Gorilla-akták: Mikloš ellentámadást indít
Állítólag Miškov erőtelejesen képviselte az egyik potenciális vevő érdekeit. Bubeníková azonban ellene volt, és szerinte ez Miškov fő baja vele, nem a Gorilla-aktákban közölt „információk“.
A pravda.sk információi szerint el akarja adni a francia és a német tulajdonos a Szlovák Gázművek /SPP/ 49 százalékos részvénycsomagját. Az ország legnagyobb vállalatánál bekövetkező esetleges tulajdonosváltáshoz az államnak is lesz egy-két szava.
Juraj Miškov gazdasági miniszter /SaS/ szorgalmazta, hogy a 2002-től német és francia kézben levő 49 százalékos részvénycsomagot egy cseh milliárdos és a J&T csoport által felügyelt Energetikai és Ipari Holding vehesse meg. Miškov miniszter ezzel kapcsolatban „nyomást gyakorolt” a Nemzeti Vagyonalap vezetőjére, Anna Bubeníkovára, aki azonban nem egyezett bele az üzletbe.
Miškov visszautasította a vádakat. Éppen ő volt az, mondta, aki nem szorgalmazta a gázművek kisebbségi részvénycsomagjának egy tételben való eladását egy vevőnek. Miškov elemzést készíttetett, amely igazolja, az államnak, vagyis a többségi tulajdonosnak is bele kell egyeznie az adásvételbe és elővásárlási joga van. Az elemzés rámutat a gázművek privatizációjakor elkövetett hibákra is, amelyben szintén közreműködött Bubeníková.
A Szabadság és Szolidaritás minisztere kifogásolja, hogy Bubeníková, mert mintegy összekötő kapocsként szerepelt a politika és a pénzügyi csoportok között, ezért kezdeményezte leváltását.
A javaslatot liberális miniszterek mellett a kereszténydemokraták is támogatják, az SDKÚ és a Most-Híd azonban nem, így várhatóan Bubeníková megússza a szavazást.
A gazdasági tárca szerint „figyelemelterelés” az SPP kisebbségi részvénycsomagjának értékesítésével kapcsolatos információk közzététele, hogy elbizonytalanítsák a kormány tagjait.
Ivan Mikloš pénzügyminiszter, akinek állítólag a jobbkeze volt Anna Bubeníková a vagyonalap élén azt akarja, hogy a szerdai kormányülésen Miškov „SPP-biznisze” is napirendre kerüljön. A Hospodárske noviny szerint a miniszter olyan üzletet javasolt, amely szerint az eladott részvényekért nem kérnének semmilyen díjat, ugyanakkor a vagyonalap szakértője szerint akár 150 millió eurót is kérhetne az állam.
frissítve 13.20
