Hátrányos helyzetbe hozhatják iskoláinkat a törvénymódosítások
POZSONY. A szlovákiai nemzetiségi oktatásügyet több szempontból is negatívan érintheti majd a közoktatási törvény módosítása, amelyen már dolgozik az oktatásügyi minisztérium – hívta fel portálunk figyelmét Szigeti László volt oktatásügyi miniszter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke.
A veszélyeseknek tűnő jogszabály-változásokat „A közoktatási törvény módosításának alapelvei“ elnevezésű dokumentum tartalmazza, amelyet hamarosan társadalmi vitára, majd tárcaközi egyeztetésre bocsátanak. Mivel az oktatásügyi minisztérium lassú ütemben készíti elő a vonatkozó alapvető jogi normákat, azok vélhetően csak a 2015/16-os tanévtől jelenthetnek majd veszélyt a felvidéki magyar tannyelvű iskolákra.
„Az oktatásügyi tárca négy alapvető törvényt készül módosítani. Azok közül legelőrehaladottabb stádiumban a közoktatási törvény módosításával kapcsolatos javaslatok vannak, amelyek egyelőre alapelvekként jelennek meg, és az ősz folyamán szeretnék azokat törvénymódosító paragrafusokban megfogalmazni, illetve szakmai és társadalmi vitára bocsátani, majd a kormány és a parlament elé terjeszteni. Ugyancsak készül egy teljesen új törvény a közoktatás finanszírozásáról, az alapelvei már szintén elkészültek és hozzáférhetővé váltak. Kezdetben úgy tűnt, hogy módosítani akarják az oktatásügy állami tanügyi igazgatásáról és az iskolák önkormányzatiságáról szóló törvényt is. Mivel azonban a régi törvényt már legalább 15-16-szor módosították, ezért ezzel kapcsolatban is teljesen új törvényt készít az illetékes minisztérium, már úgy-ahogy annak is elkészültek az alapelvei. A tárca továbbá módosítani akarja a pedagógusokról és az oktatásügyben dolgozó szakemberekről szóló törvényt is, amelyben például a kreditrendszerről meg a továbbképzésekről is szó van“ – mondta el az MKP oktatási szakértője.
A legszétdolgozottabb közoktatási törvényt módosító tervezetről Szigeti László részletesebben is szólt. „A tárca ebben a tervezetben 42 pontban fogalmazza meg a javasolt módosításokat. Azok jelentős része általános érvényű, tehát úgy a szlovák tanítási nyelvű, mint a nemzetiségi iskolákat is befolyásolja majd. Azok közül kiemelném a tananyagtartalommal kapcsolatos módosító javaslatokat. Megítélésem szerint azoknak az a lényegük, hogy egyfajta uniformizálást vezetnének be a tananyagtartalommal kapcsolatban, azaz visszalépést jelentenek. Megerősítenék az állami pedagógiai programok erejét, mert a törvény kimondaná, hogy az iskolának nem kell kötelezően saját pedagógiai programot készíteni, hanem elsősorban a kötelező tantárgyak esetében ezt az állami pedagógiai programot alkalmazhatná. Nos, a problémát az jelenthetné, hogy ezek az állami pedagógiai programok aprólékosabban szétírnák azt a kötelező minimumot, amit mindenképpen meg kellene tanítani, ezáltal viszont szűkülne a pedagógusok kreativitása és szabadsága, azaz a tananyagba majd kevesebb helytörténeti elemet, helyi jellegű ismeretet iktathatnának be. Ez a hozzáállás teljesen ellentmond a 2008-ban elindított tartalmi reformnak, és a hajdani ún. egységes oktatási rendszerre emlékeztet“ – fejtette ki.
Az oktatási tárca a tankönyv-kiadást és a tankönyvek megrendelési lehetőségeit is szabályozná. „A törvénybe belefoglalnák, hogy az állam csak a kötelező tantárgyakra biztosítaná ingyenesen a tankönyveket. Azokra is csak a tankönyveket, azaz a szöveggyűjteményeket és a munkafüzeteket nem biztosítaná ingyenesen, hanem azokat az iskola saját költségvetéséből kellene fizetni, miközben az iskola saját költségvetésében ilyen tétel nem szerepel. Gyakorlatilag tehát azok árát más forrásokból kellene kifizetnie az iskolának, s ez csak valaminek, például a tanulmányi versenyek szervezésének a rovására történhetne. Ilyen megoldás eddig még sosem született, ez az iskolák költségvetésére nézve további terhet jelent. A tankönyvrendelés és -használat terén az iskolaigazgató a jelenleginél több jogkört kapna, újra bevezetnék a tankönyv-nyilvántartást. Ha a gyermek tönkretenné a tankönyvet, akkor azt a szülővel megfizettetnék – ezt jelenleg nem tartalmazza a törvény. A jövőben tehát nagyobb figyelmet kell majd szentelni a tankönyvhasználatnak!“ – hangsúlyozta Szigeti.
Elgondolkodtató a tervezet óvodákat érintő része is, ami elsősorban a nemzetiségi oktatásüggyel függ össze. „Kötelezővé akarják tenni, hogy a kétnyelvű és a nemzetiségek nyelvén nevelő-oktató óvodákban a nevelés és oktatás kötelező részévé váljon az államnyelv elsajátítása. Ez azért veszélyes, mert az SZK Alkotmánya kimondja: a nemzetiségi gyereknek joga van elsajátítani az államnyelvet, az említett módosítás pedig már kötelezővé akarja tenni ezt a folyamatot, ami nagy különbség! Ez majd odáig vezethet, hogy az eddiginél még erőteljesebben és nagyobb mértékben fogják erőltetni az államnyelv oktatását, ami az adott életkorban, ennyire korán nem biztos, hogy helyénvaló. Sok óvodába kerülő, hároméves gyerek még az anyanyelvén sem beszél rendesen, és már az idegen nyelvet is rá akarják majd erőltetni, ami megterhelő lehet számára“ – fejtette ki a szakértő.
A tárca azt is kötelezővé akarja tenni, hogy ha egy vegyesen lakott településen legalább 10 szülő kéri, hogy ott nyíljon államnyelven vagy a kisebbség nyelvén oktató iskola, akkor azt a település polgármesterének meg kell nyitnia. „Ez pontosan ellentétes azzal a folyamattal, hogy tavaly decemberben elfogadták azt a törvényt, amely arról szólt, hogy meghatároznák az osztályok minimális létszámát. Egyrészt tehát próbálják optimalizálni a hálózatot, hogy a kis tanulószámú iskolák megszűnjenek, másrészt az önkormányzatok számára meg kötelezővé tennék, hogy ha az említett igény mutatkozik, akkor meg kell majd nyitni az új osztályt“ – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra a szakember.
Ezt követően a kétnyelvű dokumentációról is szót ejtett. „A kétnyelvű dokumentációval kapcsolatban az a helyzet, hogy már abban a minisztériumi elemzésben, amit még Dušan Èaploviè volt oktatási miniszter terjesztett a parlament elé, az illetékesek felhívták a figyelmet arra, hogy az elemzések alapján a kétnyelvű dokumentáció vezetése komoly adminisztratív teher a pedagógusok számára, ezért azon változtatni kell. Ne legyünk naivak, a változtatás nyilván nem arról fog szólni, hogy például ezentúl csak magyar nyelven vezessék a dokumentációt, hanem majd arról szól, hogy minimalizálják mindazt, amit magyarul lehet vezetni és maximalizálják azt, amit szlovákul. Ez számunkra szintén hátrányt jelent“ - hangsúlyozta.
Az óvodai beiratkozásnál eddig elegendő volt a szülőknek elvinniük az óvodába az orvos által lepecsételt jelentkezési lapot, amely szerint a gyermek alkalmas az óvodai nevelésre. A törvény a jövőben azt szeretné kimondani, hogy az óvodai beiratkozásnál a gyermek fizikai jelenlétére is szükség lesz.
„Az óvoda alkalmazottjai szemrevételezik majd a gyereket, és szubjektív módon megállapítják: valóban alkalmas-e arra, hogy óvodába járjon. A tárca ezt a módosítást azzal indokolja, hogy sok helyen – főleg a sok roma család által lakott térségekben –emelkedett az óvodai férőhelyek iránti kereslet, s az igényeket nem tudják kielégíteni. Ezentúl tehát az is előfordulhat, hogy a szülő hiába rendelkezik majd orvosi ajánlással, az óvoda igazgatónője valamilyen okra hivatkozva mégsem veszi fel a gyermeket az óvodába. Ez az intézkedés egyfajta protekcionizmushoz vezethet, amit szintén nem tartok jónak. Ezzel kapcsolatos további módosítás, hogy az iskolai beíratások időpontját áprilisra halasztaná a minisztérium“ – mondta Szigeti László.
„Mint említettem, egyelőre 42 pontban tervezik a módosításokat. Ezek a tárca elképzelései, nyilván a szakmai és társadalmi vita egy-két durva dolgot el tud majd tüntetni ebből a tervezetből. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy elsősorban a bennünket, illetve a magyar tannyelvű iskoláinkat negatívan érintő dolgokat ebből az anyagból valamilyen módon vegyék ki! A szakemberek véleménynyilvánítása után a parlamenti képviselők feladata lesz annak elérése, hogy a veszélyes dolgok ne kerüljenek be a törvénymódosítások közé! Sajnos, a Magyar Közösség Pártja most nincs a parlamentben, ám a Most-Híd vegyespárt ott van, és szintén deklarálja azt, hogy számára is fontos a nemzetiségi oktatás” – fűzte hozzá Szigeti László.
„Az oktatásügyi tárca négy alapvető törvényt készül módosítani. Azok közül legelőrehaladottabb stádiumban a közoktatási törvény módosításával kapcsolatos javaslatok vannak, amelyek egyelőre alapelvekként jelennek meg, és az ősz folyamán szeretnék azokat törvénymódosító paragrafusokban megfogalmazni, illetve szakmai és társadalmi vitára bocsátani, majd a kormány és a parlament elé terjeszteni. Ugyancsak készül egy teljesen új törvény a közoktatás finanszírozásáról, az alapelvei már szintén elkészültek és hozzáférhetővé váltak. Kezdetben úgy tűnt, hogy módosítani akarják az oktatásügy állami tanügyi igazgatásáról és az iskolák önkormányzatiságáról szóló törvényt is. Mivel azonban a régi törvényt már legalább 15-16-szor módosították, ezért ezzel kapcsolatban is teljesen új törvényt készít az illetékes minisztérium, már úgy-ahogy annak is elkészültek az alapelvei. A tárca továbbá módosítani akarja a pedagógusokról és az oktatásügyben dolgozó szakemberekről szóló törvényt is, amelyben például a kreditrendszerről meg a továbbképzésekről is szó van“ – mondta el az MKP oktatási szakértője.
A legszétdolgozottabb közoktatási törvényt módosító tervezetről Szigeti László részletesebben is szólt. „A tárca ebben a tervezetben 42 pontban fogalmazza meg a javasolt módosításokat. Azok jelentős része általános érvényű, tehát úgy a szlovák tanítási nyelvű, mint a nemzetiségi iskolákat is befolyásolja majd. Azok közül kiemelném a tananyagtartalommal kapcsolatos módosító javaslatokat. Megítélésem szerint azoknak az a lényegük, hogy egyfajta uniformizálást vezetnének be a tananyagtartalommal kapcsolatban, azaz visszalépést jelentenek. Megerősítenék az állami pedagógiai programok erejét, mert a törvény kimondaná, hogy az iskolának nem kell kötelezően saját pedagógiai programot készíteni, hanem elsősorban a kötelező tantárgyak esetében ezt az állami pedagógiai programot alkalmazhatná. Nos, a problémát az jelenthetné, hogy ezek az állami pedagógiai programok aprólékosabban szétírnák azt a kötelező minimumot, amit mindenképpen meg kellene tanítani, ezáltal viszont szűkülne a pedagógusok kreativitása és szabadsága, azaz a tananyagba majd kevesebb helytörténeti elemet, helyi jellegű ismeretet iktathatnának be. Ez a hozzáállás teljesen ellentmond a 2008-ban elindított tartalmi reformnak, és a hajdani ún. egységes oktatási rendszerre emlékeztet“ – fejtette ki.
Az oktatási tárca a tankönyv-kiadást és a tankönyvek megrendelési lehetőségeit is szabályozná. „A törvénybe belefoglalnák, hogy az állam csak a kötelező tantárgyakra biztosítaná ingyenesen a tankönyveket. Azokra is csak a tankönyveket, azaz a szöveggyűjteményeket és a munkafüzeteket nem biztosítaná ingyenesen, hanem azokat az iskola saját költségvetéséből kellene fizetni, miközben az iskola saját költségvetésében ilyen tétel nem szerepel. Gyakorlatilag tehát azok árát más forrásokból kellene kifizetnie az iskolának, s ez csak valaminek, például a tanulmányi versenyek szervezésének a rovására történhetne. Ilyen megoldás eddig még sosem született, ez az iskolák költségvetésére nézve további terhet jelent. A tankönyvrendelés és -használat terén az iskolaigazgató a jelenleginél több jogkört kapna, újra bevezetnék a tankönyv-nyilvántartást. Ha a gyermek tönkretenné a tankönyvet, akkor azt a szülővel megfizettetnék – ezt jelenleg nem tartalmazza a törvény. A jövőben tehát nagyobb figyelmet kell majd szentelni a tankönyvhasználatnak!“ – hangsúlyozta Szigeti.
Elgondolkodtató a tervezet óvodákat érintő része is, ami elsősorban a nemzetiségi oktatásüggyel függ össze. „Kötelezővé akarják tenni, hogy a kétnyelvű és a nemzetiségek nyelvén nevelő-oktató óvodákban a nevelés és oktatás kötelező részévé váljon az államnyelv elsajátítása. Ez azért veszélyes, mert az SZK Alkotmánya kimondja: a nemzetiségi gyereknek joga van elsajátítani az államnyelvet, az említett módosítás pedig már kötelezővé akarja tenni ezt a folyamatot, ami nagy különbség! Ez majd odáig vezethet, hogy az eddiginél még erőteljesebben és nagyobb mértékben fogják erőltetni az államnyelv oktatását, ami az adott életkorban, ennyire korán nem biztos, hogy helyénvaló. Sok óvodába kerülő, hároméves gyerek még az anyanyelvén sem beszél rendesen, és már az idegen nyelvet is rá akarják majd erőltetni, ami megterhelő lehet számára“ – fejtette ki a szakértő.
A tárca azt is kötelezővé akarja tenni, hogy ha egy vegyesen lakott településen legalább 10 szülő kéri, hogy ott nyíljon államnyelven vagy a kisebbség nyelvén oktató iskola, akkor azt a település polgármesterének meg kell nyitnia. „Ez pontosan ellentétes azzal a folyamattal, hogy tavaly decemberben elfogadták azt a törvényt, amely arról szólt, hogy meghatároznák az osztályok minimális létszámát. Egyrészt tehát próbálják optimalizálni a hálózatot, hogy a kis tanulószámú iskolák megszűnjenek, másrészt az önkormányzatok számára meg kötelezővé tennék, hogy ha az említett igény mutatkozik, akkor meg kell majd nyitni az új osztályt“ – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra a szakember.
Ezt követően a kétnyelvű dokumentációról is szót ejtett. „A kétnyelvű dokumentációval kapcsolatban az a helyzet, hogy már abban a minisztériumi elemzésben, amit még Dušan Èaploviè volt oktatási miniszter terjesztett a parlament elé, az illetékesek felhívták a figyelmet arra, hogy az elemzések alapján a kétnyelvű dokumentáció vezetése komoly adminisztratív teher a pedagógusok számára, ezért azon változtatni kell. Ne legyünk naivak, a változtatás nyilván nem arról fog szólni, hogy például ezentúl csak magyar nyelven vezessék a dokumentációt, hanem majd arról szól, hogy minimalizálják mindazt, amit magyarul lehet vezetni és maximalizálják azt, amit szlovákul. Ez számunkra szintén hátrányt jelent“ - hangsúlyozta.
Az óvodai beiratkozásnál eddig elegendő volt a szülőknek elvinniük az óvodába az orvos által lepecsételt jelentkezési lapot, amely szerint a gyermek alkalmas az óvodai nevelésre. A törvény a jövőben azt szeretné kimondani, hogy az óvodai beiratkozásnál a gyermek fizikai jelenlétére is szükség lesz.
„Az óvoda alkalmazottjai szemrevételezik majd a gyereket, és szubjektív módon megállapítják: valóban alkalmas-e arra, hogy óvodába járjon. A tárca ezt a módosítást azzal indokolja, hogy sok helyen – főleg a sok roma család által lakott térségekben –emelkedett az óvodai férőhelyek iránti kereslet, s az igényeket nem tudják kielégíteni. Ezentúl tehát az is előfordulhat, hogy a szülő hiába rendelkezik majd orvosi ajánlással, az óvoda igazgatónője valamilyen okra hivatkozva mégsem veszi fel a gyermeket az óvodába. Ez az intézkedés egyfajta protekcionizmushoz vezethet, amit szintén nem tartok jónak. Ezzel kapcsolatos további módosítás, hogy az iskolai beíratások időpontját áprilisra halasztaná a minisztérium“ – mondta Szigeti László.
„Mint említettem, egyelőre 42 pontban tervezik a módosításokat. Ezek a tárca elképzelései, nyilván a szakmai és társadalmi vita egy-két durva dolgot el tud majd tüntetni ebből a tervezetből. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy elsősorban a bennünket, illetve a magyar tannyelvű iskoláinkat negatívan érintő dolgokat ebből az anyagból valamilyen módon vegyék ki! A szakemberek véleménynyilvánítása után a parlamenti képviselők feladata lesz annak elérése, hogy a veszélyes dolgok ne kerüljenek be a törvénymódosítások közé! Sajnos, a Magyar Közösség Pártja most nincs a parlamentben, ám a Most-Híd vegyespárt ott van, és szintén deklarálja azt, hogy számára is fontos a nemzetiségi oktatás” – fűzte hozzá Szigeti László.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
