Gašparoviè: az uniós integráció nem a szűk politikai elit döntése volt

„Nem egy kívülről érkező kérésről és nem is a szűk politikai elit döntéséről volt szó. Szabad, szuverén elhatározás volt, amelyet a Szlovák Köztársaság polgárai teljes mértékben támogattak” – mondta a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében a tegnapi jubileumi csatlakozási gálaest alkalmával a hivatali idejét hamarosan kitöltő Ivan Gašparoviè államfő.

Az ünnepei eseményen Robert Fico kormányfő, Pavol Paška házelnök, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint Maroš Šefèoviè, az Európai Bizottság alelnöke is tiszteletét tette, míg a gálaest házigazdája Miroslav Lajèák külügyminiszter volt.

Gašparoviè beszédében arra is rámutatott, az uniós csatlakozás előnyei pozitív értelemben befolyásolták az emberek életét. „Számos általunk elért dolgot hétköznapinak tekintünk, ugyanakkor sokan elfeledik, hogy mindez egyáltalán nem tekinthető természetesnek” – jegyezte meg.

Szlovákia 10 éves európai uniós tagságának köszönhetően olyan asztalnál foglal helyet, amelynél alapvető döntések kerülnek elfogadásra, s amelyek Európa, és számos esetben a világ más régióinak jövőjét is befolyásolják. Mindezt Robert Fico miniszterelnök mondta ünnepi beszédében.

„Egyértelmű, hogy az EU új lehetőségeket tárt elénk. A közbefektetések mintegy 80 százaléka ma uniós pénzekből finanszírozott” – mondta a kormányfő, miközben az úthálózat bővítését, de az iskolák felújítását is példaként említette. Fico azt kívánta, az uniós tagság továbbra is összekötő erő legyen, amely hozzájárul az emberek életszínvonalának emelkedéséhez, hogy az Európai Unió továbbra is a béke, a stabilitás és a jólét eszköze legyen.

Pavol Paška házelnök szerint nemcsak Szlovákia vált Európa szerves részévé, hanem az emberek fejében és szívében Európa is Szlovákia részévé lett, ami mint azt megjegyezte, nem volt egy egyszerű folyamat.

„Az Európai Unió zászalaja az egyetlen, amely kapcsán a baloldaliak képesek kimondani a kék szín, jó szín, s egyben a jobboldaliak is ki tudják mondani, hogy az immáron nem vörös alapon szereplő sárga csillag is rendben van. Mintha csak az európai lobogó azt szimbolizálná, ha Európáról van szó, mi itt Szlovákiában mindannyian egy irányba húzunk“ – mondta a parlament elnöke hozzátéve, hogy a lakosság kérései az uniós szintéren sem találhatnak süket fülekre. „Egyszóval az emberek egy szociális alapokra épülő Európát akarnak, mert csak egy ilyen Európa válhat azzá, amit Beethoven Örömódája megénekel“ – szögezte le.

Az EU 2004-ben tíz új tagálammal, majd a későbiekben újabb és újabb csatlakozó országokkal történt kibővítésének értelmét és fontosságát a napjainkban végbemenő ukrajnai válsághelyzet is jelzi.

„Mi történhetett volna, ha akkor nemet mondunk? El tudják képzelni, hogyan is festene ma az ukrán krízis?“ – tette fel kérdést a pozsonyi ünnepi estet követő rövid tájékoztatásában Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. „Szlovákia egy nehéz időszakot követően végül az európai országok családjának teljesjogú tagjává lett. Rendkvül mozgalmas, turbulens időket élünk. 10 év az Európai Unión belül fantasztikus vívmány. Az EU tagjának lenni egyet jelent a megbecsülés, a tisztelet és a szolidaritás közösségében való tagsággal“ – mondta Schulz, aki nem feledte kiemelni, hogy a válság és a közös európai fizetőeszköz, az euró fenyegetettségének idején Szlovákia szolidáris volt az EU-val szemben, ezért ma az Európai Uniónak kell szolidárisnak lennie Szlovákiával.

„Jobb egy olyan közösség részének lenni, amelyben a nagy és a kis államok kölcsönösen tisztelik egymást. Biztosan jobb annál, amit ma Ukrajna megél, ahol az erősek diktálnak a gyengéknek. Õk mondják meg mit és hogyan csináljanak” – tette hozzá Schulz, aki szerint csak akkor tudhatjuk magunk mögött a válságot, ha Európa győztesen kerül ki a munkanélküliség, és azon belül is elsősorban a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséért vívott harcból.