2017. december 17., 12:14

Helyt adott Fico panaszának és lép Brüsszel

POZSONY. Független elemzésnek vetette alá Brüsszel Robert Fico kormányfő az élelmiszerek Kelet- és Közép-Európában tapasztalható kettős minőségével kapcsolatos júliusi állításait, amelynek eredményei teljeséggel a szlovák miniszterelnök állításait tükrözték. Az Európai Unió így lépésre határozta el magát az ügyben.
201712171103060.RF_20-2.jpg

„Meleg júliusi nap volt. Robert Fico szlovák miniszterelnök levette zakóját és szabadjára engedte elégedetlenségét. Aztán szankciókkal fenyegetett. A belőle áradó düh célpontja nem egy diktátor volt, hanem a mosóporgyártók és a halrudacskák előállítói, a Iglo és a Lenor...

S ez a jogász nem csak önmaga nevében beszélt, hanem 103 millió kelet- és közép-európai uniós polgár nevében, akik éveken keresztül tanácstalanul tűnődtek afelett, hogy vajon miért csokoládésabb a németországi Nutella, miért marad az ő Colájukat fogyasztva az ember szájában egyfajta mellékíz, s miért nem olyan hatékony idehaza a mosópor“.

Efféle, szinte diadalittas sorokkal nyitotta múlt heti cikkét a patinás német lap, a Der Spiegel német és angol változata is.

Uniós szankciók várnak a tisztességtelen gyártókra

A cikkíró hangsúlyozza, hogy az Európai Unió (EU) független elemzésnek vetette alá Robert Fico júliusi állításait, amelynek eredményei teljes mértékben megfeleltek a szlovák kormányfő által vázoltaknak, ezért az EU lépésre szánta el magát.

Ennek megfelelően a jövőben már nem elégszik meg a vállalatok azon kifogásaival, miszerint az eltérő minőség oka, az egyes országok fogyasztóinak eltérő ízlése. Ha a gyártók nem lesznek képesek tudományos úton igazolni állításaikat, tisztességtelen kereskedelmi praktikák alkalmazása címén uniós szankciókkal lesznek kénytelenek szembesülni.

Egyes gyártók már maguk kijavították hibáikat

A Spiegel cikkét folytatva olyan cégek, vállalatok példáját vonultatja fel, amelyek a negatív reklám hatására immár korrigálták gyártási eljárásaikat. Ezek között található például a Bahlsen kekszgyár.

Vagy éppen a Frosta, amely egységesítette halrudacskái halhús tartalmát. Sőt, egyenesen bevallotta, hogy a termékei eltérő összetételének oka egyedül az volt, hogy "a kevésbé minőségi termék előállítása alacsonyabb költségekkel járt".

És akkor mit szólnának az egyenlő munkáért egyenlő bér elvéhez?

Mit is tehetnénk hozzá? A szlovák kormányfő tagadhatatlan érdeme, hogy képes volt felismerni az élelmiszerek kettős minőségének témájában rejlő politikai potenciált. Annak köszönhetően, hogy ennek a küzdelemnek az élére állt Szlovákia olyan ország hírét kelti az EU-ban, amelyet nem lehet egykönnyen félreállítani.

Másrészt viszont nem szabadna megengedni, hogy az EU ebben a fontos, de mégis szimbolikus értékkel bíró kérdésben nyújtott támogatással álomba ringassuk magunkat. Az olyan ország renoméját, amely képes megharcolni a jogaiért a kormányfő akár "az egyenlő munkáért egyenlő bért" küzdelmében is a javára fordíthatná. Elvégre ezt a célkitűzést maga fogalmazta meg.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.