteken is hasonló helyzet alakul majd ki, hiszen az általános tisztújítás azt jelenti, hogy a pártvezetőségek helyi, járási, megyei és országos szintű megújulására is sor kerül. Ezeken a szinteken is április végéig tisztújító és jelöltállító taggyűlést kell tartaniuk, ahol megválasztják a teljesen új vagy régi-új elnököket, továbbá a járási konferencia küldötteit, s egyes tisztségekre jelölteket állíthatnak. Ezt minden helyi szervezetnek végig kell csinálnia, s a járási konferenciák majd döntenek arról, hogy kik lesznek a járási elnökök, kiket jelölnek országos tisztségviselői posztokra“ - magyarázta az OT elnöke.
A párt hétfői elnökségi ülése után kiadott közleményében úgy fogalmazott: A magyarok lakta járásokban a részvétel alacsonyabb volt, mint máshol. Ennek fő oka, hogy a megosztottság politikája passzívvá teszi a magyar választók egy részét. Az üzenet tehát az, hogy a választók egyetlen, a szlovákiai magyar politikai és társadalmi érdekképviseletet kínáló listáról szeretnék kiválasztani az ő érdekeikért kiálló képviselőket. Ennek megvalósítása érdekében az MKP kész tárgyalóasztalhoz ülni a releváns partnerekkel. Az MKP tehát szorgalmazza a közös fellépést. Ezzel összhangban március 14-én, hétfőn 11 órakor a Most-Híd küldöttségével közös tárgyalóasztalhoz ülnek. A tanácskozást a Most-Híd kezdeményezte. A vegyespárt ezen kezdeményezését Szigeti azzal indokolta, hogy miután a Most-Híd is úgy globális, mint lokális, azaz magyar szempontból értékelte a választási eredményeket, vélhetően az MKP-val együtt akar közös megoldásokat találni a kialakult, eléggé aggasztó helyzetre.
„Korábban az MKP Országos Elnöksége is kilátásba helyezte a kétoldalú tárgyalásokat. Én a pártelnöki tisztséget ideiglenesen ellátó OT-elnökként azonban nem kezdeményezhettem a kétoldalú tárgyalást. Ezt csak az országos elnökség vagy a párt egyéb szervei kezdeményezhetik. A személyes véleményem: az MKP-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a felvidéki magyarság a következő időszakban ne egy olyan próbatételnek legyen kitéve, hogy három pártlista közül kelljen kiválasztania a legmegfelelőbbet. Ezt sokkal egyszerűbben meg lehetne oldani. Úgy látom, hogy a felvidéki magyarság, illetve a dél-szlovákiai szavazópolgárok azt kívánják, hogy egy közös listáról tudják kiválasztani azokat a személyeket, akiket nyugodt szívvel a parlamentbe küldhet. Ezért is fogadtuk el a Most-Híd szerdai meghívását, miután elolvastuk Bugár Béla levelét. Hétfőn a vegyespárt pozsonyi székházában kerül majd sor a találkozóra. Az MKP nagy valószínűséggel négy személyt küld e találkozóra. Vélhetően Bárdos Gyula és Menyhárt József, illetve Samu István lesz tagja az általam vezetett küldöttségnek. Hamarosan elküldjük a vegyespártnak írt hivatalos válaszunkat. (A Most-Híd küldöttségében valószínűleg majd Bugár Béla, Simon Zsolt és Solymos László kap helyet – a szerk. mj.)“ – tájékoztatta a Hírek.sk-t a továbbiakban.
Kérdésünkre, hogy hétfőn milyen témák kerülnek majd terítékre, az OT elnöke elmondta, tárgyalni kell arról, hogy a szombati parlamenti választások végeredményéből mindkét pártnak le kell szűrni a tanulságokat, hiszen egyik párt helyzete sem rózsás. "Fontosnak tartjuk, hogy elinduljon egy folyamat, amely eredményeként elérhető lesz, hogy a déli járások magyar választópolgárai a jövőben ne legyenek passzívak, hanem a mostaninál jóval nagyobb számban menjenek el szavazni. Közösen kell elérnünk azt, hogy a jelenleginél sokkal több magyar képviselő dolgozzon majd a szlovák parlamentben. Azt is meg szeretnénk vitatni: az egész ország, s azon belül a felvidéki magyarság számára milyen veszélyekkel, negatív következményekkel jár az a tény, hogy a törvényhozásba bekerültek a nacionalista, xenofób politikai pártok. Beszélünk majd arról is, hogy a Most-Híd milyen módon képzeli el a kormányalakítást – melyik csoportosulásban szeretné látni magát. Nyilván véleményt fogalmazunk meg arról is, hogy mivel járna az, ha a Most-Híd a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) közös kormánykoalícióba kerülne. Azt gondolom: az idő még nem érett meg arra, hogy egy ilyen kormánykoalíció működőképes legyen. Bár egyesek szerint Danko pártelnök mégsem Slota, de az SNS már az ő vezetése alatt, azaz a keddi sajtótájékoztatóján is kimutatta a foga fehérjét, tehát nem lehetnek illúzióink...“.
Szigeti László rámutatott arra is, hogy a hétfői találkozó a párbeszéd kezdetét jelenti. Ugyanakkor fontosnak tartják azt, hogy "a kétoldalú tárgyalás után további hasonlókra is sor kerüljön. Megítélésem szerint a kezdődő tárgyalási folyamat göröngyökkel teli, hosszadalmas út lehet. Köztudott, hogy eddig a két párt gyakorlatilag beszélő viszonyban sem volt, de most az a lényeg, hogy elinduljon egy bizalmi kommunikáció, és azt a későbbiekben folytatni lehessen" - fogalmazott Szigeti, hozzátéve: konkrét eredményekre a későbbiekben lehet számítani.
A Magyar Közösség Pártja tisztújítás előtt áll. A sajtóban máris megjelentek nevek, kiknek lehet esélyük, legtöbbet Bárdos Gyula, Farkas Iván, Õry Péter, Menyhárt József és Forró Krisztián neve merül fel a sajtóban és a közösségi portálokon. Szigeti László a lehetséges jelölésekről nem kívánt nyilatkozni, mint ahogy nyilvánvalóan arról sem, hogy konkrétan kit is tartana a legmegfelelőbb új pártelnöknek. Abban azonban biztos, hogy neki nincsenek elnöki ambíciói.
„Választások után beindul az emberek fantáziája, és folyik a találgatás, hogy ki is lenne a jobb vagy kevésbé jó új országos pártelnök. Bevallom: már én is sokat gondolkodtam azon, hogy valójában ki is lenne legmegfelelőbb pártelnöknek. Mivel még csak néhány nappal vagyunk a parlamenti választások és Berényi elnök úr lemondása után, még ki kell forrnia, hogy leginkább kiről is feltételezzük, hogy az MKP-n keresztül sikerre tudná vinni a magyarság ügyét. Mindenképpen egy talpraesett, kommunikatív, tapasztalatokkal rendelkező, markáns személyt képzelek el az MKP élén, akinek megvan a szükséges karizmája, és képes megnyerni a választópolgárok bizalmát. Nem utolsósorban legyen a szíve és az esze a helyén, szolgálja a felvidéki magyarság közös ügyét! Egy biztos: nekem nincsenek olyan ambícióim, hogy az MKP országos elnöke legyek“ – zárta tájékoztatását.
Végül portálunk megkereste az említetteket, s mind az ötüktől azt kérdeztük: ha az MKP tisztújító kongresszusán jelölnék az országos pártelnöki tisztségbe, elfogadná-e a jelölést?
Bárdos Gyula: „Mivel az MKP demokratikus párt, ezért szerintem kontraproduktív és abszolút fölösleges elnökjelöltek neveit kimondani. Egy demokratikus pártban történő teljeskörű tisztújításkor a helyi, regionális szintről az OT-n keresztül bárki jöhet elnökjelölt személyére vonatkozó javaslattal. Ilyenkor nemcsak az országos elnök személye változik, hanem bármilyen szinten változásokra kerülhet sor, mindenkinek egyforma esélye lesz. Elkezdődött egy folyamat, amely majd június 11-én fejeződik be. Még nem tartom időszerűnek senkinek az esetleges jelöltségével és megválasztásával foglalkozni. Ha majd látom a teljes kínálatot, akkor én is hajlandó leszek véleményt nyilvánítani az elnökjelölt személyével és az elnökség összetételével kapcsolatban“.
Farkas Iván: „Nem is gondolkodtam azon, hogy felkérés esetén elvállaljam-e az MKP országos elnöki tisztségét. Azt hiszem, hogy erre a posztra tőlem megfelelőbb személyek is akadnak majd. Úgy gondolom, hogy gazdaságpolitikai alelnökként, szakpolitikusként, polgármesterként hatékonyabban tudok a felvidéki magyarság javára válni, mint az MKP országos elnökeként“.
Õry Péter: „Először át kell gondolnunk, hogy miként állunk, mit kell most csinálnunk, meg kell találni az önmeghatározásunkat, elemezni kell az MKP és magyar közösségünk problémáit. Tehát most a személyi kérdések helyett inkább a párt irányultságának a kérdésével kell foglalkoznunk. Elsődleges feladatunk az MKP további összetartása, illetve meg kell találni saját helyünket a társadalmi életben“.
Menyhárt József: „Nem szeretnék egy önjelölt vátesz szerepében tetszelegni. Az MKP tisztújító kongresszusáig rengeteg munka vár ránk: egy olyan megújulási folyamat kezdődött, mely az alapoktól frissíti és újítja meg a pártmunkát. Azt látom, hogy vannak fiatalok, akik tenni, dolgozni akarnak. A lezajlott választás eredménye egyértelművé tette, hogy egy megújult és összefogott MKP-ra van szükség; olyanra, amelynek megifjodásában is tudatosul a felvidéki magyar közösség sorsa iránti felelősség“.
Forró Krisztián: „Még nem foglalkoztat ez a kérdés. A többi állítólagos elnökjelölt személyével kapcsolatban sem szeretnék találgatásokba bocsátkozni“.
